Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elfogadta a Parlament azt a törvényjavaslatot (T/10746.), amely a rozsdaterületeken építendő lakások áfáját 5%-ra csökkenti.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még május végén tárta az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely a rozsdaövezetekben (kiemelt rozsdaövezeti akcióterületeken) épülő új lakások értékesítésére kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot vezetne be. A szabályozás célja a gazdaságélénkítés, a városi rozsdaterületek túlsúlyával jellemezhető övezetek fejlesztésének elősegítése a lakásépítések támogatásával, valamint hosszabb távon a városi jelentőségű rozsdaövezeti akcióterületek fejlesztésre történő előkészítése.
Az 5 százalékos áfát kell alkalmazni a rozsdaövezeti akcióterületen található földrészleten létesített többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterülettel rendelkező lakás értékesítése. A lakásnál kritérium, hogy annak
– első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
– első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.
Ezzel összhangban meghatározásra kerül a rozsdaövezeti akcióterület fogalma, mely a kormányrendeletben kijelölt, közlekedési, közmű és intézményi infrastruktúrával ellátott vagy fenntartható módon ellátható, lakó- és más rendeltetés kialakítására alkalmas, jellemzően barnamezős területeket is magában foglaló területet jelenti, függetlenül attól, hogy a barnamezős területek lehatárolása megtörtént-e.
Azonnali rozsdaövezeti akcióterület az olyan rozsdaövezeti akcióterület minősül, amelyen a megvalósítani kívánt építési beruházások megindításához szükséges előkészítő munkák elvégzése nem szükséges, illetve azok folyamatban vannak vagy rövid időn belül elvégezhetőek, és amely tekintetében engedélyezett vagy előkészítés alatt álló építési beruházás megvalósítását tervezik a tulajdonosok, építtetők, és a kapcsolódó kedvezmények bevezetése gyors építkezéskezdést eredményezhet.
Ezzel szemben közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterületnek az olyan rozsdaövezeti akcióterület minősül, amely tekintetében összetett előkészítő munkák, adott esetben környezeti kármentesítés, bontás, közműrendezés és infrastruktúra-fejlesztés, tulajdonrendezés, telekalakítás és településrendezési feladatok elvégzése szükséges, és amely fejlesztési célú területként való rendelkezésre állása kormányzati koordinációt, jelentős anyagi ráfordítást és többéves előkészítő időszakot igényel.
Mind a rozsdaövezeti akcióterület, az azonnali rozsdaövezeti akcióterülete és a közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterület lehatárolását a Kormány állapítja meg rendeletében, de ennek során kikéri a települési önkormányzat, a fővárosban az illetékes kerületi önkormányzat véleményét is.
A törvényjavaslat kiemeli, hogy a rozsdaövezeti akcióterületek a városszövetben kedvező elhelyezkedésű, de jellemzően elhanyagolt, kihasználatlan, környezetszennyezéssel, hulladéklerakással, szuburbanizációs tevékenységekkel terhelt területek. Így ezek fejlesztésével egészséges, tiszta és környezetszennyezéstől mentes lakhatás és munkahelyi környezet alakítható ki. Kiemelten fontos közérdekű célként jelenik meg az egészséges lakó- és munkakörülmények javítása, a környezet- és a természetvédelem szempontjainak figyelembevétele, az infrastrukturális erőforrások optimális kihasználása, a rozsdaövezeti akcióterületek alkalmassá tétele a lakhatási feltételek biztosítására és városszövetbe integrálása. Ezért a törvény rendelkezik arról is, hogy a beruházások megvalósítására a kiemelten közérdekű beruházások megvalósítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A törvény kiegészíti a kiemelten közérdekű beruházás esetében a Kormány által rendeletben, a kiemelten közérdekű beruházás helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozóan megállapítható rendelkezések körét a felszín alatti vizek és a földtani közeg kármentesítésével összefüggő hatósági eljárások ágazati jogszabályban foglaltaktól eltérő különös eljárási szabályaival, továbbá a tényfeltárás, a beavatkozás és a kármentesítési monitoring egyedi szabályaival. A kármentesítési eljárásban az ügyintézési határidő negyvenkét nap. Lehetővé teszi továbbá a törvény, hogy a Kormány által meghatározott településrendezési és beépítési szabály, valamint egyedi építési követelmény a változtatási és építési tilalmat elrendelő szabályoktól való eltérő rendelkezésekre is vonatkozhasson a közérdekű cél megvalósítása érdekében.
