Új szereplők az ügyvédi törvényben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új ügyvédi törvényt bemutató sorozatunkban ezúttal az ügyvédi tevékenységgel, az ügyvédi tevékenységet végző természetes személyekkel és az ügyvédi tevékenységet gyakorló szervezetekkel kapcsolatos legfontosabb szabályokat és újdonságokat mutatjuk be.

Ügyvédi letét

Az ügyvédi tevékenységek közül részletesebb bemutatást igényelnek az ügyvédi letét szabályai, mivel a Javaslat a korábbi szabályokhoz képest részletesebben szabályozza ezt a jogintézményt. Az új szabályozás célja az ügyfélvédelmi szempontok biztosítása. A letétnek három típusa van. Teljesítési letét esetében az ügyvéd a megbízás teljesítéseként azzal a rendeltetéssel fogadja el a letétet, hogy azt a letét átvételére jogosult részére a letéti szerződés szerint fizesse ki vagy adja át, illetve bizonyos feltételek bekövetkezte vagy elmaradása esetén a letevőnek fizesse vagy adja vissza. A szerződést a letevő akkor mondhatja fel, ha arra a letéti szerződés kifejezetten feljogosítja. E nélkül a teljesítési letét nem tudná betölteni a biztosítéki funkcióját az ügylet során. Költségletét esetében az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére szolgáló letétet a rendeltetése szerinti célra (pl. szakértői díj, illeték stb.) fordítja. Őrzési letét esetében az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre szolgáltatott letétet a letéti szerződés rendelkezései szerint a letevőnek adja vissza. Letétként az ügyvéd pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet. A letéti szerződést írásba kell foglalni. Az ügyvéd a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt minden más pénzeszközétől és értékpapírjától elkülönítve, letéti számláján, illetve értékpapírszámláján kezeli, a letett pénzt lekötheti.

Az ügyfelek letett értékeinek biztonságát szolgálja az a szabály, hogy az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti. Az elektronikus nyilvántartásból az ügyvédi kamara a letevő számára elektronikus úton a letét adatairól adatot szolgáltat. Fontos szabály még, hogy a letét ellenőrzése hatósági ügy.

 

Az ügyvédi tevékenység szünetelése

A korábbi szabályozáshoz képest változás, hogy az ügyvédi tevékenység szüneteltetését a területi kamara határozott időtartamra engedélyezi, amely időtartam nem lehet rövidebb három hónapnál és öt évenként meghosszabbítandó. Ennek indoka, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójáról tevékenységének szüneteltetetése alatt is legyen a kamarának információja. Az ügyvédi tevékenység szüneteltetését a területi kamara akkor engedélyezi, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlója megfelelően gondoskodott a saját, illetve az olyan ügyvédi iroda megbízásainak átadásáról vagy megszüntetéséről, amelynek nem marad ügyvédi tevékenységet folytató tagja, ha gondoskodott az alkalmazásában, illetve az olyan ügyvédi iroda alkalmazásában álló alkalmazott ügyvéd, illetve ügyvédjelölt munkaviszonyának a megszüntetéséről, amelynek nem marad ügyvédi tevékenységet folytató tagja, valamint ha arcképes igazolványát a területi kamarában a szüneteltetés időtartamára leadja. Ügyvédi iroda tagja esetében az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének feltétele továbbá az ügyvédi iroda előzetes hozzájárulása is.

A szüneteltetés időszaka alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem gyakorolhatja a kamarai tagságból vagy a kamarai nyilvántartásból eredő jogait és a tagdíj fizetése valamint az adatváltozás bejelentése kivételével nem terhelik az abból fakaró kötelezettségek sem.

 

Ügyvédi tevékenységet végző természetes személyek

A Javaslat a tevékenység-központú megközelítésével összhangban szerkezetileg kettéválasztja az ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személyek és szervezetek körét. Az ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személyek között elsőként nevesíti az ügyvédet, aki az ügyvédi tevékenységet üzletszerűen, saját gazdasági kockázatvállalása mellett egyéni ügyvédként vagy ügyvédi iroda tagjaként folytathatja. A korábbi szabályozással egyezően az ügyvéd területi kamarai tag. Az ügyvéd egyidejűleg egyéni ügyvéd és ügyvédi iroda tagja kizárólag egy meghatározott esetben, átmeneti jelleggel lehet: Ha az egyszemélyes ügyvédi iroda a jogutód nélküli megszüntetéséről szóló döntésében az ügyvédi tevékenységre vonatkozó valamennyi megbízásából fakadó jogait és kötelezettségeit tagjára átruházza. A bejegyzéssel az egyszemélyes ügyvédi iroda megszűnik és a volt tag egyéni ügyvédként működik tovább. Amíg a bejegyzés nem válik hatályossá, az ügyvéd egyszerre működhet egyéni ügyvédként és egyszemélyes ügyvédi iroda tagjaként.

Az ügyvéd területi kamarába való felvételének feltételei között újdonság, hogy területi kamarába ügyvédként fel kell venni azt, aki a kérelem előterjesztését megelőző tíz évben legalább egy évig folytatott ügyvédi joggyakorlatot. A tíz éves időkorlát bevezetése az ügyvédi hivatás megfelelő színvonalon történő gyakorlását kívánja elősegíteni, megkövetelve az ügyvéd szakmai tudásának a változó jogszabályi környezethet alkalmazkodását. Annak biztosítása érdekében, hogy a jogtanácsosként folytatott joggyakorlat ügyvédi joggyakorlatként figyelembe vehető legyen, a Javaslat az átmeneti rendelkezések között egy kisegítő szabályt hoz létre. A 2017. október 31-ig benyújtott kérelem esetében, a kérelem benyújtását megelőző egy évben törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat ügyvédi joggyakorlatnak minősül.

 

Az európai közösségi jogász ügyvédként való felvételének követelményei az ügyvédekre vonatkozó szabályokkal egyezően kerülnek megállapításra, figyelembe véve az európai közösségi jogász sajátos jogállásából fakadó eltéréseket. Speciális feltétel a Magyarországon megszakítás nélkül három éven át folytatott ügyvédi tevékenység a magyar joggal vagy az Európai Unió jogának hazai alkalmazásával kapcsolatban, továbbá az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges szintű magyar nyelvtudás.

Az alkalmazott ügyvéd a hatályos szabályokkal ellentétben az új szabályozás értelmében területi kamara tagjaként folytathat ügyvédi tevékenységet. Az alkalmazott ügyvéd ügyvéddel, ügyvédi irodával vagy a munkáltatójával egy ügyvédi társulásba vagy irodaközösségbe tartozó ügyvéddel, ügyvédi irodával állhat munkaviszonyban. Tekintettel arra, hogy az alkalmazott ügyvéd munkaviszonyban áll és kizárólag a munkáltatója felelősségi körén belül járhat el, felelősségbiztosítást a munkáltatója köt rá. A Javaslat lehetővé teszi, hogy az alkalmazott ügyvéd több ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával is munkaviszonyban álljon, feltéve, ha valamennyi munkáltató ugyanannak az ügyvédi társulásnak vagy irodaközösségnek a tagja, és ezt a területi kamarának bejelentették.

Az ügyvédjelölt tevékenységét munkaviszonyban végzi, mely ügyvéddel, európai közösségi jogásszal, ügyvédi irodával, illetve európai közösségi jogászi irodával állhat fenn. Az ügyvédjelölt nem kamarai tag, azonban működésének feltétele az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel. A Javaslat elhagyja az ügyvédjelölt foglalkoztathatósága esetén azt a korábbi szabályt, amely az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultság feltételeként legalább kétéves, megszakítás nélküli ügyvédi tevékenységet írt elő.

A kamarai jogtanácsosra vonatkozó legfontosabb szabályokat korábbi cikkünkben részletesen ismertettük. Fontos azonban kiemelni, hogy a munkavállaló munkáltatója számára ellátott jogi tanácsadás és okiratszerkesztés nem minősül ügyvédi tevékenységnek, valamint hogy az ügyvédekkel ellentétben nem jogosult a kamarai jogtanácsos letét átvételére és kezelésére. Eltérés a jogtanácsosi törvényerejű rendelethez képest, hogy főszabály szerint meghatározza, hogy a kamarai jogtanácsos legfeljebb két nem természetes személy jogalannyal állhat ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban vagy egyéb a törvényben meghatározott jogviszonyban. Ez alól csak a kapcsolt vállalkozások képeznek kivételt, melyek esetében a kamarai jogtanácsos több vállalkozással is munkaviszonyban állhat.

A jogi előadó önállóan ügyvédi tevékenységet nem végezhet, azt kizárólag a kamarai jogtanácsos helyettesként és utasításainak megfelelően, a munkáltatója, munkáltatójának kapcsolt vállalkozása, vagy a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói jogviszonyban álló szerv számára folytathatja. A jogi előadó számára az ügyvédi kamarai nyilvántartásba való felvétel nem kötelező, ugyanakkor kizárólag az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadók jogosultak ügyvédi tevékenység ellátásban közreműködni.

Azt a korábbi lehetőséget, hogy az európai közösségi jogász alkalmazottként is végezhessen ügyvédi tevékenységet, az alkalmazott európai közösségi jogászok névjegyzékébe való felvételt követően, a Javaslat azzal a változtatással tartja fenn, hogy az alkalmazott európai közösségi jogászt, mint ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személyt külön nevesíti, valamint az alkalmazott európai közösségi jogásznak is felvételt kell nyernie az ügyvédi kamarai nyilvántartásba.

A külföldi jogi tanácsadóra vonatkozó rendelkezések tartalmi változtatás nélkül kerülnek átvételre. A külföldi jogi tanácsadó a külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti hazai jogáról, a nemzetközi jogról és az ezekkel összefüggő joggyakorlatról adhat jogi tanácsot. A külföldi jogi tanácsadó működésének feltétele az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel, továbbá a magyarországi munkavállalásra vonatkozó szabályok szerinti engedély megszerzése.

Az irodagondnok ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személy. Kijelölésére olyan esetekben kerül sor, amikor magasabb szintű ügyvédi szakértelmet igénylő feladatok teljesítése szükséges ahhoz, hogy az ügyvédi iroda, az ügyvéd vagy az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységének folyamatos, zavartalan és megfelelő színvonalú ellátása biztosítva legyen. Az irodagondnokot a területi kamara jelöli ki az ügyvédi kamarai nyilvántartásba irodagondnoki tevékenység folytatására jogosultként bejegyzett ügyvédek közül. Irodagondnok kijelölése szükséges az elhunyt ügyvéd és európai közösségi jogász ügyvédi irodája részére, ha az irodának nem marad ügyvédi tevékenységet gyakorolni jogosult tagja. További kijelölési ok, ha az egyéni ügyvéd és európai közösségi jogász az ügyvédi tevékenysége folyamatos gyakorlásában akadályoztatva van és nincsen helyettese. Akkor is irodagondnokot kell jelölni, ha az ügyvéd kamarai tagsága megszűnt és nem gondoskodott megfelelően a folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról, továbbá, ha a jogutód nélkül megszűnő ügyvédi iroda nem teljesíti a megszűnéssel összefüggő kötelezettségeit, valamint a felszámolási eljárás alatt álló ügyvédi iroda részére.

 

Az ügyvédi tevékenységet gyakorló szervezetek

Az ügyvédi iroda jogi személy, amit egy vagy több ügyvéd, illetve európai közösségi jogász tag üzletszerű közös ügyvédi tevékenység folytatására alapít. A tag kötelezettsége az ügyvédi irodával szemben az alapító okiratban meghatározott vagyon szolgáltatására és egyéb, az alapító okiratban meghatározott vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. Egy ügyvéd csak egy ügyvédi iroda tagja lehet. Az ügyvédi irodának nincs kötelező tőke-minimuma. Ha az ügyvédi iroda jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot, az ügyvédi irodának a vagyonával nem fedezett kötelezettségeiért az ügyvédi iroda tagjai korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az ügyvédi iroda székhelye az iroda. Iroda csak olyan területi kamara működési területén létesíthető, ahol az ügyvédi iroda bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett taggal rendelkezik. Társas ügyvédi irodának valamennyi olyan területi kamara működési területén irodával, illetve fiókirodával kell rendelkeznie, ahol az ügyvédi iroda bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett taggal rendelkezik. A tagsági viszony rendes megszüntetési formája a felmondás. A tagsági viszonyt mind a tag, mind az iroda felmondhatja. A felmondási idő – az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – 3 hónap. Ha a tag felmondása alkalmatlan időre esik, az ügyvédi iroda a felmondási időt legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja. A tagság szankciós megszüntetési formája a rendkívüli felmondás és a kizárás. Az ügyvédi iroda tagja a tagsági viszonyát azonnali hatállyal felmondhatja, ha az iroda másik tagja az alapító okiratban foglaltakat súlyosan megszegte, vagy olyan magatartást tanúsított, amely a vele való együttműködést, illetve az iroda tevékenységét súlyosan veszélyezteti. Legalább három tagú ügyvédi iroda taggyűlése a tagot kizárhatja, ha magatartásával az iroda tevékenységét súlyosan veszélyezteti. Az ügyvédi iroda más típusú jogi személlyé nem alakulhat át. Ügyvédi iroda csak ügyvédi irodával egyesülhet és csak ügyvédi irodákra válhat szét. Az átalakulásáról a taggyűlés dönt. Az ügyvédi iroda az ügyvédi irodák nyilvántartásából való törléssel szűnik meg.

Az ügyvédi társulás olyan szerződéses jogviszony, amely az ügyvédi tevékenység tartós ellátása céljából jön létre, és amely nem hoz létre új jogalanyt. Az ügyvédi társulásban ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó vagy ügyvédi iroda vehetnek részt.

A Javaslat az ügyvédi társulás mellett új lehetőségként létrehozza az irodaközösséget, amely a működéssel összefüggő infrastrukturális költségek optimalizálását hivatott elősegíteni. Az irodaközösség önálló jogalanyisággal nem rendelkezik, saját név alatt nem működtethető. Az irodaközösség létrehozásához írásbeli megállapodás szükséges. Az ügyvédi irodaközösségben ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó vagy ügyvédi iroda vehetnek részt. Az ügyvédi irodaközösség létrejöttét, megszűnését, az együttműködésben résztvevőket, illetve a résztvevők személyében történt változást a területi kamarának be kell jelenteni.

Szintén újdonságként jelenik meg az ügyvédasszisztens, aki a munkáltató képviselőjeként funkcionál. Ügyvéd, európai közösségi jogász, ügyvédi iroda saját maga vagy ügyvédi társulás, irodaközösség munkájának támogatása céljából, munkaviszony keretében egy vagy több ügyvédasszisztenst is foglalkoztathat. Az ügyvédasszisztens tevékenységének célja a munkáltató tehermentesítése elsősorban adminisztratív jellegű ügyekben és nyilatkozatok megtételében. Az ügyvédasszisztensi tevékenység csak ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételt követően folytatható. Kizárt az ügyvédasszisztens képviseleti jogának gyakorlása az ügyvédi tevékenység gyakorlásában való képviselet, az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott megbízással kapcsolatos feladatok, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges meghatalmazás elfogadása terén, vagy a személyes megjelenést és személyes cselekményeket igénylő fegyelmi és etikai eljárásban, illetve az ügyvédi kamara szerveiben való részvétel során. Az ügyvédasszisztens nem képviselheti munkáltatóját az ügyvédi iroda taggyűlése által hozott határozata elleni bírósági eljárásban, valamint az ügyvédi tevékenységgel összefüggésben végzett letétkezelési feladatok ellátása során sem. Az ügyvédasszisztensi tevékenység végzése nincs kötve felsőfokú vagy szakirányú (jogi asszisztens) végzettséghez, tekintettel arra, hogy az ellátandó feladatok jelentős része az ügyvédi tevékenység körébe nem tartozó adminisztratív jellegű feladat.

---