Varga Judit: a globális technológiai cégek vizsgálatára van szükség
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 21. század egyik legnagyobb kihívása annak a változásnak a jogi lekövetése, amely csaknem húsz éve zajlik körülöttünk – jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Zalakaroson, egy szakmai fórumon.
Varga Judit a 43. Jogász Vándorgyűlésen azt mondta: a hatalmas techcégek „elképesztő mennyiségű adatot tudnak rólunk”, hiszen az életünk egy általuk irányított online térben zajlik.
Éppen ezért fontos feladat a globális technológiai cégek alapos vizsgálata, amelyek mára „olyan gazdasági és informális hatalomra tettek szert, amelyekhez hasonlóra néhány évtizeddel ezelőtt csak államok lettek volna képesek” – tette hozzá.
Kifejtette: az alaptörvény védi a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül. Az Alkotmánybíróság pedig már 1992-ben megfogalmazott véleményében azt írta, az alkotmány a szabad kommunikációt biztosítja, és nem annak tartalmára vonatkozik a szabad véleménynyilvánítás alapjoga, vagyis minden véleménynek helye van.
„Ha egy állam úgy válogatna a vélemények között, amint azt ma a technológiai óriások megteszik, mindenki cenzúrát kiáltana” – mondta Varga Judit.
Hozzátette, hogy nem a gyalázkodó, az emberi méltóságot és a közösségek méltóságát sértő tartalmakat szeretnék megvédeni; az alaptörvény is kimondja, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások megsértésére.
„Nem kevesebbért küzdünk, mint azért, hogy a techóriások se alakíthassanak ki véleménymonopóliumot, tartsák tiszteletben a szólásszabadságot, és a vélemények között ne ideológiai alapon válogassanak” – közölte.
Varga Judit szólt arról is, hogy az Igazságügyi Minisztérium új feladatköreként az európai uniós politikák összehangolásával is foglalkozik. Azáltal, hogy az igazságügyi tárcához tartozik a klasszikus igazságügy és az európai ügyek, a miniszternek „Magyarország ügyvédjeként” is helyt kell állnia, ha arról van szó, hogy az ország közjogi és anyagi érdekeit érvényre juttassa az uniós intézményekben – tette hozzá.
Kiemelte: „kötelességünk fellépni azért”, hogy az Európai Unió szervei ugyanazzal a lelkesedéssel és alapossággal kérjék számon a jogállamiság elvének érvényre jutását nemcsak minden tagállamban, de saját intézményeik esetében is. A Trócsányi László biztosi jelölésével kapcsolatban folytatott eljárás során „nem a jogszabályok betartásával járt el” a testület, nem politikai döntést kellett volna hoznia – jelentette ki Varga Judit.
Az igazságügyi miniszter beszélt arról is, hogy hivatali elődei alatt megvalósult a jogrendszer teljes megújítása, elkészült az alaptörvény, valamint az államszervezetet megújító törvények és a két nagy anyagi jogi kódex: a polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv. Emellett az Országgyűlés elfogadta az eljárásjogi kódexeket, megújult a polgári perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás és a büntetőeljárás, valamint új törvény készült a választottbíráskodásról és a nemzetközi magánjogról is.
„Ne gondolja senki, hogy a nagy kodifikációk befejezésével munka nélkül maradt volna a minisztérium” – mondta, hozzátéve: a kódexek hatályosulását folyamatosan vizsgálják és gyűjtik a gyakorlati tapasztalatokat.
Az utólagos hatásvizsgálat mellett a nagy kódexekhez hasonló jelentős feladat lesz Magyarország jogi versenyképességének növelése érdekében a fizetésképtelenségi eljárás megújítása – jelezte Varga Judit.
(MTI)
