A kormány javaslatot tesz arra, hogy az alaptörvényben kiszélesítsék a veszélyhelyzet jogállását Veszélyhelyzet


A május 16-tal kezdődő héten választja meg az Országgyűlés a miniszterelnököt – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a kormányinfón. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a szomszédban zajló háború miatt a kormány javaslatot tesz arra, hogy az alaptörvényben kiszélesítsék a veszélyhelyzet jogállását.

A miniszter közölte, a kormányfő megválasztása után egy-két nappal megalakul az új kormány. Hozzátette: a kormány megalakulásának feltétele, hogy a parlament elfogadja a kormány szerkezetéről szóló törvényt, ezt a kabinet május 2., az új Országgyűlés megalakulása után haladéktalanul beterjeszti, a törvényjavaslat soron kívüli tárgyalását kérve.

A miniszter ismertetése szerint Orbán Viktor miniszterelnök, miután tárgyalt vele, ismét Kocsis Mátét javasolja a Fidesz frakcióvezetőjének.

Ezzel a személyi döntéssel azért nem lehetett várni, mert az Országgyűlés megalakulását megelőzi a frakciók megalakulása, valamint azok az egyeztetések, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az alakuló ülésen meg lehessen választani a parlamenti tisztségviselőket – magyarázta a miniszter, jelezve, hogy a Fidesz részéről Kocsis Máté vesz részt ezeken az egyeztetéseken.

Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormányfő Kocsis Máténak kormányzati feladatvállalást is ajánlott, de a frakcióvezető jelezte, amennyiben szabad választási lehetősége van, akkor továbbra is a frakció vezetését szeretné ellátni.

A miniszter kiemelte: a számok alapján úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány intenzitása csökkent, de a vírus nem tűnt el. A járvány miatt 24-en meghaltak, az új fertőzöttek száma 3041. Kórházban 1500 koronavírusos beteget ápolnak, közülük az invazívan lélegeztettek száma 48, vagyis a súlyos kezelésre szorulók száma a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent – mondta.
Gulyás Gergely úgy látja, a megbetegedések száma elég jelentős kilengéseket mutat, tehát a vírus továbbra is velünk van, és a legidősebb, valamint más betegségekkel is küszködők a különösen veszélyeztetettek.

Arról is beszélt, hogy a szomszédban zajló háború miatt a kormány javaslatot tesz arra, hogy az alaptörvényben kiszélesítsék a veszélyhelyzet jogállását.

A tárcavezető hangsúlyozta: a járványhelyzet miatt bevezetett veszélyhelyzet május 31-én megszűnik, de mivel a szomszédban zajló háború miatt is fontos, hogy az országnak cselekvőképes kormánya legyen, kezdeményezik a veszélyhelyzet tényállásának kiegészítését a humanitárius katasztrófa, illetve a szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével. Remélhetőleg nem kell majd élni ezzel az eszközzel, de meg kell teremteni a lehetőségét – tette hozzá.

Közölte: Magyarország továbbra is mindent megtesz azért, hogy a béke mielőbb helyreálljon, bár az ország befolyása erre mérsékelt. Jelenleg reális forgatókönyvnek tűnik, hogy hónapokig, akár évekig tarthat a háború, és a csapatmozgásokból az látszik, hogy lehetnek a jelenleginél intenzívebb harcokat hozó szakaszok is – mondta.

Elmondta: eddig 625 ezer Ukrajnából menekülő lépte át a határt. Teljesen pontos számok nem állnak rendelkezésre, de több tízezren, talán százezren tartózkodnak Magyarországon, az érkezők több mint 80 százaléka viszont elhagyta az országot. A cél az, hogy minél többeknek adjanak munkát, illetve iskolázzanak be – mutatott rá. Hozzátette: Magyarország első biztonságos országként mindent megtesz, hogy azoknak, akiknek el kell hagyniuk az otthonukat, menedéket, ellátást, munkát, oktatást, étkezést biztosítson.

Amikor a jogállamisági eljárásról kérdezték, Gulyás Gergely arról beszélt, Brüsszel ugyan sok szempontból nem működik demokratikusan, a tagállamok viszont igen, ami komoly támaszt ad a magyarországi véleményeknek.

Kijelentette, “jogállamisági viták valójában nincsenek, politikai viták vannak, és erre húznak egy jogállamisági köntöst az Európai Parlamentben és részben a bizottságnál is”, Soros György bizonyos szervezeteinek jelentéseit lemásolva, egy politikai küzdelem részeként.

Azt mondta, ha nem sikerül időben megállapodni az uniós helyreállítási alapról, annak csak politikai alapja lehet. Jelezte, a kormányzat egyetlen esetben sem akar pályázatokat visszavonni.
Az önkormányzati törvény, valamint az önkormányzati választási törvény változtatását firtató kérdésekre a miniszter azt felelte: nincs ilyen kezdeményezés. Bár kétharmad birtokában módosíthatnák ezeket a jogszabályokat, nem ez a legsürgősebb – mondta.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek