Vádat emeltek Mengyi Roland ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselővel és hat társával szemben a Fővárosi Törvényszéken.


A vádhatóság az országgyűlési képviselőt bűnsegédként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletével és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével vádolja – közölte a főügyészség vezetője kedden az MTI-vel. 

Keresztes Imre közleményében azt írta: a vádirat szerint Mengyi Roland és társai 2015 tavaszán elhatározták, elérik azt, hogy szociális szövetkezetek számára európai uniós forrásból származó pályázatot írjanak ki azért, hogy az azon elnyerhető összeget jogellenesen, valós teljesítés nélkül, saját maguk megszerezzék. 

A főügyész közlése szerint Mengyi Roland a pályázati pénzből való részesedés fejében vállalta, hogy a pályázat kiírása érdekében közreműködik. Erről a vádlottak többször egyeztettek az ügyészség szerint. Keresztes Imre azt írta: Mengyi Roland társaival az egyik találkozójukon azt közölte, hogy 5 millió forintot kell fizetniük a döntéshozónak ahhoz, hogy hivatalos útra terelődjön a pályázat, míg további 5 millió forintot a pályázat kiírásáért. Az érintettek összegyűjtötték az első részletként kért 5 millió forintot, melyet Mengyi Roland barátjának juttattak el – írta a főügyész.

 

„A vádlottak célja a pályázatok benyújtásával az volt, hogy a pályázaton elnyerhető teljes összeghez a saját célra történő felhasználás érdekében hozzájussanak. A vádlottak a pályázati célok megvalósítására alkalmas, annak megfelelő tevékenységeket nem szándékoztak végezni. Megállapodásuk szerint ezek helyett csupán a csalás lelepleződésének veszélyét csökkentő, látszólagos tevékenységeket végeztek volna el” – olvasható a közleményben. 

A vádlottak a szövetkezeti pályázatok útján összesen csaknem 500 millió forint költségvetési támogatást kíséreltek megszerezni. A pályázatokat – a befogadási feltételek nem teljesítése, illetve a pályázati kérelmek formai hibái miatt – elutasították, így vagyoni hátrány nem keletkezett.

Keresztes Imre közlése szerint a Mengyi Roland terhére rótt bűncselekmények büntetési tétele a halmazati szabályok miatt 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés. 

Az ügyészség Mengyi Roland társait különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletével, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével vádolja. Az ügyben valamennyi vádlott szabadlábon védekezik.

Polt Péter legfőbb ügyész indítványára a képviselő mentelmi jogát az Országgyűlés szeptember 12-én függesztette fel, majd a Központi Nyomozó Főügyészség október 10-én hallgatta ki gyanúsítottként. A főügyészség akkori közlése szerint Mengyi Roland tagadta a bűncselekmények elkövetését, érdemi védekezést terjesztett elő és panasszal élt a gyanúsítással szemben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.