Válságra készülnek a magyar cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cégvezetők csaknem fele borúlátó saját vállalkozása jövőjét illetően, ezzel együtt a cégek jelentős részének nincs válságterve – derül ki a Niveus Consulting Group felméréséből. A megkérdezett cégek harmada semmilyen adókedvezményt nem vett igénybe az elmúlt években.

Borúlátóak a magyar vállalkozások

A megkérdezettek cégvezetők 85%-a véli úgy, hogy a következő 2 évben rosszabbak lesznek az ország gazdasági kilátásai, mint az elmúlt két esztendőben voltak. Alig 12 százalékuk optimista; ők jobb évekre számítanak a közeljövőben, míg 4% szerint ugyanolyan időszak áll előttünk.

Nem meglepő, hogy a saját vállalkozásukat illetően sem túlzottan derűlátóak a cégvezetők, ugyanakkor közel sem olyan mértékben, mint az ország kilátásait illetően. Ugyanannyian ítélik meg kedvezőtlenebbnek az elkövetkező éveket (42%), mint amennyien a mostanihoz hasonló évekre számítanak a jövőben is. Az „optimisták” aránya 16%, ők a gazdasági környezet javulásra számítanak.

Adócsökkenést szeretnének a magyar vállalkozások

Gazdasági válság esetén döntően négy különböző kormányzati beavatkozást igényelnének a cégek: 42% adócsökkenést, közel 20% bértámogatást, 15% járuléktámogatást, illetve a magas energiaárak miatti állami beavatkozásnak a megkérdezettek 16%-a örülne.

Érdekes módon a vállalatok nem igazán készülnek fel válságra; a megkérdezett cégek alig 38% nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik vészhelyzeti tervvel, 31%-uk mondta azt, hogy válság esetén a beruházásait elhalasztaná, 15% pedig munkaerő racionalizálással, azaz elbocsátásokkal „készülne fel”. 16% egészen egyszerűen nem tenne semmit.

Kevesen élnek az adókedvezményekkel

A felmérés rákérdezett a korábban igénybe vett és az elvárt adókedvezményekre; a válaszok mindkét esetben vegyes képet mutatnak.

A cégek 31%-a nem élt semmilyen adókedvezménnyel az elmúlt években, alig 15% -uk vett igénybe sporttámogatás kedvezményt, 8-8%-uk élt csökkentett munkaidős bértámogatással, illetve fejlesztési adókedvezménnyel. K+ F adókedvezménnyel is csupán alig 7%, ami jól jelzi, mennyire kevés vállalkozás van tisztában ezzel a lehetőséggel.

Nagyon eltérő válaszok születtek arra a kérdésre, hogy milyen adókedvezményeket látnának szívesen; alig 11% mondta az áfa csökkenését, 13% a járuléktámogatást, 13% az iparűzési adó mérséklését, 32% bárminek örülne. A többi válaszadó kamarai hozzájárulás, béreket terhelő adók, különadók csökkentését látná szívesen.

Módszertan

A Niveus Consulting Group több száz fős mintán végzett felmérése a vállalkozások gazdasági várakozásait vizsgálta. A megkérdezettek 82 százaléka 250 fő alatti-, 15%- 250-1000 közötti, a maradék 3% pedig 1000 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.