Vádat emeltek egy ügyvéd ellen befolyással üzérkedés miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Befolyással üzérkedés miatt vádat emelt egy ügyvéd ellen az ügyészség, és letöltendő börtönt indítványozott – tudatta a Központi Nyomozó Főügyészség közleményben csütörtökön.

Az eljárás adatai szerint egy kábítószer-kereskedelem miatt indult büntetőeljárásban a nyomozóhatóság 2019-ben őrizetbe vette és gyanúsítottként hallgatta ki egy Pest megyei nő fiát. Az anya felkereste budapesti ügyvéd ismerősét azért, hogy elintézze letartóztatásban lévő fia szabadon bocsátását, és meghatalmazta védelmének ellátásával.

Az ügyvéd tízmillió forintot kért és kapott a nőtől azért, hogy rendőri, ügyészi és bírói kapcsolatain keresztül elérje a kényszerintézkedés megszüntetését. A jogtalan előnyt a nő készpénzben adta át a védőnek az ügyvédi irodában. Később az ügyvéd további tízmillió forintot kért a nőtől kapcsolataira hivatkozva, cserébe azt ajánlotta, hogy elintézi a büntetőeljárás felfüggesztett szabadságvesztéssel történő lezárását. Az ügyvéd valótlanul állította, hogy egy miniszter, egy rendőr ezredes és egy főügyészségi ügyész a vesztegetési pénzért közbenjár a büntetőügyben. Az ügyvédnek nem volt lehetősége a büntetőeljárás befolyásolására, ennek érdekében nem is vette fel a kapcsolatot a hivatalos személyekkel, az átvett kenőpénzt pedig saját céljaira fordította.
Mindezek alapján a Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés miatt vádat emelt az ügyvéd és egy társa ellen a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség vádiratában indítványozta, hogy amennyiben az ügyvéd vádlott az előkészítő ülésen beismerő vallomást tesz, akkor a bíróság ítélje két év hat hónap szabadságvesztésre, ötmillió forint pénzbüntetésre, öt év közügyektől eltiltásra, végleg tiltsa el a jogász végzettséghez kötött foglalkozásoktól és sújtsa tízmillió forint vagyonelkobzással. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.