Előreláthatóság, és ami azon túl van – a közbeszerzési bírálati kötelezettség alóli mentesülés egyes kérdései – 1. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tanulmány az előreláthatóság kategóriájából kiindulva vizsgálódik, illetve az előre nem látható változások hatásának a kérdései állnak a középpontjában oly módon, hogy először a polgári jogi összefüggések feltárására törekszik, majd – témakörét leszűkítve – a közbeszerzési eljárás bírálati szakaszában a bírálati kötelezettség alóli mentesülés feltételeivel foglalkozik. Az előre nem látható körülményváltozások hatását ugyanis – egyéb feltételek fennállta mellett – a jog is elismeri, viszont erre a helyzetre hivatkozni csak az ajánlatkérő gondos eljárása esetén lehet. Az elvárhatósági mérce szintjét alapvetően a közbeszerzési jogszabályok, valamint az arra épülő, a tanulmányban feldolgozott joggyakorlat mutatja. Az ennek alapján körvonalazódó, általában elvárható magatartási mérce a „professzionális” ajánlatkérőtől elvárt gondosságot és előrelátást hordozza. A tanulmány elvi és gyakorlati szempontokra, valamint a Covid19 járványhelyzet egyes aktuális kihívásaira is fel kívánja hívni a figyelmet.
Közbeszerzési Jog 2021/1. – Tanulmány
Hivatkozott jogszabályhelyek: Kbt. 53. § (4) bekezdés, 75. § (2) bekezdés a) pont, 75. § (3) bekezdés; 2011-es Kbt. 66. §; 2003-as Kbt. 82. §; 1995-ös Kbt. 55. § (4) bekezdés
Címkék: előreláthatóság, bírálati kötelezettség alóli mentesülés, előre nem látható körülmény, ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső körülmény, elháríthatatlan ok, szerződésteljesítési képtelenség, ok-okozati összefüggés, eljárás eredménytelenné nyilvánítása, anyagi fedezet elvonása, clausula rebus sic stantibus, járvány, eljárás előkészítése
1. Bevezető
[1] Az előreláthatóság kérdésköre napjaink válsághelyzetében ismét előtérbe került. Az előrelátásnak, illetve az előre nem látható körülményeknek, az ezekkel összefüggő tényezőknek meghatározó a szerepük a közbeszerzésekben, illetőleg a közbeszerzési piacon is. Vizsgálódásunk arra irányul, hogy az előre nem látható helyzetek révén felmerülő sajátos körülményeket a közbeszerzési jog miként kezeli, és a joggyakorlat milyen mércét állít fel az ajánlatkérővel, adott esetben a nyertes ajánlattevővel szemben az előrelátás, valamint egyes kötelezettségek alóli mentesüléshez szükséges egyéb feltételek terén. Jelen tanulmányt ugyanakkor – terjedelmi okokból – egy résztémakörre szűkítettük: a közbeszerzési bírálati kötelezettség alóli mentesülés kritériumait elemezzük.
[2] Érdemes tágabb összefüggésekből kiindulni. Témánk szempontjából a polgári jogi kapcsolódások lényegesek, továbbá a szabályozás változásainak és az európai uniós jogi vonatkozásoknak vagy épp azok hiányának is jelentősége van. Mindezek rövid összegezését követően a joggyakorlat feltárására törekedtünk olyan szempontból is, hogy annak alapján jobban megfogalmazhatók legyenek (jelen tanulmányban a szűkített témakör miatt csak) az ajánlatkérővel szembeni elvárások, melyekre már a közbeszerzések előkészítése során indokolt kiemelt figyelmet fordítani.
2. Elvi és fogalmi összefüggések a polgári jog alapján
[3] A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre
[1] a magyar jogban
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai irányadóak azokkal az eltérésekkel, melyeket
a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt., 2015-ös Kbt.) állapít meg…
Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!
Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.