Atlatszo.hu: Magyarország tavaly az Európai Ügyészség 80 nyomozásában volt érintett
A közel három éve működő Európai Ügyészség idén március elején tette közzé a 2023-as évi munkájára vonatkozó jelentését – olvasható az atlatszo,hu-n.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Háborús bűntett és más bűncselekmény miatt vádiratot nyújtott be a Biszku Béla ellen indult bűnügyben szerdán a Budapesti Nyomozó Ügyészség a Fővárosi Törvényszékhez – tájékoztatott Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész.
A vádirat szerint az 1956-os forradalom, majd szabadságharc leverését követően Biszku Béla az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi, irányító és döntéshozó testülete, az Ideiglenes Intéző Bizottság tagja volt, amely létrehozta az úgynevezett karhatalmat. Az Ideiglenes Intéző Bizottság közvetlenül irányította a karhatalom vezető testületét, a Katonai Tanácsot, részére feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak.
A fegyveres alakulatok polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket követtek el az ország területén – tartalmazza a vádirat, megemlítve, hogy 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati Pályaudvarnál lezajlott „vörös zászlós” tüntetésen hárman, majd 1956. december 8-án Salgótarjánban 46-an – köztük nők és gyerekek – vesztették életüket.
Továbbá a vád szerint 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai azzal a céllal mentek Martonvásárra, hogy egyes „ellenforradalmár-gyanús személyeknél” házkutatást tartsanak. Ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia forradalom eseményeiben részt vett három kutatóját is letartóztattak, majd súlyosan bántalmazták, három órán keresztül ütötték őket. A bántalmazások következtében az egyik sértett több hét alatt gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett.
Az ügyészségi közleményben azt írták, Biszku Bélának a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést 1957. április 9-én bemutatták, azonban ő – az akkor hatályos törvényi rendelkezéssel is ellentétben – nem kezdeményezett hivatalból büntetőeljárást, hanem elrendelte az ügy dokumentumainak irattározását, „figyelemmel arra, hogy a bűncselekmény elkövetésére a forradalom és szabadságharc leverését követő kíméletlen leszámolás keretében az ő és társai utasítására került sor”.
A vád tárgyává tett cselekmény jogi minősítése háborús bűntett. A hivatalos megfogalmazás szerint: a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi egyezményben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntett. Ennek maximális büntetési tétele életfogytig tartó szabadságvesztés.
Biszku Bélával szemben a lakásán 2012. szeptember 10-én tartott házkutatás során lefoglalt, engedély nélkül tartott tizenegy lőszer miatt is vádat emeltek – olvasható az ügyészségi közleményben.
Biszku Béla az 1956-os forradalom leverése után az állampárt, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának, majd Politikai Bizottságának tagja volt, 1957 és 1961 között pedig belügyminiszter. A 92 éves férfit tavaly szeptemberben vették őrizetbe, jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt áll.
(Forrás: MTI)
A közel három éve működő Európai Ügyészség idén március elején tette közzé a 2023-as évi munkájára vonatkozó jelentését – olvasható az atlatszo,hu-n.
Először születtek uniós szintű szabályok a nemi alapú erőszak megelőzésére és az áldozatoknak, különösen a nőknek és a családon belüli erőszak áldozatainak a védelmére.
A képviselők jóváhagyták a platform-munkavállaló jogainak megerősítését célzó új szabályokat.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!