Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi cikkünkben a 2017/29-31. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságát dolgoztuk fel.
E heti összeállításunk a közigazgatási perek új szabályaival és az ingyenessé váló közigazgatási ügyekkel foglalkozik.
Tartalom:
Közigazgatási perrendtartási törvény
Közigazgatási ügyekhez kapcsolódó díjak, illetékek megszüntetése
Közigazgatási perrendtartási törvény
Az Országgyűlés a 2017. február 21-ei ülésnapján fogadta el másodjára a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, miután korábban az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes normakontroll keretében a jogszabály egyes rendelkezéseinek az alaptörvény-ellenességét állapította meg. Erre tekintettel a törvényt az Országgyűlésnek újra tárgyalnia kellett.
A törvény 2018. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az egyéb átmeneti rendelkezéseket külön törvény állapítja majd meg.
A kódex a közigazgatási per és az egyéb közigazgatási bírósági eljárások szabályait állapítja meg. Közigazgatási jogvitának minősül a jogszabály értelmében a közszolgálati és a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvita is.
A perekben általános elsőfokú hatáskörben a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el, bizonyos esetekben azonban a törvényszék vagy a Kúria lesz az elsőfokú bíróság. A közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyek másodfokon a törvényszékhez, míg a törvényszékhez tartozó ügyekben a Kúriához kerülnek. Felülvizsgálati ügyekben egységesen a Kúria jár el. A bíróság összetételére nézve a háromtagú hivatásos bírói tanács a főszabály, a törvényben felsorolt esetekben azonban egyesbíró jár el elsőfokon. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékessége több megyéből álló régiókra terjed ki a kódex illetékességi szabályai értelmében. A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozatával szembeni fellebbezés elbírálására pedig a Fővárosi Törvényszék lesz kizárólagosan illetékes.
Érdekességnek tekinthető az ún. mintaper intézménye. Eszerint, ha a bíróság előtt legalább tíz olyan eljárás indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos, a bíróság dönthet arról, hogy e perek egyikét mintaperben elbírálja és a többi eljárást pedig ennek befejezéséig felfüggeszti.
Fontos kiemelni azt is, hogy néhány eljárási kérdésben a polgári perrendtartás szabályainak az alkalmazását rendeli el a törvény.
A keresetlevelet főszabályként továbbra is harminc napon belül kell benyújtani a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervnél. Ugyancsak újdonságnak minősül, hogy a jogi képviselő nélkül eljárók a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjeszthetik. A formanyomtatványra vonatkozó szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja majd meg.
Külön fejezet foglalkozik az azonnali jogvédelem intézményével, illetve a kódex ötödik részében a különös közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások szabályait helyezték el.
Korábban itt írtunk a tervezetről.
Joganyag: 2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/30. (III. 1.)
Hatályos: 2018. 01. 01.
Megjegyzés: új jogszabály
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Közigazgatási ügyekhez kapcsolódó díjak, illetékek megszüntetése
2017. március 16-ától illetékmentes lesz az anyakönyvi kivonat kiállítása, illetve egyebek között a lakáscélú állami támogatás igényléséhez szükséges egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány (évente két alkalommal), az egyéni vállalkozói adatokról kiállított hatósági bizonyítvány, az értesítési cím bejelentése, a családi név korrekciójával kapcsolatos eljárás, továbbá a termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére irányuló telekalakítási eljárás, illetve a 65 év felettiek magánútlevele, de a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület használatbavételi engedélyezési, használatbavétel tudomásulvételi eljárása is.
A szociális szövetkezet, a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzési eljárása ugyancsak illetékmentessé válik. Ezen felül nem kell közzétételi költségtérítést fizetni a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzése esetén.
A természetesen személyek ezentúl évente két alkalommal díjmentes kérhetnek elektronikus, nem hiteles tulajdonilap-másolatot.
A fentiek mellett egyéb további illeték- és díjmentességekről is rendelkezik a jogszabály.
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/30. (III. 1.)
Hatályos: 2017. 03. 16.
Megjegyzés: több jogszabály módosítását tartalmazó törvénycsomag
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!