5 érv, amiért érdemes perszimulációs előadásokra járni
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A perszimuláció tulajdonképpen olyan, mint a Moot court, csak kényelmesebb, mert nem kell rá külön készülni. Csupán be kell ülni az előadásra, ahol a meghívott bíró és az alperes-felperes szerepeket eljátszó ügyvédek tárgyalótermi keretek között tálalják az esetet és a lehetséges megoldás(oka)t. Ez mégsem egy „sima” tárgyalás, hanem olyan, mint amikor benézhetünk a kulisszák mögé, és látjuk, hogy a bűvész valójában hogyan varázsolja elő a nyulat a kalapból. A legtöbbet az ügyvédek, ügyvédjelöltek és a joghallgatók profitálhatnak belőle, de természetesen…
A perszimuláció tulajdonképpen olyan, mint a Moot court, csak kényelmesebb, mert nem kell rá külön készülni. Csupán be kell ülni az előadásra, ahol a meghívott bíró és az alperes-felperes szerepeket eljátszó ügyvédek tárgyalótermi keretek között tálalják az esetet és a lehetséges megoldás(oka)t. Ez mégsem egy „sima” tárgyalás, hanem olyan, mint amikor benézhetünk a kulisszák mögé, és látjuk, hogy a bűvész valójában hogyan varázsolja elő a nyulat a kalapból. A legtöbbet az ügyvédek, ügyvédjelöltek és a joghallgatók profitálhatnak belőle, de természetesen bárki számára nyitottak az előadások.
- Nincsen rossz kérdés
Akinek már volt kellemetlen tárgyalótermi tapasztalata ügyvédjelöltként vagy ügyvédként (vagy akár joghallgatóként előadáson találkozott azzal, hogy valamit nagyon nem értett, de nem mert kérdezni) tudja, hogy néha nagyon jól jött volna, ha informálisan, és nem jegyzőkönyvbe mondva megkérdezheti: itt mit is kellene akkor csinálni? Vagy rosszabb esetben a per lezárulta után tette volna fel a kérdést: mit kellett volna (máshogy) csinálnom? A perszimulációknál az előadás végén is nyugodtan lehet kérdezni, de általában az előadásra már úgy készülnek az adott felet játszó szereplők, hogy kifejezetten a leginkább kérdéses, vitatott (eljárásjogi) részekre térnek ki az ügyek tárgyalása során. Alapfeltevés az, hogy mindenki azért van ott, hogy bővítse, frissítse a tudását, ezért senkire sem néznek rossz szemmel, ha kérdez.
- Gyakorlott profik magyaráznak
Sem az ügyvédjelölteknek, sem az ügyvédeknek nincs arra idejük, hogy mások tárgyalására rendszeresen eljárjanak, viszont egy-egy véletlenszerűen kiválasztott tárgyalásra beülve nem feltétlen azt kapják, ami érdekelné őket. Arról nem is szólva, hogy bár elméletben a tárgyalások többségére bárki beülhet, gyakorlatban azért rákérdeznek, hogy mit keres ott a tisztelt kolléga. Ezért kevés az a tárgyalási magatartás és szemlélet, amit pl. ügyvédjelöltként látnak a bojtárok, mivel jó esetben annál a néhány irodánál, ahol a jelölti időt eltöltik, csupán egy vagy két tapasztaltabb ügyvéddel járnak tárgyalni, akitől utána kérdezni is tudnak (rosszabb esetben minden tárgyalásra egyedül mennek, így nincs előttük más példa).
A perszimuláció alatt pont az a lényeg, hogy nemcsak előadnak egy tárgyalást, hanem közben összesűrítve az alperesi, felperesi, bírói szempontokat is megismerhetjük: ki, mit és miért mond, mire gondol, mit lehetne másképp stb. Vagyis megismerhető, hogy mások hogyan tárgyalnak, illetve, hogy egy bíró mit tart fontosnak, vagy éppen mit hiányol egy eljárás során. Kifejezetten ki szoktak térni az anyagi pervezetésre, a felek által adható, vagy épp kötelező nyilatkozatokra és arra is, hogy hogyan lehet váratlan helyzetekre reagálni. Nyilvánvalóan ezek nem kész receptek, vagy egyedüliként követendő példák, de sokat lehet tanulni belőlük azoknak is, akik nem az első éles tárgyalásuk előtt állnak.
[box title=”Perszimuláció 2 órában – REGISZTRÁLJON!” style=”soft” box_color=”#007ac3″ radius=”0″]
A perszimuláció során egy bíró és két ügyvéd keltik életre a polgári perrendtartás szabályait.
Időpont: 2019. május 07.
Helyszín: Hotel Hungaria City Center (1074 Budapest, Rákóczi út 90.)
Joghallgatóknak 75% kedvezmény.
Ügyvédjelölteknek 50% kedvezmény.
[/box]
- Változó eljárási szabályok
Van az a mondás, hogy az újszülöttnek minden vicc új, ez jogászoknál hatványozottan igaz, hiszen egy-egy jelentősebb kodifikációs folyamat után néha még a tárgyalóterembe vezető ajtót is nehéz megtalálni. A perszimulációk kifejezetten azt a célt is szolgálják, hogy a peres képviseletet ellátó, érdeklődő szakembereknek a nemrég változott, vagy bizonytalan megítélésű eljárási szabályokat láthatóvá tegyék a tárgyalás menete során. Szakvizsga előtt állóknak is nagyon hasznos, a joghallgatóknak pedig egy-egy ilyen előadással élőbbé válik az az írott törvényi rendelkezés, ami elolvasva nem feltétlen érthető.
- Magabiztosabb fellépés
Annak, aki még nem tárgyalt, vagy ritkán tárgyal, félelmetes lehet az első „bevetés”. Azért is jó ilyen eseményeken részt venni, mert megszerezhető vele bizonyos fokú magabiztosság, ami segít abban, hogy a saját tárgyalásain összeszedettebben, nyugodtabban, és így végső soron az ügyfél érdekét jobban képviselve járjon el az ügyvéd(jelölt). Sokat segít, ha nem azon kell stresszelni, hogy mit és hogyan lehet vagy mit nem szabad, hanem ehelyett az ügyre, és az anyagi jogi szabályokra lehet koncentrálni, mivel fejben már megvannak azok az információk, amelyek a gyors döntési helyzetekben segítenek.
- Akasztják a hóhért
És persze végső soron egy kellemes és szórakoztató, oldott hangulatú előadásról van szó, ahol egy vagy több érdekes, fiktív eseten keresztül lehet élvezni, ahogy az előadók megizzasztják egymást – a nézők legnagyobb megelégedésére.
Amennyiben érdekli a téma, jöjjön el és nézze meg a Wolters Kluwer Hungary Kft. február 26-án tartandó perszimuláció rendezvényét, ahol egy bíró és két ügyvéd segítségével életre kelnek a polgári perrendtartás szabályai. Részletek az alábbi linken.
