A 2023-tól hatályos Mt. módosítások gyakorlati tapasztalati (1.) – a joggal való visszaélés új szabályai


A Munka Törvénykönyve 2023-tól hatályos változásainak számos gyakorlati tapasztalatát osztották meg munkajogászok Visegrádon, a Wolters Kluwer Hungary által 2023. októberében 20. alkalommal megrendezett Magyar Munkajogi Konferencián. A szemináriumon a konferencia résztvevői a joggal való visszaélés, valamint az apasági és szülői szabadság új szabályainak alkalmazásába, továbbá a munkavállaló által kezdeményezhető munkafeltételek és munkaszerződésmódosítás gyakorlatába nyerhettek betekintést. Beszámolónk első része.

Nádas György habilitált egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Környezetjogi és Munkajogi Tanszékének vezetője előadásának bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a munkajogban nem önállóként jelent meg a joggal való visszaélés tilalma. Ennek az alapvető elvi követelménynek magánjogi gyökerei vannak: már az 1928. évi Magánjogi Törvényjavaslatban szerepel és mind az 1959-es, mind pedig a hatályos Ptk. (2013. évi V. törvény) tiltja a joggal való visszaélést.

A munkajogban már az 1951-es első munkajogi kódexben megjelenik a tilalom, az 1967-es Mt. (1967. évi II. törvény) pedig ezzel kapcsolatban három egymással összefüggő rendelkezést fogalmaz meg: a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, a joggal való visszaélés tilalmát, valamint azt is rögzíti, hogy a törvény rendelkezéseit a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának biztosítása mellett kell gyakorolni. A törvényhez fűzött kommentár ezzel kapcsolatban arra mutat rá, hogy hogy a jogok rendeltetésellenes gyakorlása ugyanolyan jogellenes magatartás, mintha valaki eleve kötelezettségsértő magatartást tanúsít, azaz a joggal való visszaélés lényegében a rendeltetésellenes joggyakorlás egyik esete.

munkajogi konferencia

XX. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád

Az 1992-es Mt. (1992. évi XXII. törvény) hatályban léte alatt az elv megfogalmazása nem változott, a törvény azt rögzítette, hogy az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni, valamint a rendeltetésellenes joggyakorlás hátrányos jogkövetkezményeit megfelelően orvosolni kell. Tartalmában tehát a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye megfeleltethetővé vált a joggal való visszaélés tilalmával.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel (Mt.) a jogalkotó visszatért a joggal való visszaélés tilalmának Munka törvénykönyvébe történő megfogalmazásához, igazodva ezzel a polgári jogi szabályokhoz.

Az előadó kiemelte, hogy az alapvető kérdés az, hogy hogyan kell alkalmaznunk és értelmeznünk a joggal való visszaélés követelményét a munkajogviszonyok keretei között. Ebben a tekintetben az Mt. 2023. január 1-jei módosítása eligazodási pontot jelenthet, ugyanis a normaszövegbe iktatott harmadik bekezdés szerint a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén:

  • az igény érvényesítőjének kell bizonyítania a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és hátrányt,
  • a jog gyakorlójának kell bizonyítania, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn [Mt. 7. § (3) bekezdés].

A harmadik bekezdés beiktatását két európai uniós irányelvnek (a 2019/1152 és a 2019/1158 irányelvek) való megfelelés is indokolta. A 2019/1158 irányelv kifejezetten rendelkezik 12. cikkében az elbocsátás elleni védelemről és a bizonyítási teherről, a szankciókról, illetve a kedvezőtlen vagy hátrányos bánásmód következményei elleni védelemről. A törvénymódosítás miniszteri indokolása kiemeli, hogy a joggal való visszaélés tilalma egyik célja biztosítani a rendeltetésellenes joggyakorlással szembeni védelmet, amely magában foglalhatja az irányelvek szerinti kedvezőtlen bánásmód vagy hátrányos következmények elleni védelmet. A 2023. január 1-jén hatályba lépett módosításhoz kapcsolódóan a törvényjavaslathoz fűzött miniszteri indokolás az egyenlő bánásmód követelményére és az azzal kapcsolatos védelmi intézkedések megtételére is utal a joggal való visszaélés tilalma kapcsán.

Az előadó az értelmezés körében részletesen beszélt a két alapelv – a joggal való visszaélés és az egyenlő bánásmód követelménye – elhatárolásáról, valamint a közöttük fennálló összefüggésekről.

A megváltozott jogszabályok körében az, hogy mit kell bizonyítani, hogyan kell értelmeznünk a joggal való visszaélés tilalmát, illetve melyek azok a tényállások, amelyek megvalósítják a joggal való visszaélést, igen széles spektrumon mozoghatnak. A bizonyítás és az elv értelmezése körében több kúriai döntést is ismertetett az előadó. Nádas György összegzésében hangsúlyozta, hogy a joggal való visszaélés módosított szabályai sok tekintetben tisztázhatják és egyértelműsíthetik az erre alapított igények elbírálását.

A konferencián elhangzott, a munkáltatói szabályzatokról szóló előadásról szóló beszámolót itt olvashatják.


A XXI. Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. október 15-17. között rendezik Visegrádon, biztosítsa helyét már most előregisztrációval!


A Wolterskluwer Hungary Kft. a Jogászvilág kiadója. A cikk a kiadó termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.




Kapcsolódó cikkek

2024. július 17.

Bírósági és közigazgatási végrehajtási szakjogász képzés a Pázmányon

Új képzést hirdet szeptembertől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézete. A speciális felkészültséget nyújtó Bírósági és közigazgatási végrehajtási szakjogász képzés július 20-ig várja minden, a témában érintett jogász jelentkezését. A képzésről Dr. Halász Zsolt Ákos szakfelelőst, a Pénzügyi Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docensét kérdeztük.