Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Június 1-től a cégek döntéshozó szerveinek ülése ismét megtartható a tagok személyes részvételével. Ezzel együtt továbbra is lehetőség van arra, hogy egy-egy résztvevő vagy akár az összes tag elektronikus hírközlő eszközökön keresztül csatlakozzon az üléshez – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika ügyvédi társulás.
Az ügyvezetés kezdeményezése alapján közgyűlés vagy taggyűlés megtartása nélkül is történhet határozathozatal. Ez különösen azokra az esetekre igaz, ha ezáltal az egészségügyi kockázat csökkenthető vagy az ülés megtartása a járványügyi korlátozások miatt előreláthatóan nem lenne lehetséges a tagok teljes létszámban való személyes megjelenése mellett.
Egy roppant fontosnak mondható határidő is bekerült a naptárba, amire tekintettel kell lennie a társaságoknak, ha az ügyvezetés a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alapján a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott. Ekkor a döntéshozó szerv rendkívüli ülését legkésőbb 2021. október 15-ig össze kell hívni és ezen a fórumon kell határozni az ügyvezetés által meghozott döntésről.
Rendkívül hangsúlyos, hogy ekkor nem csak beleegyező határozatot lehet hozni. A döntéshozó szerv megváltoztathatja, sőt, akár hatályon kívül is helyezheti a cégvezetés által meghozott rendelkezést.
„Az ilyen esetekben különös körültekintéssel kell eljárni. A grémium által meghozott döntés ugyanis nem visszaható hatályú. A módosítás nem érinti az ügyvezetés korábbi határozata alapján, a módosításig keletkezett jogokat és kötelezettségeket. Azokat akkor is érvényre kell juttatni, ha egyébként a rendkívüli közgyűlés vagy a taggyűlés szándékaival ellentétesek” – hangsúlyozta dr. Markóczy Réka, az act Bán és Karika ügyvédi társulás szakértője.
A rendkívüli ülést az említett határidőig egyebek mellett egy másik hangsúlyos ügyben is muszáj összehívni. Ha a koronavírus járvány miatt a vállalkozás üzleti ügyei nem a reméltek szerint alakultak és előáll az a helyzet, hogy a törzstőkét vagy az alaptőke le kell szállítani, akkor erről a döntéshozó szervnek ugyancsak október 15-ig döntenie kell.
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!