A 13 éves fiatalkorút nem ítélhetik fiatalkorúak börtönébe

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható, így nem szabható ki végrehajtásában felfüggesztett fiatalkorúak börtöne sem – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a fiatalkorú terheltet (aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem) a járásbíróság bűnösnek találta csoportosan elkövetett rablás bűntettében, ezért őt 1 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – fiatalkorúak fogházára ítélte.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A jogerős döntés ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt javára. Meglátása szerint törvénysértő büntetés kiszabására került sor. A Btk. szerint ugyanis azzal szemben, aki az elkövetéskor a tizennegyedik életévét nem töltette be, csak intézkedés alkalmazható [106. § (2) bekezdés 2. mondat]. Ilyen lehet például a megrovás, a próbára bocsátás vagy például a pártfogó felügyelet.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria megállapította, hogy a terhelt a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét már betöltötte, de a tizenharmadik életévét még nem. A Btk. szerint nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés [161. §], a testi sértés [164. § (8) bekezdés], a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. § (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással [16. §]. Velük szemben csak intézkedés alkalmazható, a fiatalkorúak fogháza pedig büntetésnek minősül. Így a Kúria megállapította, hogy a járásbíróság a büntető anyagi jog mérlegelést nem tűrően alkalmazandó szabályát megsértve szabott ki büntetést a terhelttel szemben.

A Btk. alapján a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szemben a megrovás, a próbára bocsátás és végső soron a javítóintézeti nevelés, valamint – ha az ítélet meghozatalakor a tizenhatodik életévét betöltötte – a jóvátételi munka alkalmazható. Mivel a terhelt kifejezetten súlyos bűncselekményt követett el (társtettesként elkövetett rablás minősített esete), a megrovás alkalmazása fel sem merülhet (megrovással a bíróság vagy az ügyész helytelenítését fejezi ki a jogellenes cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől). A Kúria, mivel a járásbíróság szabadságelvonással nem járó szankciót tartott indokoltnak a terhelttel vele szemben, amit az ügyész, a terhelt és a védő is elfogadott, a Kúria egyetlen intézkedés, a próbára bocsátás alkalmazására látott csak lehetőséget, melynek alkalmazására fiatalkorúval szemben bármikor van lehetőség. Próbára bocsátásról beszélünk, amikor a bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető. A próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet. Az eset körülményeire tekintettel a Kúria ezt a maximális időtartamot tartotta indokoltnak.

Mindezek alapján a Kúria a megtámadott határozatot a terhelt tekintetében megváltoztatta annyiban, hogy a végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett egy év fiatalkorúak fogháza büntetés kiszabását mellőzte és kettő évre próbára bocsátotta. A pártfogó felügyelő tekintetében pedig hatályában fenntartotta a döntést.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 1.618/2015.) a Kúriai Döntések 2016/8. számában 195. szám alatt jelent meg.

---