Vállalkozóktól csalt ki hetvenmillió forintot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vádat emeltek egy nő ellen, aki 248 embert csapott be és csaknem hetvenmillió forintot csalt ki tőlük kártérítésre és reklámszerződésre hivatkozva – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség.

Tájékoztatásuk szerint a budapesti vádlottnak nem volt munkahelye és rendszeres jövedelme, ezért elhatározta, hogy csalások útján fog pénzt szerezni. A nő 2017 januárja és októbere között vállalkozókat keresett meg telefonon. Az esetek egy részében hivatalos személynek adta ki magát és azt állította, hogy a minisztérium nagy összegű kártérítést ítélt meg a hívott gazdasági társaságának, ennek átutalásához „kártérítési fedezet” címén meghatározott összeget kért.

A nő jellemzően több millió forintos kártérítést helyezett kilátásba, ami elegendő volt ahhoz, hogy a vállalkozókat rábírja a fizetésre. Határozott fellépése nyomán a megtévesztett vállalkozók a megadott bankszámlára átutalták a pénzt.

Máskor valótlanul állította, hogy a cége a sértettek vállalkozását reklámozza az interneten, amire korábban szóban vagy telefonon kötöttek szerződést, ezért a hirdetés díjának megfizetésére szólította fel őket. A valóságban azonban az általa megkeresett egyik cég sem kötött szerződést vele.

A vádlott a pénzt mindig azonnal felvette, azt magára, nagy értékű gépjárművek bérlésére és nyaralásra költötte.

A letartóztatásban lévő nő ellen jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat az Esztergomi Járási Ügyészség, és a börtönbüntetés kiszabása mellett vagyonelkobzást indítványozott.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága