Vagyona buktatja le a kecskeméti bírót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bírói megbízatása alóli felmentésére tett javaslatot a Kecskeméti Törvényszék elnöke annak a bírónak az esetében, aki nem tudta igazolni vagyongyarapodását.


A Népszabadság csütörtöki számában megjelenteket megerősítve Bicskei Ferenc, a törvényszék elnöke elmondta: november 19-én azonnali hatállyal felmentett a munkavégzés alól egy bírót, aki nem tudta bizonyítani az elmúlt három évben szerzett vagyonának eredetét.

Utalt arra, a bírók jogállásról szóló törvény előírja, hogy a bíráknak háromévente vagyonnyilatkozatot kell tenniük, amelyben kötelesek a saját és családtagjaik jövedelmét feltüntetni.

A bíró márciusban adott vagyonbevallást, amelyet májusban az érintett jelenlétében összevetett a három évvel korábbival, és úgy ítélte meg, hogy a „bevallott jövedelemből nem lehetett volna olyan vagyongyarapodásra szert tenni”. A törvényszék elnöke ezért az Országos Bírói Tanácsnál (OBT) eljárást kezdeményezett, amely novemberben zárult le.

Bicskei Ferenc kiemelte, hogy a 15 tagú bírói tanács – amelynek ő is tagja, de érintettség miatt ebben az eljárásban nem vett részt – úgy látta, hogy a kecskeméti bíró valamit eltitkolt bevallásában, mert az általa igazolt jövedelem nem nyújthatott fedezetet a bevallott vagyongyarapodásra.

                Jogszabályváltozások 2014
               

                    Átfogó, a legfrissebb változásokat bemutató, ingyenes konferenciát rendezünk az ügyvédi hivatásrend tagjai számára a legnagyobb érdeklődésre számot tartó területek változásait ismertetve.

               

                    Program:

               

  •                    
  •                         9:30-9:40          Megnyitó    Dr. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke
  •                    
  •                         9:40-11:00        Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó jogalkotás előadó: Dr. Gárdos Péter ügyvéd, Gárdos – Füredi – Mosonyi-Tomori Ügyvédi Iroda
  •                

               

  •                    
  •                         11:15-12:00     A Közbeszerzést érintő változások 2013/2014 előadó: Dr. Kovács László, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közbeszerzés-stratégiai és Tájékoztatási Főosztály, főosztályvezető-helyettes
  •                    
  •                         12:00-13:00     Adóváltozások 2014 előadó: Dr. Varga Árpád, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, elnökhelyettes
  •                

               

                    A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezés és regisztráció itt

           

                 

A bírák jogállásáról szóló törvény alapján javaslatot tett Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, hogy kezdeményezze a köztársasági elnöknél a bíró felmentését – tette hozzá a törvényszék elnöke. Ezzel párhuzamosan azonnal felfüggesztette a bírót a munkavégzés alól, mert már az önmagában felmondási ok, ha a bíró nem vallja be minden legális jövedelmét – mondta Bicskei Ferenc. A bíró a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál a döntés ellen keresettel élhet – fűzte hozzá.

Az OBH elnökének és neki is az a határozott álláspontja, hogy feddhetetlennek kell lennie a bírósági szervezet minden tagjának, amiből az is következik, hogy „a bíró nemcsak a saját fedhetetlenségéért felelős, hanem a szervezetéért is” – fogalmazott Bicskei Ferenc, hozzátéve, hogy minden esetben következetesen fognak eljárni.
Az MTI kérdésére a törvényszék elnöke szólt arról, hogy az eljárásnak más következménye is lehet, de az már nem a bíróságra tartozik, abban a nyomozóhatóságnak lehet szerepe.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.

2024. június 13.

A gyámhatóság nem jogalkotó: hipotetikus jövőbeni kockázatokra hivatkozva nem utasítható el a melegek örökbefogadásra való alkalmassága

A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a gyámhatóság elutasító határozatát és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot egy meleg kérelmező ügyében, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát a hatóság – a gyermekvédelmi szakszolgálat és a pszichológus támogató véleménye ellenére elutasította. Az ítélet hangsúlyozza: a gyámhatóság nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem hivatkozhat a jogszabályban nem szereplő kizárási okra (a kérelmező szexuális irányultságára), és köteles egyéniesített vizsgálatot lefolytatni.