Új Be.: védők régi-új szerepben – V. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az új büntetőeljárási törvényben a védő szerepe alapvetően nem változik, így továbbra is a már megszokott jogok illetik és kötelezettségek terhelik. Néhány helyen azért érhetnek minket meglepetések, annak ellenére, hogy az új kódex indoklása is azt ígéri, a védő szerepét tekintve érdemi változás nem történik. Az eltérés néhány helyen jelentkezik csak.

Az új büntetőeljárási törvényben a védő szerepe alapvetően nem változik, így továbbra is a már megszokott jogok illetik és kötelezettségek terhelik – derül ki sorozatunk következő részéből. (A megelőző fejezetek itt, itt, itt és itt olvashatók.) Érdemes azonban közelebbről is górcső alá venni, hogyan alakul a védő szerepe a jövő büntetőeljárásában.

A meghatalmazott védő

Az új büntetőeljárási törvényben (Be.) – csakúgy, mint a hatályosban – a terhelt érdekében meghatalmazott vagy kirendelt védő jár el.

Védőnek meghatalmazást a terhelt és a terhelt segítői adhatnak. Ha a meghatalmazás az utóbbiaktól ered, ebben az esetben a védő fellépéséhez a terhelt hozzájárulása is szükséges. A segítők által adott meghatalmazásról a terhelt nem rendelkezhet, de ha már nem akarja, hogy a védő az ügyében továbbra is eljárjon, akkor a korábbi hozzájárulását kell visszavonnia.

Az új Be. alapján a meghatalmazás benyújtásától kezdve a kirendelés hatályát veszti, így a jövőben nem lesz arra lehetőség, hogy egy terhelt érdekében párhuzamosan eljárhasson egy kirendelt és egy meghatalmazott védő.

(A több terhelt védelmében egy védő, illetve az egy terhelt érdekében több védő eljárását lásd a védő kizárása című résznél!)

A kirendelt védő

Új megoldása a törvénynek, miszerint a kirendelt védő személyét nem a kirendelő szerv, hanem a Magyar Ügyvédi Kamara, illetve ezen belül a kirendelő székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara állapítja meg. A kirendelés indokaként meghatározható ok felmerülésétől jogosult a terhelt arra, hogy érdekében a kirendelt védő eljárjon. Ez a korábbiakhoz képest változást jelent, hiszen a jövőben már nem lesz úgynevezett átmeneti időszak. Ez ma azt jelenti, hogy elméletben van a terheltnek védője, a gyakorlatban viszont mégsem rendelkezik védővel. Amennyiben a korábban eljáró védő kirendelése megszűnik, akkor ezzel párhuzamosan a kirendelt védőnek az új védő tevékenységét segítő közreműködési kötelezettsége keletkezik.

A kötelező védelem eseteinek egy részét másképpen fogalmazza meg az új jogszabály. Például nem azt mondja ki a törvény, hogy ha a terhelt fogva van, hanem a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, … stb.

Ha a hatóság/bíróság azért rendel ki védőt az eljárás folyamán, mert ezt indokoltnak tartja, akkor a védő részvétele az eljárás későbbi szakaszában is kötelező lesz. A bírósági eljárásban a védő részvétele kötelező, ha a védő kirendelését a terhelt indítványozza.

Az ügyvédjelölt

Az ügyvédjelöltekre vonatkozó szabályozás szerint ügyvédjelölt védőként ügyvéd mellett vagy ügyvéd helyetteseként járhat el a vádemelés előtt bármelyik hatóság vagy bíróság előtt, a vádemelés után pedig a járásbíróságon, korlátozás nélkül. A törvényszék előtt is eljárhat az ügyvédjelölt azzal, hogy perbeszédet ott nem tarthat.

ügyvéd, jogász

A védő az általános terhelti jogokon túl további, csak őt megillető jogosultságokkal is rendelkezik. Ezt pedig speciális védői jogoknak hívjuk

Az ügyvédjelölt eljárásával kapcsolatban megszűnik az a korlátozás, miszerint legalább egyéves jelölti gyakorlat szükéges a fellépéséhez.

Az európai közösségi szakjogász

Az európai közösségi szakjogász fellépését továbbra sem a Be. fogja szabályozni, hanem az ügyvédekről szóló törvény.

A speciális védői jogok és a védelem egységességének elve

A büntetőeljárás egészére vonatkozó általános elv a kódexben, hogy a védő a terhelt jogait önállóan és teljes körűen gyakorolja. Ezt nevezzük általános terhelti jogoknak. Kivételt képeznek azok a jogok, amelyek közvetlenül a terhelt személyéhez kötődnek. A védő az általános terhelti jogokon túl további, csak őt megillető jogosultságokkal is rendelkezik. Ezt pedig speciális védői jogoknak hívjuk.

A védő egyéb jogai

A védő jogai között jelenik meg, hogy minden olyan határozatot, amit a terhelttel közöltek, vele is közölni kell. A vádlott vagy a vádlott hozzájárulásával a védő indítványozhatja, hogy a tárgyaláson mellőzzék a vádirat lényegének ismertetését. Így előfordulhat, hogy a tárgyalás menetéből kimarad a vádismertetés.

A védő kötelezettségei

Új kötelezettséget kap a védő a jövő büntetőeljárásában, melynek neve az időszerűség biztosításával kapcsolatos felelősség. Ez azt jelenti, hogy a védő a saját feladatát olyan módon köteles teljesíteni, hogy azzal elősegítse a büntetőeljárás időszerű lefolytatását. Ha ezt nem teszi és indokolatlanul késedelmesen teljesít, akkor a védő mulasztása/kötelezettségszegése megállapítható lesz.

A védő kizárása

A kódex ezen a téren nem teljesen fedi le a hatályos joganyagot. Az új törvény szerint a védő kizárására kerül sor, ha a védő más megbízását érintő kizárási ok áll fenn akár a jelenben, akár a múltban. Utóbbihoz tartozik például, ha a korábbi kizáró okot jelentő megbízás megszűnik, ugyanis a megszűnéssel sem ér véget az az érdekellentét, amely a védőként történő fellépést a jelenben kizárja. Például ide tartozik az az eset, amikor az ügyvéd a tanú érdekében is fellép, hiszen akkor nem lehet egyúttal a terhelt védője is, akkor sem, ha a tanú képviseletéről később lemond. A tanú érdekében eljáró ügyvéd esetében mégis kivételt jelent az az eset, amikor a tanú utóbb terheltté válik. Ekkor ugyanis ugyanaz az ügyvéd lehet védoő, aki korábban a tanút is képviselte, mivel érdekellentétről itt nem beszélhetünk. Az új törvény értelmében, ha a védő több terhelt érdekében jár el, és a terheltek között érdekellentét merül fel, akkor a védőt az eljárásból ki kell zárni.

Új kizáró okként jelentkezik, ha a védő egy másik, de az adott üggyel összefüggő eljárásban terheltté válik.

Több védő egy terhelt érdekében

Továbbra is eljárhat több védő ugyanazon terhelt érdekében. A hatályos szabályok itt lényegében nem változnak, egy-két apró kivételtől eltekintve. Több védő eljárása esetén természetesen mindegyik védő csak meghatalmazott védő lehet. Az új Be. ismeri a vezető védő intézményét. Ennek kijelölésére a terhelt jogosult.

Egy védő több terhelt érdekében

A jövőre hatályba lépő kódex azt is lehetővé teszi, hogy több terhelt érdekében egy védő járjon el. Természetesen, ha a terheltek között érdekellentét van, akkor a közös védő nem járhat el az eljárásban, hiszen ez nem egyeztethető össze a védői feladatokkal.

A helyettes védő kirendelése

A helyettes védő kirendelésére mind a meghatalmazott, mind a kirendelt védő esetében sor kerülhet akkor, ha az eljárásban részt vevő védő valamilyen eljárási cselekményt mulaszt. E mögött az a jogpolitikai szándék áll, hogy ne lehessen elhúzni az eljárást. Amennyiben az eljárási cselekmény megtartásának feltételei maradéktalanul fennállnak, úgy a védő jelzés nélküli elmaradása esetén is lehet az eljárási cselekményt teljesíteni. Így a helyettes védő intézményének a megengedésével a jogalkotó az eljárási cselekmények folytatásának lehetőségét kívánja biztosítani. A helyettes védő kirendelésének általános feltétele, hogy a védő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.

A helyettes védő kirendelésének konkrét esetei:

-           ha a védő nem jelent meg, és előzetesen nem jelezte elmaradását, továbbá helyettesítésről sem gondoskodott;

-           ha a védő, bár esetlegesen jelzi távolmaradását, és annak okát, de az eljárási cselekmény megtartása mégsem halasztható el.

Készüljön fel kiadványainkkal a

Büntetőeljárási törvény hatálybalépésére

A büntetőeljárás (1998-2017) - jogszabálytükör

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény a hatályban lévő 1998. évi XIX. törvényt váltja fel 2018. július 1-jétől. A jogszabálytükör segítséget nyújt az új eljárási jogszabály alkalmazására való felkészülésben.

Kommentár a büntetőeljárási törvényhez

A Prof. dr. Polt Péter főszerkesztő nevével fémjelzett kommentár szerzői olyan büntetőjogászok, akik a törvény megalkotásában részt vettek.

A kommentár segítséget nyújt, hogy megtalálja a megfelelő magyarázatot az új jogintézmények alkalmazásához, emellett a szerzők hangsúlyt fektettek a kapcsolódó jogi szabályozás, és az irányadónak tekintett joggyakorlat ismertetésére is.

Megrendelés >>

A védő szerepe a terhelti együttműködésben

Az időszerűség és a pergazdaságosság elveinek megfelelve, hazánk is, mint a legtöbb európai állam, arra a felismerésere jutott, miszerint pragmatikus szempontok alapján érdemes eltérően kezelni azokat az ügyeket, amelyekben a terhelt beismer, azokkal az eljárásokkal szemben, amelyekben a tagadó terhelt bűnösségét kell bizonyítani. A beismerés egyben lehetőséget teremt a terhelttel való együttműködésre, melyben a védő is érdekelt lehet, hiszen a terhelt enyhébb büntetést kaphat.

Az új eljárási törvényben a terhelti együttműködéshez kapcsolódó megegyezés egyik fajtája, amikor az ügyész, a terhelt és a védő a nyomozási szakban a bíróságtól függetlenül formális egyezséget köt a bűnösség beismeréséről. A bíróság ekkor az egyezség törvényességét vizsgálhatja csak, annak tartalmát nem változtathatja meg, így az egyezséget vagy jóváhagyja, vagy elutasítja. A MŰK elnöke, Bánáti János szavait idézve, „a magyar jogi kultúrában eddig idegen volt az, hogy az ügyészség és a védelem között megegyezés szülessen”.

A másik esetben a vádemelést követő előkészítő ülés keretében történő egyezségről van szó, amely valójában nem eredményez formális megállapodást, inkább a terhelt jóváhagyását, belenyugvását igényli. Közös eleme az egyezség két válfajának, hogy a tényállás és a jogi minősítés nem lehet megállapodás tárgya, kizárólag a joghátrányról és a járulékos kérdésekről lehet egyeztetni. A tényállást és a jogi minősítést az ügyész közli a terhelttel és a védővel.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!