Unokázós csalókat tartóztattak le


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra – 2020. május 21-ig – elrendelte annak a nőnek a letartóztatását, akit egy másik női társával együtt idősek sérelmére elkövetett csalással gyanúsítanak.

A megalapozott gyanú szerint a terheltek 2020 áprilisában olyan bűncselekmények elkövetésében működtek közre, amelyekben egy harmadik személy magát az időskorú sértettek unokájának vagy gyermekének kiadva azzal hívta fel őket telefonon, hogy bajba került, fogva tartják és a szabadulása érdekében nagy összegű készpénzt és ékszereket kért. Az értékeket több esetben a gyanúsítottak vették át.

Az egyik terhelt cselekménye bizonyítottság esetén 1 rendbeli bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettének, valamint 2 rendbeli – egy esetben felbujtóként elkövetett – a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás bűntettének megállapítására lehet alkalmas. A másik gyanúsított cselekménye bizonyítottság esetén a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás bűntettének megállapítására lehet alkalmas.

A rendelkezésre álló adatok alapján a több bűncselekménnyel gyanúsított nő bejelentett lakóhelye fiktív, tényleges tartózkodási helye ismeretlen, jelen ügyben elfogatóparancs alapján kerítették kézre. Korábbi büntetőügyében a tartózkodási helyének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztotta, az eljárás során elérhetetlenné vált, ezért a bíróság a távollétében ítélte el. Bejelentett munkahellyel, legális jövedelemmel nem rendelkezik. Elfogásakor albérletet tartott fenn, amelynek bérleti díját feltehetőleg bűncselekményekből származó pénzből fedezte. Minderre és a kiszabható büntetés mértékére tekintettel alappal lehet tartani attól, hogy szabadlábon hagyása esetén a hatóságok számára elérhetetlenné válna. Figyelemmel arra, hogy a nő beismerő vallomást tett, a bizonyítás megnehezítésének veszélyét a bíróság nem látta megállapíthatónak. A gyanúsított többszörösen büntetett előéletű: 9 alkalommal többnyire vagyon elleni bűncselekmények miatt volt korábban elítélve. A terhére rótt bűncselekményeket a megalapozott gyanú szerint többszörös visszaesőként követte el. Mivel a terhelt egzisztenciális körülményei bizonytalanok, ezért megalapozottan feltehető, hogy legalább megélhetésének egy részét bűncselekmények elkövetéséből biztosította, így kényszerintézkedés hiányában szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

Az egy rendbeli bűncselekmény elkövetésével gyanúsított nő letartóztatását az ügyészség a bizonyítás megnehezítésének, meghiúsításának, valamint a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta. A bíróság azonban egyik okot sem találta megállapíthatónak a gyanúsított vonatkozásában, ezért kényszerintézkedést nem rendelt el vele szemben. A terhelt, akit korábban egy alkalommal közérdekű munka büntetésre ítélt a bíróság, bejelentett munkahellyel és rendszeres jövedelemmel is rendelkezik. Minderre figyelemmel a bűnismétlés veszélyére vont következtetés a bíróság szerint az ő esetében nélkülözi a ténybeli alapot. Mivel a gyanúsítottat röviddel az utolsó bűncselekmény elkövetését követően elfogták és nála kutatást tartottak, lefoglalásokat eszközöltek, ezért a bizonyítás megnehezítése – az ügyészség által hivatkozott – tárgyi bizonyítási eszközök megsemmisítésével, elrejtésével nem valószínűsíthető. Tekintettel arra, hogy a gyanúsított az ügyészi indítvány szerint is csak az értékek átvételét intézte összesen egy alkalommal – vagyis a bűncselekmény elkövetésében vélhetően alacsonyabb szintű szerepet töltött be – ezért azt a lehetőséget, hogy ő befolyásolja – az ügyészség által hivatkozott – a bűncselekményben feltehetően vezető szerepet betöltő, a telefonálást végző harmadik személyt, a bíróság valószínűtlennek tartotta.

A végzés nem végleges.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.