Vétózhatnak a helyi földbizottságok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új földtörvény május elsején akkor is hatályba lép, ha arra az unió bizottsága nem üti rá a pecsétet – jelentette ki Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter közölte: a helyi földbizottságoknak vétója lesz a helyi földvásárlások ügyében.


A vidékfejlesztési miniszter emlékeztetett: az új törvény legfontosabb rendelkezése, hogy a nemzeti értéket képviselő magyar termőföldet védi, és a magyar földműveseket hozza előnyös helyzetbe azzal, hogy akik helyben laknak és ott gazdálkodnak, azok vehetik meg a földeket.

Fazekas Sándor szerint az új földörvény az egyik legszigorúbb szabályozás Európában. Megalkotásakor figyelembe vették más országok gyakorlatát, ezeket a legcélszerűbb magyar megoldásokkal ötvözték, hogy a magyar földművesek érdekét megóvják a spekulánsokkal szemben – mutatott rá.

A tárcavezető hangsúlyozta: az új jogszabály gátat szab mind a bel-, mind a külföldi spekulánsok termőföld-vásárlási törekvéseinek Magyarországon. Az elmúlt két évtizedben ezekkel a szándékokkal gyakran lehetett szembesülni az országban.

A jogsértések üldözése érdekében több rendelkezés is született – hívta fel a figyelmet Fazekas Sándor. Példaként hozta a büntető törvénykönyvet, amely szerint a zsebszerződések megkötését 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni. Hozzátette: a spekulatív módon megszerzett termőföldet az állam kisajátíthatja, és élhet elővásárlási jogával is, ha gyanús ügyletet feltételez. A magyar állam ebből az okból több tízezer hektár termőföldet vásárolt az utóbbi években – jegyezte meg.

Fazekas Sándor szerint várható volt, hogy az új földtörvényt támadások érik. Ez különösen intenzív volt az osztrák agrárminiszter részéről – fűzte hozzá. Megfogalmazása szerint „spekulánsokat, törvénysértőket, nem ritkán csalókat véd az, aki a magyar törvényeknek e rendelkezéseit kifogásolja”.

A vidékfejlesztési miniszter elmondta: a tisztánlátás értekében vizsgálatot rendelt el a magyar földekre megkötött osztrák haszonélvezeti szerződésekkel kapcsolatban Győr-Sopron-Moson, Vas, Zala és Veszprém megyében. Ennek alapján a földhivatalok a mezőgazdaság más szakigazgatási szervezeteivel együtt áttekintik a haszonélvezeti szerződéseket. A miniszter szerint fontos tudni, kikről van szó, és mely területeket érintenek a haszonélvezeti szerződések.

Fazekas Sándor szólt arról, hogy a kormány szerdán elfogadta a helyi földbizottságok működéséről szóló, hamarosan hatályba lépő rendeletet. Ez a jogszabály illeszkedik az új földtörvényhez, amelynek egyik legfontosabb intézkedése, hogy a föld adásvételekkel kapcsolatban a helyben élő gazdák közössége által megválasztott földbizottságot vétójog illeti meg, tehát a helyi gazdák jóváhagyása nélkül nem jöhet létre földvásárlás.

A helyi földbizottságokat minden magyar településen létre kell hozni, a testületek május elseje után kezdik meg működésüket. A testületek tagjait áprilisban választják meg. Az 1000 hektárnál kisebb mezőgazdasági területtel rendelkező településeken a testületekbe három, 1000-5000 hektár között öt, 5000 hektár felett hét, 15 000 hektár felett pedig kilenc tagot választanak.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter közölte: osztrák kollégájával továbbra sem tervez kétoldalú találkozót.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Mi lehet a mesterséges intelligencia szerepe a közszolgálatban?

„A DISPA (Directors of Institutes and Schools of Public Administration) fontos szerepet játszik a közigazgatási intézmények közötti együttműködés elősegítésében és a közszolgálati képzés színvonalának emelésében. Feladata egyebek mellett a közigazgatási képzés fejlesztése, a közigazgatási szervezetek kapacitásának növelése, az innováció és modernizáció támogatása, valamint szakmai fórumok szervezése a tagországok közigazgatási intézményei számára.

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.