Válsághelyzet, ami rámutat a digitalizáció fontosságára (x)

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. július 23.
Címkék: , , ,
Rovat: ,
Az Európai Bizottság által közzétett digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, 2020-ra vonatkozó DESI mutató értékei alapján, nyomon követhető Európa általános digitális teljesítménye, valamint az uniós tagállamok fejlődése a digitális versenyképesség terén. A legfrissebb adatok tanúsága szerint előrelépés történt valamennyi tagállamban minden mért, kulcsfontosságú területen, a koronavírus okozta válság pedig megmutatta, mennyire fontos a széleskörűen felhasználható internetkapcsolat, illetve hogy a magányszemélyek és a vállalkozások egyaránt képesek legyenek az elektronikus ügyintézésekre és az online interakciókra.

A koronavírus-világjárvány egyértelművé tette, hogy nélkülözhetetlenek a digitális technológiák: lehetővé tették a járványhelyzetben is a munka folytatását, a vírus terjedésének nyomon követését, illetve a gyógymódok és oltóanyagok kutatásának felgyorsítását. A helyreállítás szempontjából releváns 2020-as digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő DESI-értékek azt bizonyítják, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell a nagy kapacitású hálózatok lefedettségének bővítését, javítaniuk kell a lakosság digitális készségeit, valamint folytatniuk kell a vállalkozások és a közszféra digitalizálását.

A közzétett nemzetközi adatok arról is tanúskodnak, hogy az ipar soha nem látott mértékben alkalmaz digitális megoldásokat. Az eredmények, valamint az Európai Bizottság állásfoglalása alapján, tagállamonként biztosítani kell, hogy ez így legyen a kis- és középvállalkozások esetében is, valamint hogy a gazdaság egészében a legfejlettebb digitális technológiákat használják.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő nemzetközi DESI mutató szerint a legjobban teljesítő uniós országok, mint Finnország, Svédország, Dánia és Hollandia, világviszonylatban is vezető szerepet töltenek be. A legnagyobb uniós gazdaságok nem számítanak éllovasnak a digitális ágazatban, ami azt jelzi, hogy a kettős (digitális és zöld) átalakulás sikeres megvalósítása érdekében az EU-ban fel kell gyorsítani a digitalizációs folyamatokat.

A DESI mutató öt fő szakpolitikai területen követi nyomon a tagállamokban elért eredményeket, úgy mint: a hálózati összekapcsoltság, a digitális készségek, az egyéni internethasználat, a digitális technológiák vállalkozások általi integrációja, valamint a digitális közszolgáltatások területén. Mivel a világjárvány jelentősen hatott mindegyik, DESI által nyomon követett dimenzióra, a 2020. évi megállapításokat a Bizottság a tagállamok által a válság kezelése és a helyreállítás támogatása érdekében hozott intézkedésekkel összefüggésben értelmezi. Az öt digitális területet érintő legfontosabb megállapítások a következők:

Összekapcsoltság

A nemzetközi adatok alapján, az uniós tagállamok a nagyon nagy kapacitású vezetékes és mobil hálózati beruházások ösztönzése érdekében azon dolgoznak, hogy átültessék saját jogrendszereikbe a 2018-ban elfogadott szabályokat. 2019-ben a háztartások 78%-a rendelkezett vezetékes széles sávú előfizetéssel, a 4G hálózatok pedig már csaknem a teljes európai lakosságot lefedik. Egyelőre 17 olyan tagállam van, amely már osztott ki frekvenciát a legelső 5G sávokban (ez 5 országgal több, mint előző évben). Az 5G-készültség terén Finnország, Németország, Magyarország és Olaszország áll a legjobban. Az uniós háztartások 44%-a van bekapcsolva a nagyon nagy kapacitású vezetékes szélessávú hálózatokba.

Digitális készségek

A digitális készségek terén további előrelépések szükségesek. A koronavírus okozta válság bizonyította, hogy a megfelelő digitális készségek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a lakosság hozzá tudjon férni a különféle információkhoz és elektronikus szolgáltatásokhoz. A felmérés rámutat, hogy az EU 42%-a még mindig nem rendelkezik az alapvető digitális készségekkel. 2018-ban kb. 9,1 milliónyian dolgoztak az információs és kommunikációs technológiákat (IKT) érintő területeken szerte az EU-ban, 1,6 millióval többen, mint 4 évvel korábban. Az IKT-szakembereket toborzó nagyvállalatok 64%-a és a kkv-k 56%-a számolt be arról 2018-ban, hogy nehéz betölteni ezeket az álláshelyeket.

Internethasználat

Ugyan a világjárvány idején jelentősen megnőtt az internethasználat, a tendencia már a válság előtt is megfigyelhető volt: az emberek 85%-a hetente legalább egyszer használta az internetet (2014-ben ez az arány 75%). Legnagyobb mértékben a videohívások mennyisége nőtt, itt a 2018-ban mért 49%-os arány 2019-ben 60%-ra emelkedett az internethasználók körében. Az internetes banki szolgáltatások igénybevétele és az online vásárlások is népszerűbbek, mint korábban: az internethasználók 66%-a, az online vásárlások esetében pedig 71% szokott élni ezekkel a lehetőségekkel.

Digitálisan integrált vállalkozások

A piaci szereplők egyre digitalizáltabbak, ebben pedig a nagyvállalatok járnak az élen. A nagyvállalatok 38,5%-a már fejlett felhőszolgáltatásokat vesz igénybe, 32,7% pedig nagy adathalmazok (big data) elemzését is végzi. A kkv-k többsége még nem alkalmazza ezeket a digitális technológiákat: csupán 17% vesz igénybe felhőszolgáltatásokat és csak 12% végez elemzést nagy adathalmazokon. Ami az e-kereskedelmet illeti, 2019-ben a kkv-k mindössze 17,5%-a értékesített termékeket, vagy szolgáltatásokat az interneten keresztül, ami 1,4 százalékpontos növekedést jelent 2016-hoz képest. Ezzel szemben 2019-ben a nagyvállalatok 39%-a élt az online értékesítés lehetőségével.

Digitális közszolgáltatások

Az e-kormányzat és az e-egészségügy területén egyre népszerűbb a digitális közszolgáltatások igénybevétele, ami nagyobb hatékonyságot és megtakarításokat tesz lehetővé a tagállamok és a vállalkozások számára, továbbá javítja az átláthatóságot is. 2019-ben a közigazgatási eljárásokban formanyomtatványokat benyújtó internetfelhasználók 67%-a már online intézte ilyen jellegű ügyeit. 2014-ben ez az arány még csak 57% volt, azaz egyre többen ismerik fel az IKT-alapú szolgáltatások előnyeit a papíralapúakhoz képest.

„A piac visszajelzései alapján a koronavírus nem rengette meg a hazai IT szektort sem, a járványhelyzet elmúlt hónapjaiban az iparág munkahelyei is stagnáltak” – nyilatkozta ifj. Lengyel Tibor, az e-Jogsegéd Kft. ügyvezető igazgatója. „A digitális technológiák, valamint a home office szükségszerű elterjedésével jó irányba mozdultunk el, hogy számos területen kihasználjuk a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, azonban ezek a fejlesztések nem merülhetnek ki az otthoni munkavégzés biztosításában. A tendencia mindenképp optimizmusra ad okot a válsághelyzetet követő helyreállítási időszakra nézve” – tette hozzá. Az elektronikus ügyintézési szakértő szerint a papíralapú hivatali és üzleti üzenetváltások elektronikussá tételével, így a cég-cég, illetve cég-magánszemély hivatalos kommunikációval, nagy ugrást lehetne tenni a DESI mutató eredményei kapcsán is. Ezzel a piaci szereplőket érintő digitalizációs folyamatok fejlesztése, valamint az információáramlás is jelentősen felgyorsulna.

Kapcsolódó cikkek:


A várandós munkavállaló nem kapott béremelést
2020. augusztus 3.

A várandós munkavállaló nem kapott béremelést

Az eljárás alá vont munkáltató nem tudta objektív szempontokkal alátámasztani, hogy a mérlegelési jogkörében végrehajtott bérrendezéskor milyen paraméterek szerint differenciált.

Közjegyzőnél is köthető lakásbérleti szerződés
2020. augusztus 3.

A lakásbérleti szerződést írásba kell foglalni, és bár jogász közreműködése nem kötelező, érdemes megfontolni - mondta Asbóth-Hermányi Lőrinc közjegyző az M1 aktuális csatornán.

Kuciak-ügy: három vádlott tagadta bűnösségét
2020. augusztus 3.

Egyöntetűen tagadták bűnösségüket a két és fél évvel ezelőtti szlovák újságírógyilkosság perének még ítéletre váró vádlottjai a bazini székhelyű különleges bíróságon elmondott záróbeszédeikben.