Jogszabályfigyelő 48. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 182-186. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.


Tartalom:

Nyomozati szakban eljáró bíró kizárása a büntetőügy intézéséből

Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal

Az igazságügyi szolgáltatásokat ellátó szervek

Kereskedelmi és külkereskedelmi bírságok

A Fővárosi Kormányhivatal, illetve a járási hivatalok ipari és kereskedelmi hatósági kijelöléséről

E-közműegyeztetés

Elektromágneses térben dolgozó munkavállalók védelme

A Kormány elfogadta az új nemzetközi magánjogi törvény koncepcióját

A szeüsz-ök bejelentéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj

Őszi adómódosítások

 

Nyomozati szakban eljáró bíró kizárása a büntetőügy intézéséből

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint: „Alkotmányos követelmény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 21. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el.”

Cikkünkben részletesen olvashat az Alkotmánybíróság határozatáról.

Joganyag: 21/2016. (XI. 30.) AB határozat a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 21. § (3) bekezdés a) pontjával kapcsolatos alkotmányos követelmény megállapításáról, valamint a Kúria Bfv.I.588/2015/5. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/185. (XI. 30.)

Hatályos:

Megjegyzés: alkotmányos követelmény megállapítása

 

Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal

2017. január elsejétől a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal elnevezése Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalra változik az erről szóló kormányrendelet értelmében. A hivatal egy központi szervből és nyolc regionális illetékességű igazgatóságból áll, hatáskörébe idegenrendészeti és menekültügyi feladatok tartoznak. Hatályát veszti ugyanakkor a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalról szóló 162/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet.

Joganyag: 361/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalról

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.)

Hatályos: 2017. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Az igazságügyi szolgáltatásokat ellátó szervek

Az Igazságügyi Hivatalról szóló 233/2014. (IX. 18.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezésével egyidejűleg a Kormány az alábbiakban hivatkozott rendeletében jelölte ki az egyes igazságügyi szolgáltatásokat ellátó szerveket, meghatározta továbbá az igazságügyi miniszter igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatait.

A rendelet értelmében pártfogói felügyelői, jogi segítségnyújtó, illetve áldozatsegítő szolgálatként a kormányhivatalok kaptak kijelölést. A hatósági ügyekben első fokon áldozatsegítő szolgálatként, illetve jogi segítségnyújtó szolgálatként a járási hivatal, másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.

Kárpótlási hivatalként Budapest Főváros Kormányhivatala, a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerveiként pedig a megyeszékhelyeken működő járási hivatalok, Pest megyében az Érdi Járási Hivatal, a fővárosban pedig Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala jár el.

Joganyag: 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.)

Hatályos: 2017. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Kereskedelmi és külkereskedelmi bírságok

A közelmúltban kihirdetett, alábbi kormányrendelet határozza meg a lovas szolgáltató, az idegenvezetői, valamint tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységgel, az utazásszervező és -közvetítői tevékenységgel, az illékony szerves oldószert tartalmazó termék forgalmazására vonatkozó kötelezettségekkel, a nemesfém-kereskedelemmel, továbbá az egyes kiviteli és behozatali engedélyezéssel kapcsolatos eljárásokban, valamint a kábítószer-prekurzorokkal, robbanóanyag-prekurzorokkal kapcsolatos eljárásokban Budapest Főváros Kormányhivatala által kiszabható bírságok mértékét.

A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiszabható bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 262/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet

Joganyag: 364/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi, valamint külkereskedelmi hatósági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala által kiszabható bírság megállapításának, mértékének részletes szabályairól

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.)

Hatályos: 2017. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

A Fővárosi Kormányhivatal, illetve a járási hivatalok ipari és kereskedelmi hatósági kijelöléséről

A Kormány nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szervként, valamint a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeletként, bizonyos körben kereskedelmi hatóságként és piacfelügyeleti hatóságként, közraktározás-felügyeletként, nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelölte ki.

Meghatározott hatáskörben mérésügyi hatóságként, műszaki biztonsági hatóságként, valamint építésügyi hatóságként első fokon a rendelet 1. melléklete szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalokat, másodfokon pedig Budapest Főváros Kormányhivatalát jelölte ki a Kormány.

Az érintett jogszabály tartalmazza ezen felül a piacfelügyeleti hatósági eljárás és a műszaki biztonsági hatósági tevékenység szabályait is, továbbá a közreműködő szakhatóságok, valamint közmű-, közút- és vasútüzemeltetők kijelölését is.

A rendelet 2017. január elsejei hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, illetve a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet.

Joganyag: Kormány 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.)

Hatályos: 2017. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

E-közműegyeztetés

Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet szabályainak és számos egyéb jogszabálynak a módosítását tartalmazza az e-közműegyeztetés megvalósítását célzó kormányrendelet.

Joganyag: 369/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek az egységes elektronikus közműegyeztetés megvalósításához szükséges módosításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.)

Hatályos: 2016. 11. 30., 2017. 04. 01., 2017. 06. 01.

Megjegyzés: módosításokat tartalmazó rendeletcsomag

 

Elektromágneses térben dolgozó munkavállalók védelme

Az emberi erőforrások minisztere új rendeletét az „olyan szervezett munkavégzésre kell alkalmazni, amikor a munkavégzés során a munkavállaló az elektromágneses terek által előidézett közvetlen biofizikai hatásnak és közvetett hatásnak lehet kitéve.” A jogszabály az egészséges és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos minimumkövetelményeket határozza meg. Rendelkezéseit a kihirdetését követő naptól (2016. november 30.) kell alkalmazni azzal azonban, hogy a kockázatelemzés elvégzésére türelmi időt határozott meg a miniszter.

Joganyag: 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről 

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.)

Hatályos: 2016. 11. 30.

Megjegyzés: új jogszabály

 

A Kormány elfogadta az új nemzetközi magánjogi törvény koncepcióját

A Kormány elfogadta az új nemzetközi magánjogi törvény koncepcióját, amely a vonatkozó határozat 1. számú mellékletében szerepel. A koncepcióról – a kormányzati elfogadást megelőzően – részletesen írtunk a 2016 szeptemberének 3. heti változásait ismertető számunkban.

Joganyag: 1673/2016. (XI. 29.) Korm. határozat az új nemzetközi magánjogi törvény koncepciójáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.)

Hatályos:

Megjegyzés: törvénykoncepció

 

A szeüsz-ök bejelentéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj

A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: szeüsz) bejelentéséért fizetendő díjak mértékét és díjfizetés módját határozza meg a belügyminiszter hivatkozott, 2017. január elsején hatályba lépő rendelete.

Joganyag: 48/2016. (XI. 28.) BM rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bejelentéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/183. (XI. 28.)

Hatályos: 2017. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Őszi adómódosítások

2016. november 22-én fogadta el a Parlament a 2017-es adómódosításokat tartalmazó őszi törvénycsomagot. A módosítások túlnyomó többsége 2017. január elsején, néhány változás azonban csak a következő év folyamán, illetve 2018. elején lép hatályba.

A törvénycsomag érinti egyebek mellett a személyi jövedelemadó, a társasági adó, az áfa, az adózás rendje, a kata/kiva, az eva, az ekho, a jövedék, a különadó, az energiaadó, a helyi adók, a gépjárműadó, a regisztrációs adó és az illeték szabályait, de változást hoz a pénzügyi tranzakciós illeték, a számvitel és a társadalombiztosítás és az uniós vámjog területén is. 

A legfontosabb módosításokról az Adó-kódex folyóiratunk Adóváltozások 2017/I, illetve Adóváltozások 2017/II. címet viselő számaiban található részletes magyarázat. Mindkét lapszám tartalmazza az érintett adótörvények egységes szerkezetű, 2017. január elsejétől hatályos szövegét is a 2016-os évközi és a 2017-es változások kiemelésével.

Joganyag: 2016. évi CXXV. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/182. (XI. 25.)

Hatályos: 2016. 11. 26., 2017. 01. 01., 2017. 04. 01., 2017. 06. 30., 2017. 01. 01., 2018. 01. 01.

Megjegyzés: 37 törvényt módosító törvénycsomag


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.