Uniós támogatás visszafizetéséről döntött a Kúria
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ajánlattevővel megkötött szerződés hiányossága utóbb már nem pótolható. A felperes a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét megsértette, amelynek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérültek.
Az uniós projekt megvalósítása érdekében a felperesnek kifizetett támogatás szabálytalansági eljárás alapján történt visszafizetése miatt indult kártérítési per szerzői jogi, versenyjogi és pénzügyi kérdéseket is felvetett. Mivel pedig az alkalmazandó 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet több uniós jogszabály végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg, szükség volt e körben az uniós jog áttekintésére, értve ez alatt több tanácsi rendeletet és az Európai Bíróság irányadó gyakorlatát is. A perben felmerült fogalmaknak a felek által vitatott értelmezésére tekintettel az Európai Unió jogának megfelelő, arra figyelemmel kialakított állásfoglalás alapján kellett döntést hozni.
A felperes mint kedvezményezett 2013. április 4-én támogatási szerződést kötött az alperes jogelődjével mint támogatóval. A támogatási szerződés elválaszthatatlan részét képező általános szerződési feltételek (ÁSZF) 7.6. pontjában rögzítettek szerint tudomásul vette, hogy a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 24. pontjában meghatározott szabálytalanság miatt indult eljárás esetén a támogató, illetve a közreműködő szervezet jogosult a kifizetett támogatás szabálytalansággal érintett részét vagy egészét visszakövetelni, és a megítélt támogatást csökkenteni. Az alperes a 2015. május 29. napján kelt döntésében a felperes terhére szabálytalanságot állapított meg. Ezzel szemben a felperes jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, a Miniszterelnökség a szabálytalansági döntést helybenhagyta. A szabálytalansági döntés jogkövetkezményként a beszerzésekre megkötött vállalkozási szerződések 100%-os pénzügyi korrekciójának alkalmazását rendelte el. A felperes az előírt összegben a fizetési felszólításra visszafizette a támogatást.
A felperes a Korm. rendeletre, valamint a régi Ptk. 318. § (1) bekezdésére alapított keresetében kártérítés címén 56.841.556 forint tőke és késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 24. pontja szerinti szabálytalanság hiányában nem volt megalapozott a vele szemben hozott döntés és az annak eredményeképpen alkalmazott pénzügyi korrekció. Nem sértette meg az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontjában foglaltakat, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásait, és a támogatási szerződésben általa vállalt olyan kötelezettségét, amelynek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek. Az alkalmazott pénzügyi korrekció aránytalan és irreális volt, nem felelt meg a Korm. rendelet 90. § (4)-(5) bekezdésében foglaltaknak.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével helyt adott a keresetnek. Az indokolásában kifejtette, hogy az alperes jogelődje, valamint a felperes között egy atipikus támogatási szerződés jött létre, amely alapvetően magánjogi szerződésnek minősül. A felperes mindkét vizsgált beszerzés során a jogszabályoknak, illetőleg a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően járt el. A versenyeztetés az előírásoknak megfelelően történt. A szabálytalansági eljárás körében is az került megállapításra, hogy nem indokolatlan a vállalkozó által alkalmazott és a felperes által elfogadott szerződéses ár. A szabálytalansági eljárásban hozott határozat azt a körülményt sem támasztja alá, hogy Magyarország pénzügyi érdekei akárcsak kismértékben sérültek vagy sérülhettek volna. Bár az ÁSZF 11.4. pontjában foglaltaknak a felperes nem tett eleget, ez önmagában nem elégséges a szabálytalanság megállapításához. Az alperes indokolatlanul kötelezte a felperest a már kifizetett támogatás visszafizetésére.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperest terhelő marasztalás összegét 32.214.885 forintra és kamataira leszállította. Az indokolásában kifejtettek szerint a szoftverre vonatkozó beszerzést illetően a felperes maga ismerte el, hogy az ajánlati felhívásban, illetve a nyertes ajánlattevővel megkötött szerződésben az ÁSZF 11.4. pontjában előírt kikötés nem szerepelt. A szabálytalansági döntéssel szembeni jogorvoslati kérelemhez csatolt nyilatkozattal kívánta a szellemi termék kizárólagos felhasználási joga engedélyezésének hiányát pótolni. Az ajánlattevővel megkötött szerződés hiányossága azonban utóbb már nem pótolható. A felperes a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét megsértette, amelynek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérültek. A szerzői jog jogosultjától utólag beszerzett nyilatkozat sem alkalmas a felhasználási jog megszerzésének bizonyítására. A másik beszerzésnél az ajánlattételre felkért gazdasági szereplők függetlenségének hiányában az ajánlatok a piaci ár igazolására alkalmatlanok voltak, ezért a felmerült költségek a projekt terhére nem számolhatók el. Az el nem számolható költségek érvényesítésének eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei is sérültek függetlenül attól, hogy a vállalkozási szerződésben kikötött ár egyébként a piaci árnak megfelelő volt. A szabálytalanságra tekintettel az alperes nem követett el szerződésszegést azzal, hogy pénzügyi korrekciót alkalmazott. A szerződésszegése az alkalmazott pénzügyi korrekció mértékének meghatározásában állapítható meg. Mivel a projekt megvalósult, a felhasználási időszakban van, elállásra nem került sor, a beszerzés megtörtént, ezért a kötelezettség megsértésének súlyához mérten a pénzügyi korrekció mértékét 50%-ban, illetőleg 40%-ban indokolt meghatározni. Az alperes a projektre visszafizetett összeg 50%-ának, illetőleg 60%-ának, és az arra eső kamatnak a megfizetésére köteles a felperes részére kártérítés címén a régi Ptk. 318. § (1) bekezdése és 339. § (1) bekezdése alapján.
A felperes felülvizsgálati kérelemében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítéletet helybenhagyó határozat meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 24. pontjában és régi Pp. 221. §-ában foglaltakat. Magyarország pénzügyi érdeksérelme nem következett be, a terhére rótt magatartások nem szabálytalanságok.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet teljes egészében elutasító határozat meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a régi Pp. 3. § (1) bekezdésében és a Korm. rendelet 90. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakat. A másodfokú bíróság az alkalmazott szankció mértékének megváltoztatásával túlterjeszkedett a keresetben és a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakon. Nem történt szerződésszegés. A másodfokú bíróság tévesen alkalmazott átalány alapú korrekciót. Az jelen esetben ugyanis pontosan meghatározható volt a nemzeti költségvetésre, illetve az alapokra tévesen terhelt költségek összege. Felülvizsgálati ellenkérelmében az alperes hivatkozott az 1083/2006/EK tanácsi rendelet (Tanácsi rendelet) 2. cikkének 7. pontjára, 60. cikkére, 70. cikkére, 98. cikkére. Rámutatott arra, hogy a szabálytalanság fogalma, ezen belül az Európai Unió általános költségvetésének megsértése vagy veszélyeztetése az Európai Bíróság 2988/95/EK rendelet 1. cikkében szereplő szabálytalanság fogalmához nyújtott értelmezése, a 2. cikk (1) bekezdése, a 966/2012/EU Euratom rendelet 59. cikk (1)-(2) bekezdése, az Európai Bizottság C(2013)9527 számú határozata, az Európai Bíróság C-465/10 számú ítélete, a C-406/14 számú ügyben előterjesztett főtanácsoki álláspont, a Tanácsi rendelet (22) preambulum-bekezdése, 9. cikk (2) és (5) bekezdése alapján értelmezendő. A perbeli esetben a teljes szerződésekre kiható súlyos szabálytalanság történt.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetet elutasította.
(kuria-birosag.hu)
