Plusz feladatok ellátásáért többletbér jár

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. július 24.
Címkék: , , , , , , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria már több eseti döntésében kimondta, miszerint Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többlet díjazásra jogosult.

Az alapügy

A felperes hivatásos szolgálati viszonyban állt az alperessel. Kinevezése szerinti beosztása kezdetben járőr, majd később járőr (szabálysértési) volt. A felperes a szabálysértési feladatkört járőri feladatai mellett az alperessel kötött megbízási szerződés alapján megbízási díj fizetése mellett látta el, ezt követően viszont ellentételezés nélkül. A felperes feladatai ez alatt nem változtak, folyamatosan – naponta megosztottan – járőri és nagyobb részt szabálysértési előkészítő eljárással kapcsolatos feladatokat is ellátott.
A kereseti kérelem és ellenkérelem

A felperes szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében elsődlegesen illetménykülönbözet, másodlagosan megbízási díj jogcímén kérte marasztalni az alperest.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényből (továbbiakban Hszt.) az következik, hogy a felperes kizárólag valamely, a sajátjától eltérő beosztás ellátásáért lenne jogosult többletdíjazásra, ilyen a felperes szolgálati helyén nem volt, hiszen a szolgálati beosztás fogalmát a Hszt. az állománytáblázatban rendszeresített, a hivatásos állomány tagjával betölthető munkakörként határozza meg.
Az elsőfokú és a másodfokú bíróság ítélete

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével 985.575 forint és ennek késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest megbízási díj jogcímén. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A Kúria döntése
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Hszt. hatálybalépésekor már hatályos, a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló, 30/2015. (IX.22.) BM rendelet (Szolgálati Szabályzat) rendelkezik a járőr szolgálati formáról.
A Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló ORFK utasítás  rendelkezik a járőr szolgálat céljáról, jellegéről, feladatairól, és hogy a járőr milyen feladatokra nem vehető igénybe.
A rendszeresített szolgálati beosztásokat, azok besorolását és a beosztáshoz rendelt hivatásos pótlék mértékét az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv esetében a Szolgálati Szabályzat határozza meg. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott helyi szerv – tiszthelyettesi besorolású osztályba tartozó – szolgálati beosztásai között van a járőr beosztás és nincs szabálysértési járőr beosztás, mint ahogy a Szolgálati Szabályzat és az ORFK utasítás sem ismeri a szabálysértési járőr szolgálati formát.
Mindezek alapján megállapítható az, hogy a járőr szolgálati beosztáshoz az irányadó jogszabályok szerint szabálysértési előkészítő feladatok elvégzése nem tartozik, míg a szabálysértési feladatokra rendszeresített beosztások magasabb besorolásúak.
A szolgálati viszony a Hszt. értelmében az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges szolgálati jogviszony. A felperesnek a szolgálat teljesítése során egyrészt a munkaköri leírás szerint, illetve a munkáltató rendelkezése alapján a beosztásához tartozó, de a munkaköri leírásban konkrétan nem nevesített feladatokat is végre kell hajtania. A BM rendelet az egyes munkakörökre kógens módon határozza meg az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez képest kell megállapítani a munkaköri leírás tartalmát, az abban foglaltakat korlátlanul nem bővítheti. A munkaköri leírás tehát nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét.
A Kúria már több eseti döntésében kimondta, miszerint  amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többlet díjazásra jogosult.
Az előbbiekhez képest nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy a H. Rendőrkapitányság ügyrendje és állománytáblázata a járőr beosztást járőr (szabálysértési) beosztásként nevezte meg és az alperes eszerint módosította a felperes kinevezését. A szolgálati beosztások körét ugyanis BM rendelet határozza meg és ehhez képest kell értelmezni az állománytáblázatban rendszeresített szolgálati beosztásokat is. Ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott a Hszt. megsértésére.

(lb.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Életfogytiglant kért az ügyész a kegyetlen gyilkosra
2020. május 26.

Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozva minősített emberölés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség egy férfi ellen, aki kegyetlen módon megölte beszélgetőtársát tavaly áprilisban Budapesten.

Vádat emeltek a két ember halálát okozó sofőr ellen
2020. május 25.

Vádat emelt a Szolnoki Járási Ügyészség azzal a sofőrrel szemben, aki két ember halálát okozta tavaly augusztusban Törökszentmiklósnál - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség hétfőn.