Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Húsz gazdasági társaságot kiszolgáló számlagyárat működtető, a költségvetésnek 273 millió forint kárt okozó bűnszervezet tagjai ellen emeltek vádat Kecskeméten.
A bűnözői csoport tagjait üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják. A számlagyárat működtető hat ember 2015 áprilisától 2020 decemberéig gazdasági társaságok széles körét szolgálta ki fiktív számlákkal, annak érdekében, hogy az általános forgalmi adófizetési kötelezettségüket jogosulatlanul csökkentsék.
A számlagyárat irányító férfi határozta meg, hogy melyik cég nevében, mikor, kinek állítanak ki – el nem végzett – szolgáltatásról vagy termékértékesítésről számlát. Ezeken legtöbbször reklámtevékenység szerepelt, de a megrendelő cégek igényeinek megfelelően akár búgócsiga- vagy szoftverértékesítésről, olykor fémipari termékek gyártásáról is készültek számlák. A törvényes működés látszata érdekében a számlagyárat irányító férfi két weboldalt is létrehozott, amelyeken a fiktív számlákat befogadó cégek logóit elhelyezte, így igazolva a kiszámlázott többmilliós hirdetési tevékenység elvégzését.
A férfi az akkori barátnőjével több céget alapíttatott, más bűntársai pedig nemcsak cégalapításokkal és fiktív számlák kiállításával, hanem a bankszámlára érkező pénz felvételével is segítették a számlagyár működését. A felhasználó cégek a fiktív számlákon szereplő összegeket átutalták a számlagyárnak, ezt készpénzben felvették és túlnyomó részét visszaadták a számlabefogadó cégek képviselőinek – az ügy további 14 vádlottjának.
Az ügyészség 16 vádlottra börtönbüntetés, négyre pénzbüntetés kiszabását indítványozta. Emellett az áfacsalás révén előnyt szerző gazdasági társaságokkal szemben szintén pénzbírságra tett indítványt a Kecskeméti Törvényszéknek – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
