Vizoviczki felmentését kérte ügyvédje

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Védence felmentését kérte Vizoviczki László ügyvédje a vállalkozó és 33 társa ellen költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt indult büntetőperben pénteken a Fővárosi Törvényszéken.

A vádhatóság képviselője előzőleg a vádlottak többségére fegyházbüntetés kiszabását indítványozta, mivel álláspontja szerint a Vizoviczky László által irányított csoport bűnszervezetként követte el a költségvetési csalást. 

Jován László, Vizoviczki László ügyvédje ezzel szemben elsődlegesen azt kérte, bűncselekmény hiányában mentse fel a bíróság védencét, mert szerinte egy adóvitáról van szó, amely nem a büntetőbíróságra tartozik. Másodsorban szintén felmentést indítványozott, mert úgy vélte: az ügyészség a Vizoviczki László terhére rótt bűncselekményt nem tudta bizonyítani.

Az ügy lényege, hogy a Vizoviczki Lászlóhoz köthető – vendéglátóhelyeket üzemeltető – gazdasági társaságok 2010 és 2012 között a bevétel jelentős részét eltitkolták. A vádlottak ellen a Központi Nyomozó Főügyészség – más bűncselekmények mellett – különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat.

A vád szerint a budapesti szórakozóhelyek üzemeltetőjeként ismertté vált elsőrendű vádlott, Vizoviczki László az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett érdekeltséget, és bevételeinek illegális növelésére törekedett. A vádbeli időszakban 48 cégből álló cégcsoportot alakított ki. A gazdasági társaságok ügyvezetői neki lekötelezett, általa megbízhatónak tekintett emberek voltak. Emellett jó kapcsolatokat épített ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság és az V. kerületi kapitányság több vezető beosztású tisztjével és más hatósági dolgozókkal is. 

A vádbeli cselekmények elkövetési értéke összességében milliárdos nagyságrendű.

A védő perbeszéde elején azt hangsúlyozta: az ügyészség által vitatott fogalom, a bevétel eltitkolása ténylegesen egy közigazgatási vétség, amelynek szankciója adóbírság, és értetlenségét fejezte ki, hogyan kerülhetett ez az ügy büntetőbíróság elé.

Kifogásolta azt is, az ügyészség nem fogalmazta meg pontosan, milyen cselekménnyel követte el védence a felbujtói magatartást, és bírálta, hogy a vádhatóság a cégcsoport irányítását, a vezetői utasításokat tekinti ennek.

 

Megjegyezte: Vizoviczki „a nulláról építette fel a holdingját, és épp ezért vaskézzel is irányította”. Szigorú volt a szolgáltatás mennyiségében, minőségében és színvonalában is – tette hozzá. 

Bírálta azt az ügyészségi álláspontot is, hogy a vádlottak bűnszervezetben követték el a terhükre rótt bűncselekményt. Jován László szerint ugyanis az ügyészség által vázoltakból hiányzik az a tartalmi elem, miszerint a szervezetet kifejezetten bűncselekmények elkövetésére hozták volna létre. Még csak az sem igaz a védő szerint, hogy a szervezet tagjai bűnözői életmódot folytattak volna. 

Úgy vélte, számos kérdést nem tisztázott az ügyészség és hiányolta azt is, hogy az eljárásban nem hallgattak meg vendéglátóipari szakértőt sem. Nem sikerült feltárni a cégcsoport működési mechanizmusát sem a védő szerint, mindössze 16 céget vizsgáltak, miközben a holdingban 40 cég volt. 

Megjegyezte: ebben az eljárásban szembetűnő volt, hogy Vizoviczki Lászlón kívül az összes vádlott eleinte tanú volt. Rámutatott a legfőbb ügyész egy korábbi állásfoglalására, miszerint sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, ha valakit előbb tanúként hallgatnak meg, majd meggyanúsítják. Tanúként ugyanis igazmondási kötelezettség terheli az embert, míg gyanúsítottként nem köteles magára terhelő vallomást tenni. 

Az eljárás során az elsőrendű vádlott és társainak többsége tagadta bűnösségét, de voltak, akik részben elismerték bűnösségüket. A per a további vádlottak védőinek meghallgatásával folytatódik. 

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014 augusztusában egy másik vádiratot is benyújtott Vizoviczki László és 21 társa ellen. Abban az ügyben a vád vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, többen az ügyészség szerint bűnszervezetben követték el cselekményeiket.

(MTI)

---