Vesztegetéssel gyanúsítanak két ügyvédet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés elfogadása miatt a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatott ki két ügyvédet és egyikük védencét.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága előtt költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő ügyben gyanúsítottként kihallgatott férfi terhelő vallomást tett egy másik emberre, akit ezután szintén gyanúsítottként hallgattak ki – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

A gyanú szerint az ügyben elsőként kihallgatott férfi a védelmét ellátó ügyvédjével azt közölte, 30 millió forintért cserébe hajlandó korábbi vallomását úgy módosítani, hogy annak tartalma alapján megszüntessék az eljárást a másik emberrel szemben, vagy legalább enyhébb megítélésű bűncselekménnyel vádolják. Az ügyvéd az ajánlatot a másodikként meggyanúsított férfi ügyvédjének továbbította.

Az ügyészség szerint az ajánlattal megkeresett embernek a megállapodás szerint ötmillió forintot előre kellett volna letétként átadnia az ajánlattevő férfi ügyvédjének, míg a fennmaradó összeget a rá nézve kedvező vallomás megtétele után kellett volna kifizetnie.

A megkeresett embertől egy balatoni gyorsétteremben a másik férfi ügyvédje azzal a hivatkozással vette át az ötmillió forintot, hogy azt eljuttatja védencéhez, aki ezért cserébe törvényes jogával nem élve, más személy érdeke által meghatározottan tesz vallomást.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a három elkövetőt vesztegetés elfogadásának bűntette hatósági eljárásban gyanúja miatt, amelyet az ajánlattevő tettesként, míg a két ügyvéd bűnsegédként követett el – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.