Változhat a pedagógusok sztrájkjának szabályozása és más jogszabályok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Többek között a pedagógussztrájk szabályozásán is változtat a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő előterjesztés csütörtökön, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságában elfogadott módosítása.

A változtatás érinti a pedagógusok sztrájkja alatti elégséges szolgáltatást: nem maradhat el tanóra az érettségi előtt álló osztályokban, de nem szenvedhet csorbát a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása sem. Más esetben a tanórák 50 százalékát kell megtartani, de folyamatos felügyeletet kell biztosítania az iskolának, lehetőleg az osztályok összevonása nélkül.

Az indoklás szerint a munkabeszüntetéssel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy az sztrájk vagy polgári engedetlenség; utóbbi ugyanis nem jogi kategória, hanem politikai megnyilvánulás, a munkavállaló jogszerűen csak a sztrájkjogát gyakorolhatja, így ha valaki ezzel ellentétesen cselekszik, annak jogkövetkezményei vannak.

A bizottság ülésén Arató Gergely (DK) úgy értékelt: a szabályozás célja, hogy kirúgással fenyegesse a tiltakozó pedagógusokat. Állítását mind Hende Csaba, a bizottság fideszes elnöke, mind Azbej Tristan, a Miniszterelnökség államtitkára cáfolta, mondván: téves feltételezés, hogy a változtatás a munkaviszony megszüntetését lehetséges jogkövetkezménnyé tenné arra az esetre, ha valaki nem tesz eleget munkaviszonyából adódó kötelezettségeinek.

A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényhez kapcsolódóan megszavazott módosítások rögzítik, hogy a vízi létesítményekkel kapcsolatos feladatok az állami beruházásokért felelős miniszterhez kerülnek.

Bővülhet a megbízhatósági vizsgálat alól mentesülők köre. A külpolitikáért felelős miniszterhez kerülne az önálló külképviselettel váló külföldi magyar kulturális intézetek informatikai és biztonsági rendszerének és titkos ügykezelésének tevékenysége, valamint az ingatlanok üzemeltetési feladatai, így a kulturális intézetek kihelyezett tisztségviselői nem látnak el biztonsági szolgálatot.

A jövőben a kiemelt budapesti fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat a kormány a magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság vagy az állami beruházásokért felelős miniszter útján is megvalósíthatja.

A változtatás a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létesítése során az állam képviseletében eljáró miniszterként a felsőoktatásért felelős minisztert nevezi meg.

Az államtitkárok összeférhetetlenségi szabályai is változhatnak. Vállalhatnak felügyelőbizottsági tagságot azokban a nyilvánosan működkő részvénytársaságokban, amelyek részvényei közfeladatott ellátó vagyonkezelő alapítványok tulajdonába kerültek. Ezen társaságokat a testület ülésén Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára nemzetstratégiai célokat megtestesítő vállalkozásoknak titulált.

Módosulhat az országgyűlési törvény is, lehetővé téve, hogy a plenáris üléseken a kormányfő helyett a miniszterelnök politikai igazgatója válaszoljon interpellációkra vagy kérdésekre, és tanácskozási joggal részt vegyen az Országgyűlés ülésein, ha rendelkezik képviselői megbízatással.

Az alaptörvény tizedik módosítását kezdeményező javaslat törvényalkotási bizottságban jóváhagyott módosítása révén az orosz-ukrán háború okán a kilencedik alaptörvény-módosítással elfogadott védelmi és biztonsági tárgyú rendelkezések már idén november 1-jétől hatályba lépnek az eredetileg elfogadott 2023 júliusa helyett.

(MTI)