Varga Judit: az Európai Bizottság nem elemezhetné a magyar jogállamiságot
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Die Zeit című liberális német hetilap „Mi meg akarjuk állítani a migrációt” címmel közölt interjút Varga Judit igazságügyi miniszterrel.
A miniszter rámutatott, hogy a magyar kormány álláspontja régóta ismert, lényege, hogy a migrációs politika „külső dimenzióira” kell összpontosítani, és mindenekelőtt a menekülés okait kell megszüntetni. Mint mondta, „a segítséget kellene odavinnünk, ahol a problémák vannak, ahelyett, hogy a problémákat hozzuk Európába”.
Kiemelte, hogy a kormány nem akarja, hogy „Európa bevándorlókontinens legyen”, és nem kezelni, hanem megállítani akarja a migrációt. Tiszteletben tartja, hogy más országokban másként ítélik meg az ügyet, és elvárja álláspontja tiszteletét másoktól. Éppen „ez a konfliktus lényege: minden országnak szuverén módon kell döntenie” – mondta Varga Judit.
Tagállami hatáskör a jogállamisági vita
A jogállamiság körüli vitákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a jogállamiság különböző országokban különböző formákat ölt, és nincs általánosan elfogadott, egyértelmű meghatározása, hiszen például a legtöbb jogállamban ugyan van alkotmánybíróság, de nem az összesben. Azonban a jogállami standardokról lehet vitázni, még az EU-ban is, de ez a tagállamok feladata, és nem a bizottságé – mondta Varga Judit, hangsúlyozva, hogy az utolsó, döntő szó kimondásának jogát a tagállamoknak kell fenntartani.
Az EU működéséről szóló szerződések nem is engedik meg az Európai Bizottságnak a tagállamok jogállamisági helyzetének elemzését, de a brüsszeli testület Magyarország és Lengyelország ellenállásával dacolva mégis így tett – húzta alá a miniszter.
Vera Jourová bizottsági alelnöknek a magyarországi demokrácia állapotáról tett minapi kijelentéseivel kapcsolatban megerősítette a kormány követelését, amely szerint az uniós biztosnak távoznia kell. Vera Jourová „kijelentésével sérti az EU értékeit és biztosként a párbeszédre való kötelességét is. Teljességgel elfogadhatatlan, hogy politikai nyilatkozatot tesz, és megsérti a hazámat. Elvárjuk, hogy az alelnök asszony lemondjon” – mondta Varga Judit.
A segélycsomagot veszélyezteti a jogállamisági feltétel
A miniszter azt is megerősítette, hogy a kormány nem támogatja az EU-s pénzügyi támogatások és a jogállami elvek tiszteletének ügye összekapcsolására az tagállami kormányokat összefogó intézmény, az EU Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő német kormány által előterjesztett új, kompromisszumos javaslatot. Mint mondta, az EU működéséről rendelkező szerződések „egyértelműen meghatározzák a létező jogállamisági eszközöket”, és „új eszközök létrehozása implicit szerződésmódosítást jelentene”, ami sértené azt az alapvető jogelvet, miszerint a szerződéseket be kell tartani.
„A jogállamiság alapelvének megsértésével nem lehet megvédeni a jogállamiságot” – fogalmazott Varga Judit. Hozzátette: „aki ragaszkodik a jogállamisági feltételhez, az a teljes költségvetési megállapodást és egy történelmi segélycsomag létrejöttét veszélyezteti”.
(MTI)
