Változás várható a vezető tisztségviselők felelősségében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Polgári Törvénykönyv Harmadik Könyvéhez benyújtott módosítás a vezető tisztségviselő felelősségére vonatkozó szabályok strukturálja át.


A módosítás értelmében hatályát vesztené a vezető tisztségviselő szerződésen kívüli károkozásáért egyetemleges felelősséget megállapító és a joggyakorlatban jelentős bizonytalanságot okozó szabály, és ezzel párhuzamosan a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felelősségét állapítaná meg a törvény. Ha azonban kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta, akkor állapítaná meg a törvény a vezető tisztségviselő és a jogi személy egyetemleges felelősségét.

Ezen felül a Javaslat a tőkepiaci szabályozással való összhang megteremtése érdekében deklarálná, hogy megnyitja a lehetőséget, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei, ha a részvénytársaság megváltoztatja működési formáját akkor nyilvánosan is forgalomba hozhatóak legyenek. Erre tehát csakis a működési forma megváltoztatása, vagyis a zártkörűen működő részvénytársaságból nyilvánosan működő részvénytársasággá történő átalakulás esetén, az ehhez kapcsolódó forgalomba hozatal esetén kerülhet sor.

A törvényjavaslat teljes szövegét itt olvashatja.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 30.

Elhunyt Karsai Dániel

Elhunyt Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS betegséggel küzdő alkotmányjogász szombaton, halálhírét testvére, Karsai Péter jelentette be közösségi oldalán.

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.