Változnak a titkos információgyűjtés szabályai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szerdán benyújtották az Országgyűlésnek a titkos információgyűjtés újraszabályozásáról szóló javaslatot. A kormány által javasolt átalakítás legfontosabb céljaként azt emelték ki, hogy egyértelművé tegyék: „konkrét bűncselekmény miatt, büntetőeljárási célból titkos tevékenység kizárólag a büntetőeljárási törvény keretei között legyen folytatható”. 

A parlament honlapján szerdán közzétett „a titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról” szóló javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a kormány nevében. Előadója Trócsányi László igazságügyi miniszter. 

Az általános indokolásban kiemelték: a kormány 2016 végén elfogadta az új büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) tervezetét, amely új rendszer szerint, „leplezett eszközök” megnevezéssel átalakítja a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés szabályozását. Az új Be.-ben kialakítandó szabályozás révén egyértelművé válik, hogy a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés olyan különleges, leplezett tevékenység, amely a büntetőeljárás „szerves részét” képezi, azaz információk mellett bizonyítékok megszerzésére is irányul.

Az új büntetőeljárási kódex olyan rendszer kialakítását célozza, amely „e különleges nyomozási tevékenységet egyszerűen, átláthatóan és a többi büntetőeljárási rendelkezéssel koherensen szabályozza”. Ennek részeként az új törvény részletesebben rendelkezik a büntetőeljárásban alkalmazható leplezett eszközökről és módszerekről, meghatározza a büntetőeljárás és az egyéb célokból folytatott titkos információgyűjtés viszonyát, továbbá a rendőrség olyan, a titkos információgyűjtésre feljogosított szervei számára is biztosítja büntetőeljárási cselekmények végrehajtását, amelyek nyomozó hatósági jogkörrel egyébként nem rendelkeznek.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Az indoklásban rögzítik azt is, hogy a nyomozás előtt egy új eljárási szakasz, „előkészítő eljárás” is lesz. Itt is kiemelik viszont, hogy büntetőeljárás továbbra is bűncselekmény gyanúja alapján indul, de lehetőség lesz egyfajta előzetes felderítésre, amelynek célja a bűncselekmény gyanújának megállapítása vagy kizárása.

A javaslatban külön hangsúlyozzák, „sem az új büntetőeljárási törvény leplezett eszközökre vonatkozó rendelkezéseinek, sem a javaslatnak nem célja a jogrendszerben most is meglévő tartalmi keretek átlépése vagy jelentős megváltoztatása”. A javaslat nem változtat a bírói engedélyhez kötött és bírói engedélyt nem igénylő eszközök körén. A szabályozás nem teremt olyan új állami fellépési lehetőséget, amelyre ne lenne a most hatályos rendszerben is lehetőség – tették hozzá.

Garanciális szempontból fontos elemként emelik ki a titkos információgyűjtés határidejére vonatkozó szabályozást, jelenleg ugyanis – írják – többféle értelmezése van annak, hogy meddig folytatható titkos információgyűjtés egy adott ügyben.

A törvényjavaslatot – melynek több pontja sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges – a Magyar Ügyvédi Kamarával is egyeztették – olvasható a szövegben.

(MTI)

---