Jogorvoslat az új büntetőeljárásban – 1. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Be. Indokolása értelmében a jogorvoslati rendszer átalakítására nem volt szükség, ott csak kisebb pontosítások történtek. Az Alkotmánybíróság határozatában – 17/2015. (VI. 5.) AB határozat – megállapított követelmények továbbra is áthatják a törvényt. Ennek megfelelően a jogalkotó a jogorvoslatot a nyomozás során hozott döntések tárgya és személyekre gyakorolt hatása felől kiindulva valamennyi érdemi döntés ellen, panasz formájában biztosítja. A panasz mellett további jogorvoslatra ad lehetőséget a felülbírálati indítvány, melyet meghatározott esetekben az ügyészség panaszt elutasító határozata ellen lehet benyújtani a nyomozási bíróhoz. Utóbbi döntése ellen pedig fellebbezéssel lehet élni.

A jogorvoslatok fajtái a nyomozás során

A nyomozás folyamán a jogorvoslatok három fajtája ismert:

– panasz,

– felülbírálati indítvány,

– fellebbezés.

A panasz

A nyomozás folyamán a panasz az általános jogorvoslati mód, melyet az ügyészség és a nyomozóhatóság határozata ellen, valamint a gyanúsítás ellen lehet benyújtani főszabály szerint.

A hatályos büntetőeljárásban a fő elv, hogy az erre jogosultak, vagyis, akikre nézve az ügyész határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz, a határozat ellen panasszal élhetnek. A panasz előterjesztésére nyitva álló határidő nyolc nap. Ez a nyolc nap a határozat közlésétől számít.

Az új büntetőeljárási törvényből (Be.) hiányzik az a lehetőség, miszerint az intézkedés és annak elmulasztása miatt is panasszal lehet élni. A törvény ugyanakkor az intézkedés, vagy annak elmulasztása miatti általános panasz megszüntetése mellett a tágabb értelemben vett jogorvoslatok között, kifogásként biztosítja a büntetőeljárásban résztvevők számára azt a jogvédelmi eszközt, amellyel a nyomozás során is sérelmezhetik pl. a határidő-túllépéseket – ígéri az új Be. Indokolása.

Az új szabályozás értelmében főszabály szerint – mely alól kivételeket enged a törvény – a gyanúsított, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt az ügyészség és a nyomozóhatóság vele közölt határozata ellen panasszal élhet. Feltétel, hogy a határozatot a felsorolt jogosultakkal közöljék. A panasz előterjesztésére nyitva álló határidő a közléstől nyílik meg, és nyolc napon belül kell az ügyészségnél vagy a nyomozóhatóságnál előterjeszteni.

A hatályos Be. értelmében a feljelentés elutasítása miatt a feljelentő csak akkor élhet panasszal, ha ő a sértett. Az új szabályozás szerint ez másképpen lesz. A feljelentő az elutasítás esetében akkor is előterjesztheti a panaszt, ha nem ő a sértett.

A vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt is élhet panasszal a határozat közvetlenül rá vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban.

A panasz visszavonása

Az új Be.-ben létezik a panasz visszavonásának jogintézménye. Ez azt jelenti, hogy a panasz előterjesztője visszavonhatja a panaszt, amíg azt érdemben el nem bírálják, de újból előterjeszteni már nem tudja.

A panasz elbírálása a megszüntető határozat esetében

A megszüntető határozat esetében a panasz elbírálására nem 30 nap, hanem 1 hónap áll a jogalkalmazó rendelkezésére.

A panasz érdemi indokolás nélküli elutasítása

A panaszt érdemi indokolás nélkül elutasítják, ha

– elkésett,

– törvényben kizárt,

– nem jogosulttól származik,

– korábbival azonos tartalmú, alaptalan.

A hatályos Be.-ben a panaszt a fenti esetekben „csak” indokolás és nem érdemi indokolás nélkül utasítják el.

A panasz elbírálásának mellőzése

Az ügyészség a panasz elbírálását mellőzheti, ha a panasszal sérelmezett helyzet a panasz előterjesztésétől függetlenül megszűnt. Az ügyészség ebben az esetben a panasz előterjesztőjét tájékoztatja a sérelmezett helyzet megszűnéséről. Amennyiben viszont a panasz előterjesztője ezt kéri (nyolc napon belül indítványozza), akkor az ügyészség a panaszt elbírálja.

Új rendelkezése a Be.-nek, miszerint a gyanúsítás változtatása ellen is lehet panasszal élni

A jogorvoslat kizárása

A főszabály mellett az új Be. egyes esetekben kivételt enged, és kizárja a jogorvoslatot. Ezt a törvény szétszórtan helyezi el a kódexben.

A kivételes esetek, amikor a nyomozás során a jogorvoslat kizárt, az alábbiak:

– A kizárásnak helyt adó határozat ellen, valamint a vádemelés után a kizárást megtagadó határozat ellen;

– A védő kirendelése (kijelölése) ellen;

– A bíróság különösen védett tanúvá nyilvánítást elrendelő határozata ellen;

– Az indítvány elutasítása, valamint a különösen védett tanúvá nyilvánítást megszüntető határozat ellen;

– A személyi védelem kezdeményezése ellen;

– A Védelmi Programban történő részvétel tárgyában hozott döntés ellen;

– Az eljárás ügyiratai megismerésének biztosítása ellen;

– Az eljárás ügyiratait érintő megismerési jog a nyomozás befejezéséig történő korlátozása ellen;

– Az elfogatóparancs kibocsátása ellen;

– Az elfogatóparancs visszavonása vagy módosítása ellen;

– A telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány elutasítása, valamint használatának elrendelése ellen;

– A rendbírságot elzárásra átváltoztató határozat ellen;

– A kézbesítési kifogásnak helyt adó, valamint az eljárás, illetve a határozat teljesítésének, illetve végrehajtásának felfüggesztése tárgyában hozott határozat ellen;

– Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen;

– Az eljárás elhúzódása miatt bejelentett kifogást elbíráló ügyészség kifogást elutasító határozata ellen;

– A körözés elrendelése, visszavonása vagy módosítása ellen;

– A bűnügyi felügyelet, illetve távoltartás magatartási szabályainak indítvánnyal egyező részleges feloldása, módosítása ellen;

– A gyanúsított rendőrségi fogdában történő elhelyezése tárgyában hozott határozat ellen;

– A megváltás elfogadására irányuló indítvány elutasítása ellen;

– Az ügy áttételéről rendelkező határozat ellen;

– A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen (kivéve, ha az ügyészség, illetve a nyomozóhatóság panasszal sérelmezhető határozat rendelkező részét javítja ki vagy a határozat rendelkező részének kijavítása iránti indítványt utasítja el.);

– A Legfőbb Ügyészség határozata ellen;

– A panaszt elbíráló határozat ellen;

– A felfüggesztést követő eljárás folytatását elrendelő határozat ellen;

– A megszüntetést követő eljárás folytatásáról szóló határozat ellen;

– A halasztás, illetve a részletfizetés iránti kérelem ügyében hozott ügyészi határozat ellen;

– A vádemelés miatt;

– A rendbírság átváltoztatásáról rendelkező határozat ellen;

– A tanú különösen védetté nyilvánításáról hozott határozat ellen;

– A megszüntetett eljárás folytatásának elrendeléséről rendelkező határozat ellen;

– A felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozat ellen.

Külön nevesített panaszok az új Be.-ben

[htmlbox be_jogszabalytukor]

Az új Be. külön nevesíti a gyanúsítás elleni panaszt. Itt tulajdonképpen egy intézkedés ellen bejelentett panaszról van szó, ami azért érdekes, mert mint fentebb írtam, az új Be.-ből hiányzik az a lehetőség, miszerint az intézkedés és annak elmulasztása miatti panasszal lehet élni.

Új rendelkezése a Be.-nek, miszerint a gyanúsítás változtatása ellen is lehet panasszal élni. A nyomozó hatóság által közölt gyanúsítás ellen előterjesztett panasz elbírálását viszont mellőzni kell, ha az ügyészség a gyanúsítással egyező tényállás és Btk. szerinti minősítés alapján az őrizetbe vett terhelt személyi szabadságát érintő, bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésére, indítványt tesz a bíróságnak.

A közvetítői eljárás során előterjesztett panasz

Ebben az esetben tulajdonképpen nem is az ügyészség/nyomozóhatóság határozatáról van szó, hanem a pártfogó felügyelői szolgálat vezetőjének a kizárást megtagadó határozatáról. Ezzel szemben a sértett, a terhelt, valamint képviselőjük a vádemelést megelőzően a közvetítői eljárásra utalásról határozó ügyészhez panasszal élhet.

Amikor a közvetítő határoz az igazolási kérelem elutasításáról, akkor ezzel szemben a kérelem előterjesztője és képviselője – a vádemelést megelőzően – a közvetítői eljárásra utalásról határozó ügyészhez nyújthatja be a panaszt.

Halasztó hatály

Főszabály szerint a panasznak nincs halasztó hatálya. Kivételes esetekben viszont a határozatot hozó a végrehajtást, a határozat ellen bejelentett jogorvoslat elbírálásáig felfüggesztheti.

(Cikksorozatunkat a halasztó hatályú panasszal és a felülbírálattal folytatjuk.)

---