Az új kódexekhez igazítják a versenytörvényt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A módosítással a jogalkotó átalakítja a versenytörvény szerkezetét, az eddigi fejezetek helyett részekre tagolja a jogszabályt. Az egyik legnagyobb újdonság, hogy a GVH a jövőben csak hivatalból indíthat eljárásokat, az ügyfelek kérelmére nem.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.), a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénnyel (a továbbiakban: Kp.) és a polgári perrendtartásról szóló törvénnyel (a továbbiakban: új Pp.) együttesen, rendszerszerűen újítja mega közigazgatás törvényes működését, és az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogának érvényesülését. E paradigmatikus váltások egyike, hogy az Ákr. az egyes speciális eljárások tekintetében nem enged teljes körű eltérést, hanem azon eljárások tekintetében, amelyek jellegüknél fogva nem rendezhetők egy általános eljárási törvényben az Ákr. hatálya nem terjed ki. Az ilyen „kivett ” eljárások közé tartozik a szabálysértési eljárás, a választási eljárás, a népszavazási eljárás, az adó- és a vámigazgatási eljárás, a menekültügyi és idegenrendészeti, valamint az versenyfelügyeleti eljárás is.

[multibox]

A javaslat átfogó módosítás keretében elsőként a gazdasági versenyt kevésbé torzító csekély jelentőségű megállapodásokat szabályozza, amelyek nem esnek törvényi tilalom alá. A módosítás értelmében a csekély jelentőségű megállapodásról akkor beszélhetünk, ha a megállapodást kötő feleknek, illetve az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacok egyikén sem haladja meg a tíz százalékot. Nem versenytársak közötti megállapodás esetén pedig akkor csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő egyes feleknek a tőlük nem független vállalkozásokkal együttes piaci részesedése külön-külön az érintett piacok egyikén sem haladja meg a tizenöt százalékot. A javaslat indoklása az EU-s szabályozásra hivatkozik a módosítás szükségességét illetően. A tervezet megállapítása szerint az Európai Bizottság közleményeiben következetesen magasabb piaci részesedést alkalmaz mind a vertikális (15%), mind a horizontális (10%) megállapodásokra, mivel az előbbieket jellemzően kevésbé versenytorzító hatásúnak tekinti. A jogalkotó ezt a koncepciót kívánja átültetni a hazai szabályozásba is.

A törvényjavaslat további értelmező rendelkezéseket is beiktat, amellyel meghatározza a versenytársak közötti megállapodás fogalmát, illetve rögzíti, hogy a fenti piaci részesedésnek a megállapodás teljes időtartama alatt, vagy minden naptári évben teljesülnie kell.

A jogszabálytervezet egyből kivételt is teremt a fenti szabályok alól, és tiltottnak minősíti az olyan megállapodást, amely az érintett piacon érvényesülő többi megállapodással együtt már korlátozza vagy torzítja a versenyt.

A pénzügyi intézmények esetén a javaslat nem a nettó árbevétel alapján minősíti az egyes ágazatokba tartozó intézmények (például: tőzsde, biztosítók, pénztárak) piaci pozícióját, hanem az adott pénzügyi vállalkozások piaci erejét legpontosabban meghatározó mutatók alapján határozza meg az általuk elért teljesítményt.

A törvényjavaslat a biztosítóintézetek, a hitelintézetek, a pénzügyi holding társaságok, a vegyes tevékenységű holding társaságok, a befektetési vállalkozások és a vagyonkezelő szervezetek továbbértékesítési célú átmeneti irányítás- vagy vagyonszerzését kiemeli az összefonódás bejelentési kötelezettség alól. Ha a továbbértékesítés egy éven belül mégsem valósul meg, akkor az egy éves időtartam lejártát követő tizenöt napon belül be kell jelenteni az összefonódást a Gazdasági Versenyhivatalhoz (továbbiakban: GVH). Ha az érintett társaságok ezt elmulasztják, akkor az irányítás- vagy vagyonszerzés tiltott összefonódásnak minősül.

A módosítás értelmében a GVH még a bírósági felülvizsgálatot megelőzően visszavonhatja határozatát, ha az félrevezető közlésen alapult. A módosítás indoka az Ákr-ben biztosított új lehetőségek átültetése a versenytörvénybe. A javaslat értelmében visszavonási okot jelentő félrevezető tényközlés megállapítására és ez alapján a határozat visszavonására külön versenyfelügyeleti eljárásban kerül majd sor. A versenytanács a félrevezető közlés esetén bírságot szabhat ki, a vizsgáló pedig elrendeli az összefonódás újbóli vizsgálatát.

 A jogszabálytervezet új, külön részként iktatja be A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁSON KÍVÜLI ELJÁRÁSAI című részt. A módosítással a jogalkotó az eddigi általános a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényre való utalás helyett tételesen meghatározza, hogy az Ákr. mely rendelkezéseit kell alkalmazni és milyen eltérésekkel kell alkalmazni.

A javaslat kifejezetten biztosítja az iratátemelés lehetőségét a bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásokban is. Erre a jogalkotó indokolása szerint azért van szükség, mert gyakori, hogy ugyanazon vállalkozói magatartással szemben különböző fogyasztók, illetve versenytársak élnek panasszal, illetve bejelentéssel, ezért célszerű a korábbi jelzés kivizsgálása során keletkező iratokat felhasználhatóvá tenni a későbbi eljárásokban is, kiiktatva az ismételt beszerezést.   Ha ugyanazon vállalkozás különböző kereskedelmi gyakorlataival szemben érkezik be panasz, illetve bejelentés a korábban beszerzett adatok, iratok átemelése szintén indokolt. Ezenkívül egy adott termék- vagy magatartástípusra vonatkozóan feltárt korábbi információ átemelése segítheti a hatékonyabb eljárásvezetést.

A törvényjavaslat kifejezetten rögzíti, hogy a hatóság az azonosító adatokon kívül nem kötelezheti a vállalkozást olyan adat szolgáltatására, amely az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) alapján beszerezhető, vagy amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaz. A jogalkotó kiegészíti a bejelentéssel kapcsolatos jogorvoslati szabályozást, azzal, hogy a vizsgáló végzésének felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben nincs helye az érdekelt perbelépésének, a természetes személy bejelentő számára a jogi képviselet nem kötelező, és a bíróság végzése ellen perorvoslatnak nincs helye. A jogszabály-módosítás feljogosítja a vizsgálót az eljárás megszüntetésére, ha az ügyben az Európai Bizottság vagy más tagállam versenyhatósága eljárást indított. Ebben az esetben az eljárást megszüntető végzéssel szemben nem lehet jogorvoslattal élni. A vizsgáló akkor is jogosult lesz megszüntetni az eljárást, ha más tagállam versenyhatóságához végrehajtás iránti megkereséssel fordul. Ebben az esetben szintén nem lesz helye jogorvoslatnak az eljárás megszüntetésével szemben.

A jogalkotó pontosítja, hogy a GVH a honlapján teszi közzé az összefonódás bejelentéséhez szükséges űrlapot.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

A jogalkotó az illetéktörvény szabályainak alkalmazására utaló jogszabályi hivatkozás helyett pontosan meghatározza, hogy abban az esetben, ha egy bejelentés keretében több összefonódást jelentenek be, akkor az egymillió forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat összefonódásonként kell megfizetni.

A javaslat a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényre (továbbiakban: Ket.) való általános hivatkozás helyett meghatározza a GVH versenyfelügyeleti eljárásban való hatáskörét és illetékességét. Az jogszabály-tervezet meghatározza a versenyfelügyeleti eljárás fogalmát.

A kizárás és az elfogultság tekintetében nem sokat változtat a jogalkotó. A legfőbb újdonság, hogy a GVH elnöke vagy a Versenytanács elnöke arról is dönthet, hogy meg   kell-e   ismételni   azokat   az   eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt vizsgáló, illetve versenytanácstag járt el. A versenyfelügyeleti eljárásban pontosításra került az ügyfél fogalma is, mivel a jövőben a GVH kérelemre nem indíthat majd eljárást.

A tervezet külön alcímben határozza meg a versenyfelügyeleti eljárás során a kapcsolattartás általános szabályait. A javaslat szerint a Gazdasági Versenyhivatal írásban, az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton vagy személyesen tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.  A kapcsolattartás formáját az Ákr. rendelkezéseitől eltérően nem az ügyfél, hanem a Gazdasági Versenyhivatal határozza meg.  Az egyes versenyfelügyeleti eljárásokban alkalmazandó kapcsolattartási módokról a Gazdasági Versenyhivatal a honlapján közzétett tájékoztatóban rendelkezik. Az Ákr.-től való eltérés célja, hogy a nem együttműködő ügyfelek a kapcsolattartás módjának megválasztásával az eljárás eredményességét ne hátráltathassák.

Az eljárás nyelve továbbra is a magyar lesz, azonban lehetőséget kapnak az ügyfelek angol nyelvű okiratok benyújtására. A versenytanács hivatalból vagy az eljárásban érintett többi ügyfél kérésére az okirat magyar nyelvű összefoglalójának vagy fordításának benyújtását rendelheti el.

Új eljárástípusként jelenik meg a törvényben a visszaélést feltáró önálló versenyfelügyeleti eljárás, amely akkor indítható, ha valószínűsíthető, hogy a hatóság összefonódást tudomásul vevő, engedélyező vagy kötelezettségvállalást elfogadó határozata az ügyfél félrevezető magatartásának volt a következménye.

Az ügyfelek számára kedvező módon az eddigi szabályozáshoz képest újításként jelenik meg, hogy a javaslat szerint a kiszabott bírság, egyéb pénzfizetési kötelezettség vonatkozásában nemcsak a határozatban lesz módja az eljáró versenytanácsnak fizetési kedvezményt engedni, hanem – a törvényben előírt feltételek teljesülése esetén – azt követően is (a teljesítési határidő lejárta előtt minden esetben, azt követően pedig akkor, ha a végrehajtás elrendelésére még nem került sor).

---