Jogszabályfigyelő 2017 – 9. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/29-31. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságát dolgoztuk fel.

 


E heti összeállításunk a közigazgatási perek új szabályaival és az ingyenessé váló közigazgatási ügyekkel foglalkozik.

 

Tartalom:

Közigazgatási perrendtartási törvény

Közigazgatási ügyekhez kapcsolódó díjak, illetékek megszüntetése

 

Közigazgatási perrendtartási törvény

Az Országgyűlés a 2017. február 21-ei ülésnapján fogadta el másodjára a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, miután korábban az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes normakontroll keretében a jogszabály egyes rendelkezéseinek az alaptörvény-ellenességét állapította meg. Erre tekintettel a törvényt az Országgyűlésnek újra tárgyalnia kellett.

A törvény 2018. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az egyéb átmeneti rendelkezéseket külön törvény állapítja majd meg.

A kódex a közigazgatási per és az egyéb közigazgatási bírósági eljárások szabályait állapítja meg. Közigazgatási jogvitának minősül a jogszabály értelmében a közszolgálati és a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvita is.

A perekben általános elsőfokú hatáskörben a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el, bizonyos esetekben azonban a törvényszék vagy a Kúria lesz az elsőfokú bíróság. A közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyek másodfokon a törvényszékhez, míg a törvényszékhez tartozó ügyekben a Kúriához kerülnek. Felülvizsgálati ügyekben egységesen a Kúria jár el. A bíróság összetételére nézve a háromtagú hivatásos bírói tanács a főszabály, a törvényben felsorolt esetekben azonban egyesbíró jár el elsőfokon. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékessége több megyéből álló régiókra terjed ki a kódex illetékességi szabályai értelmében. A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozatával szembeni fellebbezés elbírálására pedig a Fővárosi Törvényszék lesz kizárólagosan illetékes.

Érdekességnek tekinthető az ún. mintaper intézménye. Eszerint, ha a bíróság előtt legalább tíz olyan eljárás indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos, a bíróság dönthet arról, hogy e perek egyikét mintaperben elbírálja és a többi eljárást pedig ennek befejezéséig felfüggeszti.

Fontos kiemelni azt is, hogy néhány eljárási kérdésben a polgári perrendtartás szabályainak az alkalmazását rendeli el a törvény.

A keresetlevelet főszabályként továbbra is harminc napon belül kell benyújtani a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervnél. Ugyancsak újdonságnak minősül, hogy a jogi képviselő nélkül eljárók a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjeszthetik. A formanyomtatványra vonatkozó szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja majd meg.

Külön fejezet foglalkozik az azonnali jogvédelem intézményével, illetve a kódex ötödik részében a különös közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások szabályait helyezték el.

Korábban itt írtunk a tervezetről.

Joganyag: 2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/30. (III. 1.)

Hatályos: 2018. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Közigazgatási ügyekhez kapcsolódó díjak, illetékek megszüntetése

2017. március 16-ától illetékmentes lesz az anyakönyvi kivonat kiállítása, illetve egyebek között a lakáscélú állami támogatás igényléséhez szükséges egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány (évente két alkalommal), az egyéni vállalkozói adatokról kiállított hatósági bizonyítvány, az értesítési cím bejelentése, a családi név korrekciójával kapcsolatos eljárás, továbbá a termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére irányuló telekalakítási eljárás, illetve a 65 év felettiek magánútlevele, de a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület használatbavételi engedélyezési, használatbavétel tudomásulvételi eljárása is.

A szociális szövetkezet, a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzési eljárása ugyancsak illetékmentessé válik. Ezen felül nem kell közzétételi költségtérítést fizetni a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzése esetén.

A természetesen személyek ezentúl évente két alkalommal díjmentes kérhetnek elektronikus, nem hiteles tulajdonilap-másolatot. 

A fentiek mellett egyéb további illeték- és díjmentességekről is rendelkezik a jogszabály.

Joganyag: 2017. évi II. törvény a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/30. (III. 1.)

Hatályos: 2017. 03. 16.

Megjegyzés: több jogszabály módosítását tartalmazó törvénycsomag

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csak közösen dönthetnek a jármű üzembentartójáról

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.

2024. április 17.

Szolgáltató közigazgatás – 2. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.