Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Nyílt levél Trócsányi László igazságügy-miniszternek a Ptk. védelmében
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kevesebb mint két évvel az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépését követően úgy tűnik, hogy a kormány a kódex jelentős módosításáról döntött. A módosítás téziseiről a Magyar Jogász Egylet 2016. január 18-án tart nyilvános vitát. Vékás Lajos, aki korábban az új Ptk. előkészítését vezette, nyílt levélben tiltakozik a kormányzati szándék ellen. A nyílt levelet az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.
Tisztelt Miniszter Úr!
A Magyar Jogász Egylet elnökétől meghívást kaptam egy e hó 18-án rendezendő nyilvános vitaülésre a Polgári Törvénykönyv esetleges módosításáról. Ez a hír önmagában is megdöbbenést váltott ki bennem, hiszen az évtizedes szakmai előkészítés után elfogadott kódex még két éve sincs hatályban. Megrökönyödésemet fokozta, hogy a téma előadója az Ön által vezetett és a jogalkotásért elsődleges felelősséget viselő tárca egyik helyettes államtitkára lesz, és a meghívóhoz csatolt téziseket (koncepciót?) is ő állította össze.
Mi indokolhatja a téma ilyen szintű napirendre tűzését? A tézisek maguk két okot említenek.
Az egyik „az eltelt időszak alatt a magyar gazdaságban bekövetkezett változások” (?), közelebbről „a hazai jelzáloglevél-piac, valamint banki refinanszírozási-piac élénkítésének irányába ható törekvések”. Ezek igencsak homályos indokok, illetve partikuláris érdekek egy polgári jogi alapkódex célba vett átfogó módosításához. Ráadásul, a változtatási igényt azok a banki érdekcsoportok jelentették be, amelyek a törvény elfogadásához vezető szakmai egyeztetések során kifejezetten kijelentették, hogy számukra elfogadható a Ptk. új zálogjogi rendszere. Most mégis – látva az Igazságügyi Minisztérium pótcselekvésre való hajlandóságát – azt az önálló zálogjogot kívánják visszahozni, amelyről már szülőhazájában, Németországban is bebizonyosodott, hogy súlyos visszaélések forrása és kockázatai miatt egyértelműen visszaszorítják alkalmazását. Nem volt elég a „devizahitelek” botránysorozata, amelynek súlyos társadalmi következményeit csak rendkívüli áldozatok árán lehetett enyhíteni? A „Ptk. teljes zálogjogi fejezetének felülvizsgálatára” vonatkozó javaslatot életveszélyesnek tartom. A tézist támogató érv, miszerint „a most hatályos angolszász mintára épülő zálogjogi szabályok helyett a magyar jogtörténeti hagyományokat tükröző” szabályokat kell alkotni, az 1861-es Országbírói értekezlet egyes résztvevőinek argumentációját idézi. A „közhiteles zálogjogi nyilvántartás visszaállítására” vonatkozó elképzelés pedig kizárólag a közjegyzői lobbi elvtelen érdekérvényesítésének sikerét szolgálná, amelyet a kodifikáció során sikerült érvekkel elhárítani.
A módosítás másik okaként a szerző azt adja elő, hogy „elkerülhetővé váljanak a bírói jogalkalmazás jövőbeni bizonytalanságai”. Ez a megfogalmazás különösen nyugtalanná teszi a lelkiismeretes jogászt. Ki és honnan tudja ma, hogy a judikatúrában milyen problémák fognak majd felbukkanni. Nem is szólva arról: ki és miként képes ma megmondani, hogy ezeket a „jövőbeni bizonytalanságokat” milyen módon kell ma megelőzni. A bírói gyakorlat tapasztalatai alapján aligha, hiszen a Ptk. 15-20.000 normatételének túlnyomó többsége még nem került alkalmazásra, s csak elvétve fordult elő olyan kérdés, amely már felsőbíróság előtt merült fel. A felvetett részletkérdések inkább arról tanúskodnak, hogy – az eltelt rövid időre tekintettel érthetően – az átfogó új kódex rendszerének, összefüggéseinek megértése még nem történt meg. Ezekre a tézisekre és helyenként egyenesen nevetséges magyarázataikra ezúttal nem kívánok kitérni, de Miniszter úr kérésére készséggel adok választ.
Tisztelt Miniszter Úr!
A Ptk. tervbe vett módosítását alapvetően téves jogpolitikai döntésnek tartom. Olyan súlyosan hibás lépésnek, amely a rendkívül káros, kapkodó törvényhozási gyakorlatot immár egy magánjogi kódex esetében is alkalmazni kívánja, és megfeledkezik a jogállamiság egyik alapvető attribútumáról: a jogbiztonság követelményéről. Mit várhatnak az állampolgárok és a gazdaság szereplői egy olyan jogalkotási filozófiától, amely – kormányváltás nélkül! – ilyen rövid, valódi gyakorlati tapasztalatokat még nem hozó időszak után módosítani akarja a jogrendszer egyik alappillérét. A jogkeresők elbizonytalanítása és a kódex tekintélyének lerombolása elviselhetetlenül nagy ár néhány jogértelmezési bizonytalanság eloszlatására teendő dadogó kísérletért.
Nyomatékosan kérem ezért Miniszter urat, bízza a felmerülő vitás kérdéseket a judikatúrára, hagyja élni és bizonyítani az átgondoltan (nyilván nem hibátlanul) megalkotott törvénykönyvet. Meggyőződésem szerint a Kúria elnöke által létrehozott szakmai elemző bizottság eredményesen segíti ezt a folyamatot.
Budapest, 2016. január 8.
Tisztelettel:
Vékás Lajos
