Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ősszel indulnak a konkrét viták az igazságügyi alkalmazotti és a bírói bérek rendezésének részleteiről, jövőre pedig remélhetőleg megkezdődik a folyamat – közölte az igazságügyi miniszter az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.
Varga Judit azt mondta, a kormányfő megígérte neki, hogy számíthat a támogatására a fizetések rendezésének ügyében, mert méltatlan az igazságszolgáltatásban dolgozók bére.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy tiszteli elődjét, és folytatni akarja az általa megkezdett munkát, óhatatlanul megjelentek azonban új célkitűzések is, mivel mostantól az Igazságügyi Minisztérium segíti majd az Európai Unióval (EU) kapcsolatos magyar politikát.
A magyar jogalkotást érő brüsszeli kifogásokról Varga Judit úgy vélekedett: „boszorkányüldözés” zajlik. Noha bevett gyakorlat, hogy a tagállamok időnként színtiszta jogi vitába keverednek az EU-val, Magyarország esetében nem erről van szó, hanem politikáról – közölte, a Sargentini-jelentést is ebbe a kategóriába sorolva.
Azt mondta, miniszterként folytatja államtitkárként megkezdett munkáját, a hetedik cikkely szerinti eljárás ügyében képviseli a magyar érdekeket. A tagállamok kölcsönös tiszteletére épülő Európát kell szorgalmazni – hangoztatta.
Varga Judit úgy értékelte, hogy a visegrádi négyek (V4 – Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) együttműködése hihetetlenül sikeres.
Kiemelte: „sikerült megakadályoznunk”, hogy Manfred Weber vagy Frans Timmermans legyen az Európai Bizottság (EB) elnöke. Ursula von der Leyennek, a poszt várományosának személyiségéből, múltjából arra lehet következtetni, hogy nyitottabb lesz Közép-Európa problémáira – vélekedett a miniszter. Ugyanakkor hozzátette: ha az EB új elnöke a magyar nemzeti érdekeket sértő lépésre készülne majd, azt hárítani fogják.
Varga Judit a migráció ügyére is kitért. Azt mondta, az a cél, hogy hosszú távon olyan megoldás szülessen, amely minden állam érdekeit figyelembe veszi. Hozzáfűzte: nem fogják hagyni, hogy a döntéshozatal során megkerüljék Közép-Európát.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
