Uniós szabályok a kritikus hangok elhallgattatására indított perek ellen


Az EU nem hagyja mondvacsinált vádakkal perbe fogni és elhallgattatni az újságírókat, aktivistákat, jogvédőket, tudósokat és szervezeteiket – olvasható az Európai Parlament közleményében. A most elfogadott szabályok a több tagországot érintő esetekre terjednek ki.

Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a szabályoknak, amelyek uniós védelmet biztosítanak a megalapozatlan és visszaélésszerű perekkel szemben a közérdekű ügyekkel foglalkozó magánszemélyek és szervezetek számára, különösen, ha munkájuk az alapjogok érvényesülését, a korrupciós ügyek feltárását, a demokrácia védelmét vagy a dezinformáció elleni küzdelmet szolgálja.

A szabályok a több tagországot érintő esetekre terjednek ki. Nem alkalmazandók tehát akkor, ha az alperes és a felperes származási országa megegyezik az illetékes bíróság helye szerinti országgal, vagy ha az eset csak egyetlen tagországra korlátozódik.

A képviselők két biztosíték beépítésével gondoskodtak az áldozatok hathatós védelméről: a bíróságok már korai szakaszban elutasíthatják a megalapozatlan kereseteket, illetve, ha megállapítást nyer a visszaélés ténye, a felperesnek kell állnia a teljes perköltséget, ezen belül az alperes jogi képviseletének költségeit és kárainak megtérítését. Amennyiben az alperes az eljárás korai megszüntetését kéri, a felperesnek kell bizonyítania, hogy a vád nem megalapozatlan. A bíróság akár bírságot is kiszabhat, illetve kártérítésre kötelezheti a felpereseket, akik gyakran politikusok, nagyvállalatok vagy lobbicsoportok.

Az ügyek számukra kedvezőbb elbírálásában bízva a felperesek nemegyszer saját érdekeik mentén választják meg, hogy melyik bíróságnak legyen joghatósága. Ezt elkerülendő az EU nem fogja elismerni azokat a harmadik országbeli ítéleteket, amelyeket megalapozatlan vagy visszaélésszerű perekben hoznak magánszemélyek vagy intézmények ellen.

A tagországoknak egyablakos információs rendszert kell létrehozniuk, ahol a stratégiai perek potenciális áldozatai tájékozódni tudnak a jogorvoslati lehetőségekről, az eljárási biztosítékokról, valamint az elérhető jogi, pénzügyi és pszichológiai segítségről. Az is a tagországok felelőssége, hogy a határokon átnyúló polgári eljárásokban költségmentességet biztosítsanak. Nyilvánosságra kell hozniuk a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel kapcsolatos minden jogerős bírósági ítéletet, és azokról részletes adatokat kötelesek gyűjteni.

További részleteket az Európai Parlament döntéséről itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 13.

Az EU Tanácsa elfogadta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatát, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, és nagyobb rugalmasság biztosítása bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében – írta közleményében az uniós tanács hétfőn.

2024. május 13.

Az EU szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírásokat fogadott el a nehézgépjárművekre

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról, valamint a hatályos uniós szabályok módosításáról és szigorításáról szóló rendeletet, az immár naprakész szabályok tovább kívánják csökkenteni a közúti közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátását, valamint 2030-ra, 2035-re és 2040-re vonatkozóan új célértékeket állapítanak meg – tájékoztatott az uniós tanács.

2024. május 13.

Tudatosabbá váltak a bérlők és a bérbeadók: több szerződést kötnek közjegyző közreműködésével

Rugalmasabbá váltak a bérbeadók az ipar-kereskedelmi-szolgáltató ingatlanok piacán, a bővülő kínálat mellett a bérlők a tapasztalatok szerint könnyebben váltanak aktuális helyzetüknek jobban megfelelő bérleménybe, és egyre gyakoribbak az igények a rövid távú bérletre. Mindezt jól szemlélteti, hogy három év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma. Jellemzően cégek kötnek közokiratba foglaltan bérleti szerződést, magánszemélyek elsősorban csak akkor, ha a bérbeadó vagy a bérlő külföldi állampolgár. A lakáspiacon jellemzőbb, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállalást, úgynevezett „kiköltözési” nyilatkozatot kérnek a bérlőtől, azt a bérbeadás feltételül szabják.