Magyarország az európai igazságügy élvonalában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság idén ötödik alkalommal közzétett, az uniós tagállamok igazságszolgáltatásának hatékonyságát, minőségét és függetlenségét bemutató igazságügyi eredménytábláján a magyar bíróságok újra az élvonalban végeztek.


Az európai igazságügyi eredménytábla a polgári jogi, a kereskedelmi és a közigazgatási ügyek tekintetében hasonlítja össze a tagállamok igazságszolgáltatását. Magyarország az ítélkezés hatékonyságára vonatkozó mutatók többségét illetően már az elmúlt években is a tagállamok első harmadában foglalt helyet. Ezeket az ügyforgalmi eredményeket a most vizsgált 2016-os évben a bírósági szervezetnek nem csupán fenntartania, hanem néhány téren javítania is sikerült.
A közigazgatási ügyeket valamennyi ítélkezési szinten a magyar bíróságok bírálják el a leggyorsabban az EU-ban.
Az elsőfokú civilisztikai perek intézése is tovább gyorsult hazánkban: a magyar bíróságok az 5. leggyorsabbak az Európai Unióban.
A polgári, gazdasági és közigazgatási ügyszakban a folyamatban lévő ügyek száma csökkenő tendenciát mutat, a magyar bíróságokon a 4. legkisebb az ügyhátralék. Itt is kiemelkedik a közigazgatási és munkaügyi bíróságok teljesítménye: az egy lakosra jutó folyamatban lévő első fokú közigazgatási ügyek száma hazánkban a 2. legalacsonyabb. 
Az adatokból az is kitűnik, hogy az uniós országok közül Magyarországon a 2. leggyorsabb a fogyasztóvédelmi ügyek bírósági felülvizsgálata, a közvetítői eljárások előmozdításában pedig hazánk az első. Magyarországon a 4. legmagasabb a továbbképzésen részt vevő bírák aránya, és a magyar bíróságok a legjobbak között vannak az elektronikus ügyintézésre való áttérésben is.
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága