Vörösiszapper: megismételt eljárás kezdődött


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ártatlannak vallotta magát a vörösiszapper elsőrendű vádlottja hétfőn a megismételt elsőfokú eljárás első tárgyalási napján tartott meghallgatásán. Az ügyet a Győri Törvényszék tárgyalja a Veszprémi Törvényszéken.


Bakonyi Zoltán, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy semmilyen formában nem ismeri el büntetőjogi felelősségét a vörösiszapperben, teljesen ártatlannak tartja magát.

A volt vezérigazgató kifejezte részvétét az ügy sértettjeinek. „Ha bármit tehettünk volna a tragédia megakadályozásáért, megtettük volna” – mondta.

Véleménye szerint korábban a Veszprémi Törvényszéken, amely az előző eljárásban első fokon felmentette az ügy vádlottjait, „teljes körű és részletes tényfeltárás történt”.

A vádpontokat felolvasva azt hangsúlyozta, hogy ezek egyes elemei „mára túlhaladottak”, azaz szakértői bizonyítás támasztja alá, hogy nem állják meg a helyüket. Példaként említette a lakosság tájékoztatásának hiányát tartalmazó vádpontot, valamint a veszélyes hulladékkezelés vádját, amelyet – közölte – korábban kirendelt szakértők cáfoltak meg. 

Bakonyi Zoltán kitért arra, hogy a Mal Zrt. tízes tározója, amely a tragédia során tönkrement, csupán egy elem az 50 ezer közül, amely a Mal Zrt. telephelyén működik. Hozzátette, hogy ennyi berendezést folyamatosan megfigyelni és felkészülni a meghibásodásukra nem lehetséges. 

Közölte: olyan ismereteket kérnek számon a vádlottakon, amelyekkel kapcsolatban a szakemberek is eltérő véleményen vannak, még most, évekkel a tragédia bekövetkezte után is. Példaként említette a baleset kiváltó okát.

A Mal Zrt. gyártási technológiáját, működését ismertetve Bakonyi Zoltán hangsúlyozta, hogy a gyár területén „hatalmas berendezések működnek”, amelyekben a dolgozók gondosságának és szakértelmének köszönhetően nem történt baleset.

[htmlbox BDT]

 

Hozzátette: a diszpécseri informatikai rendszer nem lett volna alkalmassá tehető a katasztrófa előrejelzésére, hiszen a számtalan beérkező jelzés között nehezen lehetett volna megkülönböztetni egy olyan balesetre utaló jelet, amelynek a bekövetkeztére senki sem számított.

Kitért arra is, hogy megítélése szerint a vezetők az egyetlen helyes döntést hozták a baleset után, amikor azonnal leállították a gyárat.

Az előző eljárásban az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában a per mind a tizenöt vádlottját felmentette a halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól. A törvényszék szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement.

A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban idén február 6-án hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék határozatát és új eljárás lefolytatására kötelezte az első fokot. Indoklása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete alkalmatlan a felülbírálatra, ezért van szükség megismételt eljárásra.

A Győri Ítélőtábla idén márciusban közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást. A Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte ugyanis, hogy nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben és nincs kizárva a megismételt eljárásból.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Az ügyben tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. 

A vörösiszapper megismételt elsőfokú tárgyalása az elsőrendű vádlott meghallgatásával kedden és szerdán folytatódik a Veszprémi Törvényszéken.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.