A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben III. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk előző számaiban a revízióról, a másodfokú bíróság reformatórius és kasszatórius jogköréről, valamint a teljes és a részleges megalapozatlanságról volt szó, mostani cikkünkben pedig a súlyosítási tilalomról írunk.

Az új Be.-ben a másodfokú bíróság reformatórius jogköre szélesedett. A kódex értelmében a másodfokú bíróságnak meg kell kísérelnie a részleges megalapozatlanság megszüntetését úgy, hogy a tényállást kiegészíti, helyesbíti az ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy felvett bizonyítás alapján. Teljes megalapozatlanság esetén pedig hatályon kívül kell helyeznie az elsőfokú döntést. Ha a felmentő ítélet megalapozatlan, akkor a vádlott bűnösségét eltérő tényállás megállapítása mellett másodfokon is ki lehet mondani, feltéve, hogy az ügyész ennek bizonyítására indítványt tett.
A súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezések a lényegét tekintve nem változtak.

A súlyosítási tilalom mint garancia

A súlyosítási tilalom (reformatio in peius) továbbra is a Be. egyik garanciális rendelkezése. Lényegét tekintve a felülbírálat terjedelmének főszabálya alóli kivételként jelenik meg, és lehetővé teszi a vádlott, illetve a védő számára, hogy fellebbezési jogukat kockázat nélkül gyakorolhassák. Ez azt jelenti, hogy a fellebbezést követően, amennyiben csak a vádlott javára jelentettek be jogorvoslatot, a terhére pedig nem, a másodfokú eljárásban, alapvető érdemi kérdésekben a vádlottra hátrányosabb másodfokú bírósági határozat nem születhet.

A relatív súlyosítási tilalom

Az elsőfokú ítélet abszolút értelemben történő megváltoztathatatlansága az új Be.-ben sem érvényesül, ahogy a korábbiban is így volt. Mindkét kódex a relatív súlyosítási tilalom elvét vallja. Ez azt jelenti, ha a terhelt terhére bejelentettek fellebbezést, akkor az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét meg lehet állapítani, a vele szemben kiszabott büntetést, illetve intézkedést lehet súlyosítani, továbbá, ha a másodfokú bíróság bizonyítást vesz fel, akkor annak eredményeként, súlyosabb bűncselekményt lehet megállapítani.

Kik jogosultak a vádlott terhére fellebbezést bejelenteni

• az ügyészség,
• a pótmagánvádló,
• a magánvádló.

Mi minősül a vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek

• ha a bűnösségének a megállapítására irányul;
• ha a bűncselekmény súlyosabb minősítésére irányul;
• ha a büntetés súlyosítására irányul;
• ha a büntetés helyett alkalmazott intézkedés súlyosítására irányul;
• ha a büntetés helyett alkalmazott intézkedés helyett büntetés kiszabására irányul.

A súlyosítási tilalom feloldása

A bűnösség megállapítására és a büntetés súlyosítására irányuló fellebbezés feloldja a súlyosítási tilalmat.

A terhelt terhére bejelentett fellebbezésnek kell tekinteni, ha az első fokon felmentett vádlott bűnösségének a megállapítását indítványozzák. A felmentő ítélet fogalma alatt kell érteni a súlyosítási tilalom és annak feloldása szempontjából az eljárást megszüntető ügydöntő végzést is.

A terhelt terhére bejelentett fellebbezésnek kell tekinteni a büntetés súlyosítására irányuló fellebbezést.

A büntetés súlyosítására irányuló fellebbezésnek minősül egyrészt, ha az arra jogosult a büntetés tartamának a felemelését indítványozza.

Másrészt az is ide tartozik, ha a fellebbezés a büntetés nemét úgy érinti, hogy a fellebbező súlyosabb büntetési nem kiszabását indítványozza. Ennél a kérdésnél a Btk.-ban meghatározott büntetések hierarchiáját kell figyelembe venni. A törvény a büntetéseket súly szerinti sorrendben taglalja, a legelső helyen a legsúlyosabb, legalul a legenyhébb büntetés áll. Amennyiben a fellebbező olyan büntetés kiszabását tartja a bűncselekmény tárgyi súlyával arányban állónak, amely a kiszabott büntetéshez képest a büntetések „ranglistáján” feljebb foglal helyet, akkor az a terhelt terhére bejelentett fellebbezésnek minősül.

Harmadrészt a büntetés súlyosítására irányul a fellebbezés akkor is, ha az arra jogosult az első fokon kiszabott büntetés mellett, azzal párhuzamosan más büntetés kiszabását is indítványozza, figyelembe vége a Btk. Általános Részének azt a rendelkezését, amely a büntetések egymás mellett történő kiszabását szabályozza.

Negyedrészt a büntetés súlyosítására irányuló fellebbezésnek kell azt is tekinteni, ha a fellebbezésre jogosult mellékbüntetés kiszabására, vagy annak súlyosabban megállapítható mértékére tesz indítványt.

Ötödrészt a büntetés helyett alkalmazott intézkedésre vonatkozóan is megállapítható, hogy a terhelt terhére bejelentett fellebbezésnek minősül, ha a jogorvoslat súlyosabb intézkedés, vagy intézkedés helyett büntetés megállapítására tesz indítványt.

Hatodrészt a terhelt terhére bejelentett fellebbezésnek kell tekinteni azt is, ha az elsőfokú bíróság szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezményt, és a fellebbező vagy a felmentés ellen, vagy a szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést.

Hetedrészt az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának későbbi időpontban történő meghatározását, illetve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárását indítványozó fellebbezést is a terhelt terhére bejelentettnek kell tekinteni.

Az intézkedések és a „járulékos kérdések” tekintetében bejelentett fellebbezések

A nem a büntetés helyett alkalmazott intézkedések és az ún. „járulékos kérdések” esetében a terhelt „hátrányára”, ezekben a kérdésekben bejelentett fellebbezések nem oldják fel a súlyosítási tilalmat. (Lásd lentebb, „A súlyosítási tilalom feloldásának hiánya” c. részt!) Ugyanakkor viszont a másodfokú bíróság a járulékos kérdésekben a terhelt hátrányára akkor is dönthet, ha nem volt a terhelt terhére bejelentett fellebbezés, mivel ezek a kérdések a súlyosítási tilalom körén kívül esnek.

Részleges felmentés esetén érvényesülő súlyosítási tilalom és a részjogerő

Ha a vádlott ellen több bűncselekmény elkövetése miatt emeltek vádat, és az elsőfokú bíróság őt valamelyik bűncselekmény miatt emelt vád alól felmentette, vagy vele szemben az eljárást megszüntette, és emiatt, vagyis a felmentés vagy az eljárás megszüntetése miatt a terhelt terhére bejelentett fellebbezés sikeres, akkor ebben az esetben a másik bűncselekmény miatt első fokon kiszabott büntetés (vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedés) is súlyosítható.

Amennyiben az elsőfokú ítélet ellen a vádlott terhére kizárólag az elsőfokú ítélet felmentő (megszüntető) rendelkezése miatt jelentettek be fellebbezést, és a másodfokú eljárásban ez nem vezetett sikerre, akkor az első fokon kiszabott büntetést (intézkedés) nem lehet súlyosítani. Természetesen a súlyosítási tilalom abban az esetben nem érvényesül, ha a fellebbezés nemcsak a felmentő (megszüntető) rendelkezést érintette, hanem kiterjed a bűnösség körébe vont cselekményekre is, és ez a terhelt terhére bejelentettnek minősül.

Amennyiben az első fokon hozott ítélet felmentő (megszüntető) rendelkezése ellen nem jelentettek be fellebbezést, másodfokon ez az ítéleti rendelkezés nem bírálható felül. (részjogerő)

A súlyosítási tilalom feloldásának hiánya

Nem oldja fel a súlyosítási tilalmat az alapeseteken kívül (nem kérik a felmentett vádlott bűnösségének megállapítását, büntetésének súlyosítását stb.), ha a fellebbezésben az alábbi indítványok szerepelnek:

• felmentés helyett az eljárás megszüntetését kérik;
• első fokon nem alkalmazott intézkedés alkalmazását kérik;
• az alkalmazott intézkedés súlyosítását kérik;
• súlyosabb végrehajtási fokozat megállapítása érdekében nyújtanak be fellebbezést;
• kérik a vádlott feltételes szabadságból való kizárását;
• a korábbi feltételes szabadság megszüntetését kérik;
• a korábbi felfüggesztett büntetés utólagos végrehajtásáért jelentenek be fellebbezést;
• az ún. „ járulékos kérdések” súlyosítását kérik.

A vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában mit nem tehet a másodfokú bíróság

A másodfokú bíróság nem szabhat ki

• büntetést azzal szemben, akinek az ügyét első fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el,
• elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése mellett sem,
• felfüggesztett szabadságvesztés helyett végrehajtandó szabadságvesztést,
• végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem,
• az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket,
• az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést,
• lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem.

A vonatkozó bírói gyakorlat

Az új Be. hatályba lépése előtt megjelent BH-kban ismertetett alábbi ügyekben, illetve BK. véleményekben kifejtettek ma sem veszítettek jelentőségükből. Ezek ismertetésével folytatjuk a megkezdett cikksorozatunkat.

• BH 1987.342.
• BH 2005.5.
• BH 2005.337
• BK vélemény
• BH 2012.255.

---