A büntető és a szerzői jog – 1.rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alkotás és annak „eredményei” már az őskortól kezdve végig kísérte az emberiség történetét. A művek mellett lassan, de megjelent a jogi védelem is. Idővel a szerzői jogi védelem mellett létrejött a büntető jogi is. Cikkünkben a vizsgált terület érdekességét és nehézségét – ahogy ez a későbbiekben bemutatásra kerül – éppen ez, a két jogterület találkozása, adja. 

1. Bevezetés

Több okból is fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni. Az egyik ok az, ahogy az lentebb kifejtésre kerül, a szerzői jogok nagymértékben befolyásolják a gazdaság sikerét. Amennyiben megfelelő módon történik a szabályozásuk, annyiban, jelentősen képesek javítani egy adott ország gazdasági helyzetén. A másik, pedig pont az elsőből következve, a Btk. változása után is meglévő anyagi és eljárás jogi problémák megléte. Erre tekintettel az első részben bemutatom magát a számítógépes környezetet, amelyben számos mű létrejön vagy digitalizáció útján itt is fellelhető, illetve, ahol a bűncselekmények többségét elkövetik. Röviden kitérek a nemzetközi és az Európai Uniós környezetre. Ezt követően a hatályos Btk. tényállásait elemzem összehasonlítva a korábbival. Ezen belül külön és hangsúlyosan kitérek „A szerzői jog vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése” tényállásra és az ezzel kapcsolatos a nyomozás, és az eljárás során felmerülő problémákra, majd a kapcsolódó javaslataimra.

2. Számítógépes környezet

A számítógépes környezetben elkövetett bűncselekmények intellektuális bűncselekmények, kriminológiai kategóriájukat tekintve fehér galléros bűnözés kategóriájába tartoznak. Körét igen nehéz meghatározni. Az első számítógépes környezetben elkövetett bűncselekményt a Waltson and Co. alelnöke követte el 1959-ben. Ez a cselekmény egy sikkasztás volt. 

Ahogy az mára már köztudott, a számítógépes eszközök elterjedésével létrejött az információs társadalom, amelynek köszönhetően tömegessé váltak a számítógépes környezetben elkövetett bűncselekmények. Régen ezt a kategóriát „Computer Crime”-nak nevezték, majd ez a kilencvenes években „computer related crime”-ra módosult. Később a számítógépes bűnözésről szóló Cyber Crime Egyezménynek köszönhetően, bevezetésre került a „cyber crime” fogalma is. Az nemzetközi szerződés kerüli az egységes definíció megadását. A számítógépes környezetben elkövetett bűncselekmények során minden olyan szerzői jog által védett alkotás – jogi értelemben mű – szóba jöhet, amely digitalizálható vagy eleve digitális formában jött létre.

3. A szellemi alkotások gazdasági súlya

A szellemi alkotások gazdasági súlyát közelebbről megvizsgálva nem meglepő, hogy büntető jogi védelemben is részesülnek.

Már 2002-ben kimutatható volt, hogy a szerzői jog által védett művek gazdasági súlya jelentős Magyarországon. Ahogy az frissebb felmérésekből jól látszik nem csak Magyarország esetén játszik igen jelentős szerepet a kulturális ipar, hanem Európai Uniós szinten is.

A szellemi alkotások jelentős gazdasági súlyát az Európai Unió is felfedezte és már több dokumentumban is foglalkozott vele. A szellemi alkotásokkal foglalkozó tervek közül az egyik legfrissebb az Egységes Digitális Piacról szóló dokumentum. Az Egységes Digitális Piac létrehozásához az Európai Bizottság szerint több lépésre van szükség. Az egyik fontos ezek közül a szerzői jog modernizálása, amely a stratégia első pillérébe tartozik. Leglényegibb elemeinek egyike az országhatároknál jelentkező akadályok megszüntetése, mivel a digitális technológiák által kínált lehetőségek valójában nem ismernek határokat.

4. Nemzetközi szerződések

A TRIPS (The Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights) igen jelentős azon nemzetközi szerződések között, amelyek a szerzői joggal foglalkoznak.

Büntető jogi szempontból egyik legfontosabb következménye az egyezménynek az, hogy a szerzői jog ellen elkövetett jogsértések szankció rendszerét összehangolja. A TRIPS mellett a BUE (Az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló 1886. évi Berni Egyezmény) is tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket.

Jól látszik a jogterület fontossága abból is, hogy több fontos nemzetközi egyezmény foglalkozik a kérdéssel. De még ezek ellenére is eltérést mutat az egyes országokban a küzdelem intenzitása.

Versenyképesség és szellemi alkotások az Európai Unióban Szerző: dr. Tattay Levente
Ismertető és megrendelés >>

A büntető jog és a szerzői jog találkozása egy interdiszciplináris területet hoz létre, különösen számítógépes környezetben. Bonyolultságát a vizsgált jog területnek éppen ez adja; a szerzői jog, a személyhez fűződő jog és a büntető jog „keveredik” a tényállásokban.

6. A Büntető Törvénykönyv

A 2012. évi C. törvény négy tényállást ismer, amely a szerzői jogot érinti; a bitorlást, a szerzői jog vagy szerzői joghoz kapcsolódó jog megsértését, a védelmet biztosító műszaki eszköz kijátszását és a jogkezelési adat meghamisítását.

Ezen tényállások közös jellemzője – pontosan úgy, ahogy a korábbi Btk-ban is -, hogy kerettényállások, a Szerzői Jogi Törvény nélkül nem értelmezhetőek. A régi Btk. még a vagyon elleni bűncselekmények között tárgyalta mindegyiket, ma már azonban a szellemi tulajdon elleni bűncselekmények fejezetében találjuk ezeket.

A bitorlás tényállását a Büntető Törvénykönyv 384. §-ában tartalmazza. A bitorlás egy olyan eredmény bűncselekmény, amelyet nem csak számítógépes környezetben, ráadásul nem csak szerzői jog által védett művekkel kapcsolatban lehet elkövetni, hanem a szellemi alkotásokkal szemben.

Ehhez a tényálláshoz képest a Btk. 387. §-ában található jogkezelési adat meghamisításának tényállása csak a szerzői jog által védett művekkel állhat kapcsolatban. Jogi tárgya a szerzői jog, ahhoz kapcsolódó jogok védelme és a fogyasztóvédelemi érdekek. A tényállást az 1999. évi CXX. törvény vezette be az akkori Btk-ba. Elkövetési tárgya a jogkezelési adat. A jogkezelési adat fogalmát az Szjt. 96. § (2) bekezdése tartalmazza. Az elkövető ezen elkövetési tárgyat jogtalan haszonszerzési célzattal és egyenes szándékkal jogtalanul eltávolítja, megváltoztatja, vagy ebből hamisat készít.

A jogkezelési adat meghamisításának tényállása a WIPO Szerzői Jogi Szerződése és az Előadókról és Hangfelvételekről szóló Szerződése által a magyar jogalkotóra rótt kötelességére tekintettel került be Btk-ba. Gyakorlati haszna valójában nincs, ugyanis egy tanulmány szerint 2012-ig egyetlen ilyen esetben sem indult ügy. Megkíséreltünk ilyen esetre bukkanni, de nem találtunk egyetlen olyan ügyet sem, amelyet jogkezelési adat meghamisítása miatt indítottak.

A védelmet biztosító műszaki eszköz kijátszása ennél némileg fontosabb tényállás. Ezt szintén az 1999. évi CXX. törvény vezette be az akkori Btk-ba és szintén a WIPO Szerzői Jogi Szerződésére és az Előadásokról és Hangfelvételekről szóló Szerződésére tekintettel. A bűncselekmény jogi tárgya a szerzői jog és a hozzá kapcsolódó jogok érvényesülésének teljes körű sértetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. 

Elkövetési tárgya pedig az a hatásos műszaki intézkedés, ami a szerzői jogok védelmét hivatott biztosítani. A hatásos műszaki intézkedés fogalmát Szjt. 95. § (3) bekezdésében találjuk.

DRM technológiák olyan technológiák, amelyek gyakorlatilag írásvédetté tesznek egy-egy fájlt. Korábban sokan hitték, hogy ezek a technológiák a szerzői jog megszűnését okozzák majd. A büntethetőséget kizáró okok között nem szerepel az a kitétel, hogy csak az a DRM technológia részesül büntető jogi védelemben, amely szerzői jog által védett műhöz kapcsolódik. Ennek oka nem hiba, hanem magában az Szjt-ben keresendő; szerzői jogi védelemben is csak az ilyen technológiák részesülnek, így büntető jogi védelemben is csak ezek fognak.

Az elkövetők a gyakorlatban azonban nem szoktak itt megállni, hanem sokszor elkövetek a szerzői jog vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését.

Cikkünk második részét június 21-én olvashajtja. 

---