Külföldi büntetés elismerése

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. szeptember 4.
Címkék: , , , , , ,
Rovat:
Ha az alkalmazott külföldi jogcímet a magyar jog nem ismeri, akkor a tartalmának megfelelő, magyar büntetőjogi rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az alapügy

A járásbíróság végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a terheltet. A másodfokon eljárt törvényszék mellőzte a végrehajtást felfüggesztő rendelkezést.
A terheltet az osztrák bíróság jogerős ítéletével 2 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. A külföldi ítélet érvényét a törvényszék jogerős végzésével 2 év 6 hónap börtönbüntetésként ismerte el.
Az osztrák bíróság véghatározatával egyrészt elutasította a II. rendű terhelt kérelmét a feltételes szabadlábra helyezés határidejének a börtönbüntetés kétharmadára csökkentésére, másrészt kimondta, hogy „egy érvényben lévő tartózkodási tilalom miatt feltételesen mentesül a szabadságvesztés fennmaradó részének letöltése alól”. Úgy rendelkezett továbbá, hogy „legkorábban a kiutazási hatállyal bocsátható szabadon”, s „amennyiben nem tesz eleget kiutazási kötelezettségének vagy tartózkodási tilalmának ideje alatt visszatér a tartomány területére, letartóztatást foganatosítanak ellene és le kell töltenie fennmaradt börtönbüntetésének idejét”.
A II. rendű terhelt 2015. augusztus 11-én szabadult az osztrák ítélettel kiszabott szabadságvesztésből.

A felülvizsgálati indítvány tartalma
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt felülvizsgálati indítványt nyújtott be az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján a szabadságvesztés végrehajtásának fel nem függesztése miatt, annak felfüggesztése érdekében.
A terhelt felülvizsgálati indítványa szerint külföldi szabadulása nem feltételes szabadságra bocsátás. Szabadításával az osztrák jog szerint a szabadságvesztés végrehajtása befejeződött.

A Kúria döntése

A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.
A Kúria az új Be. hatályba lépése előtt érkezett felülvizsgálati indítványt az új Be. alapján bírálta el, tekintettel arra, hogy a Be. 868. § (1) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezés szerint az új törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.
A Kúria azt állapította meg, hogy a Be. szabályozása a korábbi Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt szabályozáson nem változtatott.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 649. § (1) bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével ba) szabott ki törvénysértő büntetést, bb) alkalmazott törvénysértő intézkedést.
A kiszabott büntetés továbbra is csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és esik felülvizsgálat alá, ha az – a minősítésen túl – a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve a nemében és/vagy mértékében törvénysértő.
A Btk. 85. § (1) bekezdése szerint a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. E rendelkezés nem hagy kétséget afelől, hogy – amint azt a Legfőbb Ügyészség is helyesen jelezte – a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése kifejezetten mérlegelésen alapuló büntetéskiszabási lehetőség. Erre tekintettel a felfüggesztés mellőzése nem eredményezi törvényi tilalom megsértését, s ezáltal törvénysértő büntetés kiszabását.
A jelen ügyben azonban nem erről van szó. A másodfokú bíróság a döntését nem mérlegeléssel, hanem a Btk. 86. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt törvényi parancs alapján hozta meg. Erre hivatkozással állapította meg, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggeszthetősége a törvényben kizárt.
Az osztrák bíróság 2 év 6 hónap szabadságvesztést szabott ki, amit a magyar bíróság ugyanilyen tartamú börtönben végrehajtandó szabadságvesztésként ismert el azzal, hogy a terhelt a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
A terheltet 2015. augusztus 11-én az osztrák bíróság azzal a feltétellel helyezte szabadlábra, hogy kiutazik Ausztriából és oda nem tér vissza.
Mivel az alkalmazott osztrák jogcímet a magyar jog nem ismeri, a külföldi ítélet érvényét elismerő törvényszék a végzésével úgy rendelkezett, hogy a terhelt a 2 év 6 hónap börtönbüntetésként elismert büntetéséből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az alkalmazott osztrák jogcím tehát a magyar jog szerint feltételes szabadságra bocsátásnak tekinthető.
Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év. Ha pedig a szabadságvesztés hátralevő része egy évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést – a feltételes szabadság letelte után – a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (Nbjt.) – a külföldi ítélet érvényének elismerésekor hatályos rendelkezése szerint, amennyiben a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának módja vagy tartama nem egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a magyar bíróság a magyar Btk. alapján rendelkezik a feltételes szabadságra bocsátásról is. Ebből látszólag az is következhet, hogy a feltételes szabadságra bocsáthatóságra vonatkozó magyar Btk. rendelkezése akár a terhelt terhére is eshet.
Az 1994. évi XX. törvénnyel kihirdetett, a Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény 11. Cikk 1.d) pontja azonban külön tételes szabállyal írja elő, hogy az ítélet átalakításakor az illetékes hatóság nem súlyosbíthatja az elítélt büntetőjogi helyzetét.
Ezt a jogelvet a jelen ügyben is érvényesíteni kell. A terhelt 2015. augusztus 11-i szabadlábra helyezésekor büntetéséből tíz hónap maradt hátra. Ez tekintendő a feltételes szabadság tartamának, amely nem hosszabbítható meg a Btk. 39. § (1) bekezdése alapján egy évre. A tíz hónap elmúltával a szabadságvesztés végrehajthatósága 2016. június 10. napjával szűnt volna meg. Ugyanakkor a terhelt a jelen ügyben terhére rótt bűncselekményeket már ezt megelőzően, 2016. március 27-én elkövette.
A szabadságvesztés végrehajtása pedig nem függeszthető fel azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el.
Következésképpen a terhelt – mivel a feltételes szabadság is a szabadságvesztés része – a jelen ügyben terhére megállapított bűncselekményeket a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el.
A másodfokú bíróság tehát helytállóan döntött, amikor mellőzte a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést. A Kúria ezért a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős ügydöntő határozatot hatályában fenntartotta.

(lb.hu)

Kapcsolódó cikkek:


A terhelt közvetett módon, a védője útján nem idézhető szabályszerűen
2019. április 26.

A terhelt közvetett módon, a védője útján nem idézhető szabályszerűen

Az idézéssel szembeni mulasztás következményei akkor alkalmazhatók, ha az idézés az eljárási törvényben foglaltaknak megfelel. Az idézés akkor szabályszerű, ha kézbesítés útján, hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság előtti megjelenés alkalmával történik. Nem szabályszerű a terhelt idézése a nyilvános ülésre, ha ehelyett a távbeszélőn idézett védő úgy nyilatkozik, hogy ő továbbítja az idézést védencének – a Kúria eseti döntése.

AB: Nem automatikus az adatelőállítási kötelezettség
2019. április 25.

AB: Nem automatikus az adatelőállítási kötelezettség

Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.129/2015/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A döntéshez Pokol Béla párhuzamos indokolást, Stumpf István pedig különvéleményt csatolt.

Erkölcstelen és hálátlan örökösök kitagadása
2019. április 25.

Erkölcstelen és hálátlan örökösök kitagadása

A szerző alábbi írásában az erkölcstelen életmód folytatását, valamint a durva hálátlanságot, mint az öröklésből történő kitagadási okok megítélését veszi górcső alá a bírói gyakorlat alapján.