Akár 10 millió forinttal is nőhet az ügyvédek kötelező felelősségbiztosítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Igazságügyi Minisztérium 2016. október 24-én nyilvánossága hozta az új ügyvédi törvény előkészítésével kapcsolatos téziseit, amelyekre november 23-án 16 óra 30 percig várja az észrevételeket.


A tézisekben hangsúlyozzák, hogy az ügyfelek számára a tisztességes eljáráshoz való alapjog és az adott ügyben felmerülő konkrét jog érvényesítésére csak az olyan ügyvédség képes, amely iránt fennáll a közbizalom. A bizalom erősítése érdekében döntött úgy a tárca, hogy már az új jogszabály részleteinek kidolgozását megelőzően szakmai és társadalmi vitára bocsátja azon fő téziseket, sarokpontokat, amelyek a hatályos szabályok megújítását célozzák.

 

Jogtanácsosok kamarai nyilvántartásban

A szabályozás sarokpontjai között említi a tézis, hogy az ügyvédi tevékenység tartalma és formai keretei (ideértve elsősorban a kötelező kamarai tagságot) lényegüket tekintve nem változnának.

Fontos változásokat vetít előre ugyanakkor a jogtanácsosokat érintően. Az elmúlt évtizedek gazdasági fejlődése azt mutatja, hogy egyre nagyobb szükség van és lesz a jogtanácsosok munkájára, számos általuk végzett feladat, például a jogi tanácsadás, a jogi képviselet és a szerződések, beadványok és egyéb okiratok készítése jelenleg is szinte megegyezik az ügyvédekével. Mindezek alapján indokoltnak tartják, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara felvegye tagságába azokat a jogtanácsosokat, akik a jövőben jogi képviseletet kívánnak ellátni. Ennek jogpolitikai indokaként többek közt az ellátandó feladatok azonosságát, a jogászi hivatásrendek logikus és következetes rendszerének kialakítása iránti igényt, a történeti hagyományokat és a költségvetési szempontokat emelik ki. Maga a bejelentkezés önkéntes alapon történne, a kamara ellátná a jogtanácsosok országos érdekképviseletét, szervezné a képzést/továbbképzést, illetve felügyeleti feladatokat látna el (fegyelmi eljárás). Az új szabályozásban ugyanakkor törekednének arra, hogy megfelelő érdek-érvényesítést és önállóságot biztosítsanak a jogtanácsosok számára az ügyvédi kamarán belül pl. képviselet és a fegyelmi eljárások tekintetében. Az ügyvédi kamarába be nem lépő jogtanácsosok megnevezése a jövőben csupán munkakörükre utalna, speciális jogszabály nem vonatkozna rájuk.

Bíróság előtti jogi képviseletet csak a kamarába felvett jogtanácsos láthatna el, és ugyanilyen követelmény támasztandó azon jogtanácsosokkal szemben, akik az ügyvédi ellenjegyzés köteles, illetve annak megfelelő joghatást kiváltó dokumentumokat állítanának elő és látnának el kézjegyükkel.

A tézis javasolja, hogy az ügyvédi hatáskörbe tartozó taxatív felsorolt tevékenységek köre bővüljön a bizalmi vagyonkezelői, a társasházi közös képviselői és a biztosítási tanácsadói tevékenységgel, melyek ellátása során – amellett, hogy e tevékenységekre irányadó jogszabályok szerinti feltételeket teljesíteni kell – a professzionális jogi tudás rendkívül hasznos.

 

Az ügyvédek kötelező továbbképzése

A tézis kiemeli, hogy a folyamatos, magas minőségen történő működéshez az ismeretek megújítása, az újdonságok időbeli megismerése és a jövőbeni változásokra való felkészülés szükséges, ezért kidolgozásra kerülnének az ügyvédek és ügyvédjelöltek képzésére és folyamatos továbbképzésére vonatkozó rendelkezések. A bevezetésre kerülő továbbképzésben az adott időszakra irányadó kreditpontok megszerzése, illetve igazolása kötelező, ezért olyan feltétele lesz az ügyvédi tevékenység végzésének, amely kötelezettség nem teljesítésének jogkövetkezménye lesz.

 

Önkéntes minőségbiztosítási rendszer

Mivel az ügyvédi tevékenység körében is egyre hangsúlyosabb szerephez jut a megfelelő minőségű szolgáltatás nyújtása, ezért az új szabályozásban a fogyasztóként megjelenő ügyfél védelmének is szerepet kell kapnia. Ezzel kapcsolatban elsődleges követelmény, hogy az ügyvéd a rá irányadó szabályoknak megfelelően végezze a munkáját, a fogyasztó számára azonban ezen túlmenően az is lényeges, hogy hogyan kezeli az ügyét az adott ügyvéd: mennyire elérhető, mennyire érthető és teljes körű a szolgáltatásról adott tájékoztatás.  Ennek biztosítása érdekében kerülne kidolgozásra majd egy komplex, önkéntes minőségbiztosítási rendszer.

 

Az ügyvédi munkadíj

A tézisekben célként tűzik ki, hogy az ügyvéd közvetlen személyes érdekeltségének kizárása és a tisztességes eljárás követelményének érvényesülése érdekében szükséges a vállalkozási jellegű szerződéseken alapuló tisztán sikerdíjas megállapodások kizárása, helyette az elvégzett munkával arányos díjazás kikötése lenne kívánatos.

A tárca meglátása szerint az ügyvédi szolgáltatások piacán pl. a cégalapítások kapcsán megjelent irreálisan alacsony, ún. dömpingárak gyakorlatának megszüntetése iránti igény szükségessé teszi bizonyos típusügyekben a minimális ügyvédi rezsióradíjak rögzítését. Ennek megvalósításával kapcsolatban két lehetőséget is vázolnak. Egyik szerint a kamara határozza meg a minimális rezsi óradíjat, az igazságügyi miniszteri jóváhagyással. A másik alternatíva szerint a minimális ügyvédi óradíj miniszteri rendeletben kerülne meghatározása. A megállapodás mindkét esetben megtámadható lenne bíróság előtt, a bíróság indokolt esetben a megszabott legalacsonyabb óradíjtól eltérhetne.

 

Legalább 20 millió forintos felelősségbiztosítás

A tézisekben egyrészt javaslatot tesznek arra, hogy a kötelező felelősségbiztosítás legalacsonyabb összege törvényben kerüljön rögzítésre. Javasolja továbbá, hogy a jelenleg kamarai szabályzatban rögzített, nemzetközi összehasonlításban is nagyon alacsony 8 millió forintos alsó határ (ami, egy átlagos belföldi ingatlan-ügy értékét sem közelíti meg), az értékviszonyok változására és az ügyvédi felelősség megnövekedésére figyelemmel, fogyasztóvédelmi okból jelentősen, legalább 20 vagy 30 millió forintos nagyságrendre kerüljön felemelésre. Utóbbi esetben hosszabb átmenettel, több lépcsőben.

 

Kettős kamarai tagság

A tézisek szerint az országos kamara súlyának tervezett növelése, az egységes országos kamarai névjegyzék vezetése érdekében az ügyvédek a jövőben kettős kamarai tagsággal rendelkeznének: bármely területi kamarába történő bejegyzés esetén egyúttal az országos kamarának is tagjává válnak. A szabály ugyanakkor nem keletkeztet kettős tagdíjfizetési kötelezettséget. Rugalmasabbá teszi ugyanakkor az alirodák létesítésére és az ügyvédek együttműködésére vonatkozó szabályokat is, így az ügyvéd az ország egész területén akár egyedül, akár másokkal közösen folytathatja ügyvédi gyakorlatát, mely magába foglalja az ügyvédi aliroda székhelyen kívüli megnyitásának lehetőségét is.

Kizárólag az országos kamara feladatkörébe tartozna a jövőben az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben való véleménynyilvánítás, a szabályzatok megalkotása, az országos kamarai névjegyzék és egyéb nyilvántartások vezetése, az ehhez kapcsolódó egységes műszaki-informatikai háttér biztosítása, továbbá a képzések, továbbképzések tematikájának meghatározása.

A területi kamarák feladatkörébe pedig a közigazgatási hatósági ügyekben való döntés, a névjegyzékekbe történő adatbevitel, a választások lebonyolítása, a képzések és továbbképzések megszervezése és lebonyolítása tartozna, a területi kamarák szabályzatalkotási jogköre megszűnne.

Módosításra kerülnének a kamarai választásokra vonatkozó szabályok az ezer főnél nagyobb tagsággal rendelkező területi kamarák esetében. Itt a jövőben célszerű lenne a tisztségviselőket és az országos kamarába delegált tagokat közvetett módon, választmány útján megválasztani. A választás során pedig újdonság lehetne az elektronikus szavazás lehetővé tétele.

 

Az ügyvédek kirendelése

Az új Be. tervezete alapján, ha a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság védő kirendeléséről határoz, az ilyen minőségben eljáró ügyvéd kijelölése az ügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata lesz. A kijelölés olyan informatikai rendszer működtetésével kell, hogy történjen, amely lehetőség szerint biztosítja a kijelölés azonnaliságát és a kijelölt védők tényleges elérhetőségét. Törvényben kerülnének szabályzásra a védőként kirendelhető ügyvédek nyilvántartásának főbb szabályai, a szereplés alóli mentesség és a kirendelés folyamatának fő szabályai.

 

A fegyelmi eljárás megújítása

Az alacsonyabb taglétszámú területi kamarák anyagi nehézségei és a területi szinten gyakran felmerülő összeférhetetlenségi problémák miatt célszerűnek látja a tárca egy olyan szabályozás kialakítását, amelyben a fegyelmi tanácsok regionális szinten (pl. az ítélőtáblák székhelyein) működnének. Álláspontjuk szerint ez a megoldás az utazási költségek és a kieső munkaidő szempontjából sem ró aránytalanul nagy terhet a panaszolt ügyvédre.

A panaszok előzetes szűrése érdekében a kamarai vezetéstől és az eljáró fegyelmi tanácstól független, megerősített státuszú fegyelmi biztosi pozíció kerülne létrehozásra. A regionális fegyelmi biztos jogkörébe tartozna a fegyelmi eljárás megindítása. Az országos kamara elnöke pozitív utasítási joggal rendelkezne irányukban az eljárás megindítása és lefolytatása tekintetében.

A tézisek a jelenlegi kétfokú fegyelmi eljárás helyett alternatívaként felveti az egyfokú fegyelmi eljárás bevezetésének lehetőségét.

A kamarai határozattal szemben a polgári bíróság helyett a közigazgatási bírósághoz lehetne fordulni a határozat bírósági felülvizsgálatát kérve. A perben a bíróság korlátozott reformatórius jogkörrel rendelkezne: a fegyelmi határozat helybenhagyására és hatályon kívül helyezésére, vagy a fegyelmi büntetés enyhítésére rendelkezne jogkörrel, utóbbira akkor, ha a kiszabott fegyelmi büntetés törvénysértően súlyos.

 

Törvényességi felügyelet

A jogszerű működés biztosítása érdekében a miniszter az új szabályozás szerint is csak jogszabálysértés esetén élhetne a számára biztosított eszközökkel, eljárása pedig szubszidiárius jellegű, tehát nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. Így nem tartozhat például a törvényességi felügyelet körébe a kamara gazdálkodásának ellenőrzése és a fegyelmi ügyek.

A kamarai szabályzatok vonatkozásában a jövőben a közérdeket érintő vagy harmadik személyek jogára is kiható kiemelt szabályzatok jogszerűségét a miniszter előzetes normakontroll keretében vizsgálná, míg a nem kiemelt, kizárólag a kamara tagjaira vonatkozó szabályzatok a kamara honlapján történő közzétételt követő harmincadik napon lépnének hatályba; e szabályzatokat a kamara az elfogadásukat követő tizenöt napon belül küldené meg a minisztériumnak.

 

Hatálybalépés

Az új törvény előreláthatólag 2017 tavaszán kerülhet kihirdetésre, kezdetben azon rendelkezései lépnének hatályba, amelyek célja, hogy a kamara felkészüljön a szervezeti változásokra. A főbb szabályok hatálybalépése várhatóan igazodni fog az új Pp., az új Kp. és az új Be. hatálybalépéséhez, így ezek a rendelkezések 2018. január 1-jén lépnek hatályba. Elképzelhető, hogy a jogtanácsosok integrálása miatt, hogy a megfelelő felkészülési idő biztosított legyen, a 2018 tavaszán esedékes kamarai választásokat 2018 őszére elhalasztják el, ezért várhatóan a jelenlegi kamarai tisztségviselői mandátumokat 2018. november 30-ig meghosszabbítják.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]