Zajlik az Országos Bírói Hivatal és az ügyészség beszámolójának vitája

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés szerda délután áttért az ügyészség 2021-es tevékenységéről szóló beszámoló és az annak elfogadásáról szóló határozati javaslat általános vitájára, miután lezárta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének 2021-es évről szóló beszámolójának vitáját.

Legfőbb ügyész: kevesebb bűncselekmény, magas váderedményesség
Az ügyészség 2021. évi tevékenységéről szóló beszámoló és az annak elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitájában előterjesztőként Polt Péter legfőbb ügyész arra emlékeztetett: a vádhatóság legfőbb alkotmányos feladata az állam büntetőigényének érvényesítése, ebben pedig meghatározó jelentősége van annak, mikor zárult le az elkövetéshez képest jogerősen a büntetőeljárás.

Megemlítette: a pandémia miatt a kevesebb személyes érintkezést igénylő megoldásokat választotta az elmúlt években ez ügyészség, ez pedig kedvezően hatott az eljárások időszerűségére és törvényességére is.

Polt Péter egyértelműen pozitív jelenségnek nevezte, hogy az utóbbi években „következetesen csökkent” a regisztrált bűncselekmények száma, a tíz év alatt kétharmados csökkenés „rendkívül optimista feltételezésekre adhat alapot”, ha egyes években meg is tört ez a trend.

A legfőbb ügyész jelezte, 2021-ben 98,8 százalék volt a váderedményesség, a vádlottak 89,7 százaléka esetében a bíróságok az ügyészi kezdeményezéssel mindenben egyező ítéletet hoztak.

Megemlítette: tavalyelőtt az ügyészi fellebbezések 85,4 százalékban súlyosbításra irányult, majd sajnálatosnak nevezte, hogy csak az esetek 27,3 százalékában volt eredményes az ilyen kezdeményezés. Polt Péter szerint ezért nem feltétlenül a jogszabályok szigorítására, hanem az alkalmazás módosítására van szükség.

A legfőbb ügyész kitét arra is: az utóbbi években több intézkedés tette eredményesebbé a kiskorúak sérelmére elkövetett cselekmények elleni fellépést, majd megemlítette, 2021-ben 70-nél több jogerősen lezárt ügyben fordultak a Kúriához amiatt, hogy – jogellenesen – elmaradt a kiskorú sérelmére elkövetett cselekményben elítélt személy foglalkozástól eltiltása.

Polt Péter arról is beszélt: a gazdasági bűncselekmények között a tárgyévben nagy szerepe volt a költségvetési csalásnak, tegyék azt a hazai vagy az uniós büdzsé termére. A mennyiségi mutatók az elmúlt évekhez képest szignifikánsan nem változtak – jegyezte meg, azt hangsúlyozva, speciális felkészültséget és alapos, precíz munkát igényel ezen bonyolult ügyek feltárása.

Jelezte: a tárgyévben megnőtt a pénzmosási ügyek száma, amiben szerepe volt annak is, hogy 2021 első napjával a korábban orgazdaságként elbírált cselekmények is ebbe a kategóriába kerültek; ezzel szerinte a gyakorlatban is jobban alkalmazható, a nemzetközi normákhoz is jobban illeszkedő lett a hazai szabályozás.

Polt Péter azt közölte: 2021-ben a hivatali vesztegetések száma „lényegében nem változott”, a növekedés olyan ügyekkel magyarázható, ahol tömeges – egyik esetben például több mint négyezer rendbeli – elkövetés történt. Megemlítette: növelte a számokat a hálapénz adását és elfogadását büntetendővé tétele.

A legfőbb ügyész az írásbeli beszámolóhoz fűzött kommentárban arra is kitért: 2021 áprilisában az Európai Ügyészséggel való együttműködésről szóló megállapodást írtak alá, partnere a magyar vádhatóságot pozitív példaként említette, jelezve, harmonikus az együttműködés, minden megkeresést teljesítenek a felek. Polt Péter arról is szólt: „az ismert nehézségek ellenére” szilárd és megalapozott volt az ügyészség gazdálkodása.

Igazságügyi bizottság: csökkent a regisztrált bűncselekmények száma

Vejkey Imre, az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke előterjesztőként azt mondta: a bizottság üdvözölte azokat az ügyészségi intézkedéseket, amelyeket a járványügyi helyzet miatt hozott az ügyészség. Szólt arról is, hogy az ügyészek munkájának eredményeként a regisztrált bűncselekmények száma tíz éve folyamatosan csökken. A pénzmosás miatt folytatott eljárások száma ugyan emelkedett, ennek azonban jogszabálymódosítási indoka volt, mert a korábban orgazdaságként értékelt cselekményeket már pénzmosásként értékelik – mutatott rá.

Az igazságügyi bizottság továbbra is támogatja a költségvetési csalások felderítését célzó intézkedéseket és a gazdaság kifehérítése érdekében tett törekvéseket – hangsúlyozta. A testület azt is üdvözölte, hogy az ügyészség fenn tudta tartani a váderedményességét, valamint azt is, hogy az ügyek mintegy 80 százalékban a váddal teljesen megegyező határozatott hozott a bíróság.

Növekszik a közérdekvédelem fontossága, az ügyek száma 20 százalékkal növekedett – tért át egy másik témára. Kijelentette azt is: az ügyészi szervezet a járványhelyzetben a törvényes keretek között és az időszerűséget is figyelembe véve végezte munkáját.

Délelőtt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének 2021-es évről szóló beszámolójának vitája zajlott Országgyűlésben

A járványhelyzet ellenére is ellátták feladatukat a bíróságok – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a 2021-es évről beszámolva az Országgyűlés szerdai ülésén.

Senyei György Barna: a járványhelyzetben is helyt álltak a bíróságok
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke kiemelte: 2021-et is áthatotta a járványhelyzet, amely az élet minden területét sújtotta, így a bírói szervezet is érintette. A bíróságoknak azonban helyt kellett állniuk, folyamatosan elérhetőnek kellett lenniük, szerepüket a járványhelyzetben is be kellett tölteniük – emlékeztetett.

Felidézte: a mindennapi munka a lehetőségekhez képest a digitális térben zajlott, és bár ez az időszak kihívást jelentett mindenkinek, a bíróságok működése folyamatos volt, az alaptörvényben előírt kötelezettségeiket teljesítették. Az ügyhátralék a körülmények ellenére csökkent – tette hozzá.

Hangsúlyozta: 2021-ben bebizonyosodott, hogy a digitalitzáció irányába tett lépések nem voltak hiábavalók és jelentősen megkönnyítették a bíróságok mindennapi működését. Ezért a digitalizációban elért eredményeket meg kell tartani a jövőben is – vélekedett.

Megjegyezte: a digitális képzések hatékonysága is bebizonyosodott ebben az időszakban. Kitért rá: a bírósági szervezet digitalizációs törekvései, az informatikai fejlesztések 2021-ben is folytatódtak. A fejlesztések elsődleges fókuszpontja továbbra is a távmeghallgatási rendszer volt – fűzte hozzá.

Az OBH elnöke arról is beszélt, hogy 2021-ben is kiemelt cél volt az időszerűség növelése, az elhúzódó ügyek számának csökkentése, és az ilyen ügyek száma kevesebb is lett az előző évhez képest. Senyei György Barna a bírósági oltásszervezést nevezte az év legfontosabb intézkedésének.

Az Igazságügyi bizottság elfogadásra ajánlja az OBH beszámolóját
Vejkey Imre (KDNP) a igazságügyi bizottság elnöke a testület nevében elfogadásra ajánlotta a beszámolót. Elmondta: a bíróságok működését 2021-ben is áthatotta a koronavírus-járvány, de az OBH elnöke biztosította a zavartalan működést. Kiemelte: 2021-ben a folyamatban lévő ügyek száma valamennyi ítélkezési szinten csökkent, és 18 százalékkal kevesebb volt az elhúzódó ügyek száma is.

Arra is kitért, a pandémia felgyorsította a digitalizációt: 4,5-szer több alkalommal alkalmazták 2021-ben a távmeghallgatási rendszert. Az OBH 2021-ben is magas színvonalú ítélkezést biztosított, átláthatóságot, kiszámíthatóságot teremtett az igazságszolgáltatási munkában.

Az ellenzéki és a kormánypártok vitájával folytatódott az ülés.

(MTI)

---