Megújul a választottbíráskodás rendszere

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új szabályozás egyrészt új alapokra helyezi a magyarországi állandó választottbíráskodás szervezeti kereteit, másrészt pótolja a korábbi törvény alkalmazása során felmerült szabályozási hiányokat.

Április 26-án a Parlament elé terjesztette Trócsányi László, igazságügyi miniszter a választottbíráskodásról szóló törvényjavaslatot (T/15361). Az új szabályozás egyrészt új alapokra helyezi a magyarországi állandó választottbíráskodás szervezeti kereteit, másrészt pótolja a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) alkalmazása során felmerült szabályozási hiányokat.

 

Kereskedelmi Választottbíróság

A Javaslat a legnagyobb ügyforgalmat bonyolító, a hazai választottbírósági rendszerben legnagyobb súllyal bíró állandó választottbíróság, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (a továbbiakban: Kereskedelmi Választottbíróság) hatáskörébe utalja a Magyarországon állandó választottbíróság által intézendő valamennyi kereskedelmi ügyet (a külön törvények alapján a Sport Állandó Választottbíróság, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által működtetett választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével), és megújítja annak működési szabályait.

A Kereskedelmi Választottbíróság vezető testületének tagjait a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a megszűnő állandó választottbíróságokat létrehozó, illetve működtető szervezetek (a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., valamint a Magyar Bankszövetség) delegálják, míg az elnököt a Kereskedelmi Választottbíróságot működtető Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegálja. Annak érdekében, hogy a Kereskedelmi Választottbíróság törvényes működése fenntartható és kikényszeríthető legyen, a Javaslat indokolás nélküli visszahívási jogot biztosít a vezető testület felállításáért felelős szervezetek részére.

A Javaslat csak olyan személy számára teszi lehetővé, hogy a vezető testületbe kerülhessen, aki jogász munkakörben eltöltött, legalább 10 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint a jogi szakvizsgát letette, és jelentős tapasztalattal rendelkezik a választottbíráskodásra vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatban.

Az Energetikai Állandó Választottbíróság, valamint a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyeket tehát a jövőben a Kereskedelmi Választottbíróság fogja elbírálni, ezért ezek az állandó választottbíróságok 2017. december 31-ei hatállyal megszűnnek.

 

A választottbírák kijelölése

Elsődlegesen a felek határozhatják meg a választottbírák kijelölésének rendjét. A magyarországi állandó választottbíráskodás szervezetének megújulásával összefüggésben a Javaslat rendezi azt a helyzetet, ha a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyben nem tudnak a felek, vagy az általuk kijelölt választottbírák a hiányzó választottbíró személyében megállapodni. Ebben az esetben a hiányzó választottbírót a választottbíróság elnökségének kell kijelölni a választottbíró–ajánlási listáról. Mindezért az elnökségi tagok függetlenségét biztosítandó, a Javaslat kizárja, hogy az elnökség tagjai az elnökségi megbízatásuk időtartama alatt választottbíróként, szakértőként vagy jogi képviselőként eljárjanak, kivéve azokat az ügyeket, amelyekben a választottbírókénti kijelölésüket az elnökségi tagi megbízatásuk keletkezése előtt elfogadták, illetve amelyekben az elnökségi tagi megbízatásuk keletkezése előtt szakvéleményt adtak. A felek megállapodásának hiányában a nemzetközi választottbíráskodás esetén egyesbírónak vagy elnöklő bírónak a felektől eltérő állampolgárságú személyt kell kijelölni.

A választottbírák kijelölési eljárása során kiemelten fontos szerepe lesz a választottbíró-ajánlási listának, ezért a szabályozás azt a célt tűzi ki, hogy csak olyan személy kerülhessen a listára, akinek kijelölése esetén a magas színvonalú ítélkezés garantálható. Mindezért előírja, hogy az elnökség csak olyan, a feladat ellátására alkalmas, kiváló szakmai tudású, 75. életévét még be nem töltött jogász nevét veheti fel a listára, aki jogász munkakörben eltöltött, legalább 10 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és a jogi szakvizsgát letette.

 

Kereskedelmi ügy

Az új szabályozás a Vbt.-től eltérően a kereskedelmi ügy fogalmát nem alanyi, hanem tartalmi oldalról közelíti meg. A kereskedelmi ügy fogalmát a jogviszony minősítésekor tágan kell értelmezni, és abba bele kell érteni minden kereskedelmi vagy gazdasági, szerződéses vagy szerződésen kívüli jogviszonyt is, kivéve a polgári perrendtartásról szóló törvény hetedik részében szabályozott különleges eljárásokban elintézendő ügyeket, illetve jogviszonyokat. Nincs lehetőség továbbá fogyasztói szerződésből eredő ügyben választottbíráskodás kikötésére.

[multibox]

A választottbírósági eljárás

A korábbi szabályozástól eltérően a Javaslat az eseti és az állandó választottbíráskodás esetén is akkor tekinti megkezdettnek az eljárást (ha a felek eltérően nem állapodtak meg), amikor az alperes a vita választottbíróság elé utalására irányuló felperesi nyilatkozatot kézhez veszi. A Váb. jelenlegi szabályai szerint, ha a felek állandó választottbíróságot kötöttek ki, az eljárás a keresetlevélnek a választottbírósághoz történő megérkezése napján indul.

A Javaslat a Vbt.-hez képest (30 nap) hosszabb, hatvan napos határidőt biztosít a kiegészítő választottbírósági ítélet hozatalára, és nem teszi lehetővé a kijavításra, értelmezésre, kiegészítésre nyitva álló határidő korlátok nélküli hosszabbítását, hanem annak lehetőségét 30 napban maximálja.

 

Eljárás újítás

A Vbt. nem biztosítja az alapeljárásban el nem bírált tények, bizonyítékok vizsgálatának lehetőségét, a Javaslat azonban (amennyiben megállapodásukban ezt a felek nem zárják ki) lehetőséget ad az ítélet felülbírálatára az alapeljárásban figyelembe nem vett tény vagy bizonyíték alapján. Erre kizárólag akkor nyílik lehetőség, ha a fél az új tényt, bizonyítékot önhibáján kívül nem érvényesítette az alapeljárásban. Az önhibán kívüliséget személyes, de objektív alapokon álló akadály alapozhatja meg. További feltétel, hogy a hivatkozott tény vagy bizonyíték valóságának bizonyítása esetén fennálljon az elvi lehetősége annak, hogy a félre nézve kedvezőbb határozat szülessen. Az eljárás újítás megengedhetőségéről csak akkor kell dönteni, ha a kérelmet az ítélet kézhezvételétől számított egy éven belül benyújtják.

 

Érvénytelenítés

Meghatározásra kerülnek a választottbírósági ítélet érvénytelenítését követő eljárásrend szabályai is: a felek a kijelölési eljárás szabályai alapján dönthetnek úgy, hogy új összetételű tanács bírálja el az ügyet, de ha az érvénytelenítés miatt nem vesztették bizalmukat, akár az érvénytelenített ítéletet hozó tanács tagjait is jelölhetik.

 

Beavatkozás, harmadik személyek

Megnyílik a lehetőség a választottbírósági eljárásba történő beavatkozásra is, lényegében annak érdekében, hogy akinek jogi érdekére az eljárás kihatással lehet, az azonos érdekű fél nyertességének előmozdítás érdekében az eljárásban bizonyítási indítvánnyal élhessen.

Lehetővé válik továbbá, hogy a választottbírósági szerződésben nem részes fél is félként vehessen részt az eljárásban, ha az általa vagy vele szemben előterjesztett igény csak egységesen dönthető el a választottbírósági szerződés tárgyát képező jogvitával, és e harmadik személy írásbeli nyilatkozatban aláveti magát a választottbíróság hatáskörének.

 

Jogutódlás

Korábban kérdéses volt, hogy a választottbírósági szerződés hatálya kiterjed-e a jogutódokra, vagyis hogy a szerződésbeli jogutódlás és engedményezés esetén a szerződésből eredő vita továbbra is a választottbírósági eljárásban érvényesíthető-e. A Javaslat alapján a szerződésbeli jogutódlást követően is a szerződésből eredő igény választottbíróság előtt érvényesíthető, de a felek a választottbírósági szerződésben rendelkezhetnek úgy is, hogy a választottbírósági kikötés kizárólag a közöttük fennálló vitákra vonatkozik, esetleges jogutódjuk vagy jogutódjaik pedig a szerződésből eredő igényt csak rendes bíróság előtt érvényesíthetik.

 

A Javaslat az átmeneti szabályok kivétel 2018. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2018. január 1. napján és az azt követően indult választottbírósági eljárásokban kell alkalmazni.

---