Darák: a Kúria elfogadottsága cél


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az igazságszolgáltatás hosszú távú elfogadottságának növelését nevezte a Kúria egyik céljának a szervezet elnöke, Darák Péter, aki szerdán számolt be a Kúria 2012-es tevékenységéről az Országgyűlésben.


A Kúria elnöke szerint az általa vezetett szervezet célja, hogy növelje az ítélkezés és az igazságszolgáltatás hosszú távú elfogadottságát, valamint időben érzékelje a problémákat és azokban mintaadó módon döntsön.

Darák Péter azt mondta, az előző év az újrakezdés és a kezdeményezések éve volt. Feladatuk volt, hogy az ítélkezés egységét még hatékonyabban biztosítsák, és az új jogszabályi rendelkezések gyakorlati alkalmazásához a kúriai bírák magasabb szintű kezdeményezőkészséget mutassanak – tette hozzá.

A bírósági vezető szerint céljuk volt, hogy hatékonyan aknázzák ki az új jogegységi eszközökben, például a bírósági joggyakorlat-elemző csoportokban rejlő lehetőségeket. Úgy vélekedett, elindultak azok a folyamatok, amelyek által hangsúlyosabbá válhat a Kúria ítélkezést orientáló szerepe.

Kitért arra, hogy új feladatuk volt az Alkotmánybíróságtól átvett önkormányzati rendeletek normakontrollja, az átvett ügyeket feldolgozták, és ezen ügyek elbírálása azóta is folyamatos, naprakész. Hozzátette: jórészt kormányhivatalok és önkormányzatok közötti jogvitákról van szó a rendeletalkotási felhatalmazással, illetve a belső szervezeti megoldásokkal összefüggésben; az ügyekben színvonalas, világos indokolások születtek.

Darák Péter szerint a legnagyobb számban a fővárosból, Pest és Komárom-Esztergom megyéből érkeztek önkormányzati ügyek hozzájuk, volt olyan megye, ahonnan egyáltalán nem érkezett megkeresés. Véleménye szerint ez azt jelzi, hogy talán az indítványozói aktivitás nem megfelelő, hiszen nehezen lehet elképzelni, hogy mikor ma Magyarországon százezer önkormányzati rendelet van hatályban, akkor létezik olyan megye, ahol nem találtak jogszabályba ütköző rendeletet.

Kiemelte azt a döntésüket, miszerint önkormányzati rendeletben nem lehet a szociális segély feltételévé tenni a magánszféra körébe tartozó magatartásokat. Az elnök úgy értékelte, az Országgyűlés figyelemmel kíséri a Kúria működését és a beszámoló kapcsán hatalmi ágak értelmes párbeszéde valósul meg.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága