Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány rendeletben határozott meg bizonyos eljárási szabályokat, amelyek felváltják az OBH elnökének korábbi határozatait.
A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet egységes alkalmazása érdekében hatályát veszti a 43.SZ/2020. (III. 27.) OBHE határozat 1. és 2. pontja – így döntött az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Veszélyhelyzeti Kabinet ajánlására.
A 46.SZ./2020. (IV. 1.) OBHE határozat értelmében hatályát vesztette a rendkívüli ítélkezési szünet során ellátandó bírósági igazgatási és ügyintézési feladatokról, valamint a rendkívüli ítélkezési szünet során a peres és peren kívüli ügyekben történő feladatellátásról szóló elnöki határozat.
A 47.SZ./2020. (IV. 1.) OBHE határozat a veszélyhelyzet idején a bíróságok működéséről és a bírósági épületek használati rendjét szabályozza, szintén a Veszélyhelyzeti Kabinet ajánlására. Eszerint a bíróságoknak a veszélyhelyzet időtartama alatt úgy kell ellátniuk feladataikat, hogy közben maradéktalanul betartják azokat a járványügyi elkülönítési, megfigyelési, zárlati és ellenőrzési szabályokat, amelyek a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása miatt lettek elrendelve.
Az elnöki határozat kitér arra is, hogy a bírói testületek és egyéb szervezeti egységek nem tarthatnak olyan értekezletet, vagy ülést, amely személyes jelenlétet igényel.
Az OBH elnökének intézkedése meghatározza azt is, hogy milyen feltételeket kell biztosítani azoknak az eljárási cselekmények lebonyolítása során, amelyeken elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszközt használnak. Biztosítani kell azt, hogy a bírósági épületben tartózkodó személyek egymástól legalább két méter távolságra legyenek, ha pedig felmerül a valószínűsége annak, hogy a tárgyalóteremben fertőzött személy tartózkodik, félbe kell szakítani az eljárási cselekményt és értesíteni kell az illetékes egészségügyi hatóságot. A bíróság ezekben az esetekben jegyzőkönyvben rögzíti az ott tartózkodó személyek adatait és elérhetőségeit.
A bírósági épületekbe kizárólag a hivatali kötelezettségét ellátó bíró és igazságügyi alkalmazottakon kívül csak az eljárási cselekményre idézettek és a bíróság érdekkörébe tartozó feladatot ellátó személyek léphetnek be.
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!