A büntetőeljárásban érvényesíthető díjakról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az igazságügyi miniszter az új büntetőeljárási törvény hatálybalépésére tekintettel új rendeletben tette közzé a terhelt, a meghatalmazott védő és a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személyek által érvényesíthető díjakról és költségekről szóló rendelettervezetét.

A Tervezet célja egyrészt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: új Be.) megfelelő érvényesülése érdekében az új kódexszel való összhang megteremtése a terhelt és a meghatalmazott védő készkiadása, illetve a meghatalmazott védő díja megtérítésének szabályairól, valamint a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személyek és képviselőik költségéről és díjáról szóló  IM rendelet, illetve a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló IM rendelet átfogó felülvizsgálatát is és módosítását.

A terhelt által érvényesíthető igények

Az új rendelet négy főkategóriába sorolja a terhelt által érvényesíthető költségeket.

A jogszabálytervezet szerint a tárgyalásra utazás során a terhelt úti- és szállásköltségre tarthat igényt. Amennyiben a büntetőeljárásban magánszakértői vélemény készítése válik szükségessé, úgy a terhelt a szakértő díját és költségét is érvényesítheti. A költségek megtérítésére a tanúk költségtérítésére vonatkozó IRM rendelet szabályait rendeli alkalmazni.

A Be. lehetővé teszi, hogy a terhelt, a védő, vagy a sértett indítványára az eljárási cselekményről folyamatos kép és hangfelvétel készüljön. Ennek költségeit az indítványozó köteles előlegezni. Az új rendelet ezzel kapcsolatosan előírná, hogy az indítványozó igényt tarthat az így felmerült költségek megtérítésére.

Végül a Tervezet a védekezése során felmerült telefon, posta és egyéb indokolt költség megtérítése iránti igény előterjesztésére jogosítja fel a terheltet.

Fontos, hogy a terhelt csak abban az esetben kérheti fenti költségeinek megtérítését, ha az eljárás a büntetőjogi felelősségre vonása nélkül szűnt meg.

A védő által érvényesíthető költségek

A védő a terhelt által érvényesíthető költségek megtérítésére jogosult, de csak abban az esetben, ha terheltet felmentik, vagy a büntetőeljárást megszüntetik.

Az útköltséggel összefüggésben fontos, hogy a meghatalmazott védő csak akkor jogosult az útköltség megtérítésére, ha az eljárási cselekmény megtartására nem az irodájának székhelyén vagy lakóhelyén került sor. A tanúk költségtérítéséről szóló IRM rendelet ugyanis csak a tanú lakóhelyétől, tartózkodási helyétől különböző helyre történő utazást említi az útiköltség számításának alapjaként. A meghatalmazott védőnél azért kell külön kitérni az iroda székhelyén kívüli költségekre, mert ennek hiányában a meghatalmazott védő abban az esetben is jogosult lenne útköltségre, ha az eljárási cselekményt az irodájának székhelyén tartják.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

A meghatalmazott védő ügyvédi munkadíja

A meghatalmazott védő díjszámításra, illetve a kirendelt védők esetén irányadó díjszámításra vonatkozó szabályozás között jelenleg nincs meg az összhang.

A Tervezet ezt úgy kívánja megteremteni, hogy a meghatalmazott védő díjára a kirendelt védői díjszámítást rendeli alkalmazni.

Az új jogszabály arra is ki fog térni, hogy milyen összegű díjazás jár a meghatalmazott védőnek akkor, ha a bíróság a terheltet csak egyes vádpontokban menti fel, vagy csak egyes vádpontokban szünteti meg az eljárást. A rendelet ezügyben nem változtat a hatályos szabályozáson, vagyis ilyen esetekben a meghatalmazott védőnek járó díj összegét a bíróság arányosan, az általa indokolt mértékben csökkentheti.

Ha a terhelt több védőt hatalmazott meg a szabályozás értelmében a terhelt részére csak egy meghatalmazott védő díját és költségét kell megtéríteni. Ha az eljárásban egymást követően több meghatalmazott védő járt el, a védők díját és költségét figyelembe kell venni, ha a terheltnek megtérítés jár.

A Tervezet szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozatában vagy egyszerűsített felülvizsgálati eljárás során hozott határozatában állapítja meg a megtérítendő díjat és költséget. A hatályos szabályozáshoz képest pontosítás vált szükségessé, mert bizonyos esetekben a bíróság a megtérítésről nem tud a jogerős ügydöntő határozatban rendelkezni.

A rendelettel érintett valamennyi büntetőeljárási szereplőre irányadó az a szabály, amely szerint a költség megállapítására csak tételes kimutatás és igazolás alapján van lehetőség. Ennek hiányában a bíróság az eljárás ügyiratai alapján állapítja meg a költség összegét.

Az igazságügyi miniszter a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló IM rendeletet is módosítani kívánja.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

A kirendelt ügyvéd munkadíja

A kirendelt védőt az eljárási cselekményen való részvételért megkezdett óránként a kirendelt ügyvédi óradíj összege illeti meg. Az eljárási cselekményen megtartott szünet, illetve várakozás idejére járó díjat a jelen módosítással vezeti be a jogalkotó. Jelenleg egyértelmű jogszabályi rendelkezés hiányában gondot okoz annak megítélése, hogy a kirendelt védőnek jár-e díjazás a szünet idejére. A Tervezet egyértelműen rögzíti, hogy a megtartott eljárási cselekményen a várakozás idejét teljes óradíjjal kell beszámítani a díjazott időszakba.

A kirendelt védőt felkészülési díjként alkalmanként az eljárási cselekményen való részvétel után járó díj tíz százalékának megfelelő összeg, ügyenként a kirendelt ügyvédi óradíj legalább háromszorosának, legfeljebb harmincszorosának megfelelő összeg illeti meg. A felkészülési díj a jelenlegi irattanulmányozási díj helyébe lép.

Problémát jelent a sikertelen eljárási cselekmény esetén járó díj kérdése. Előfordulhat ugyanis, hogy a  kirendelt védő megjelenik, miközben a terhelt nem. A bíróság elrendeli a terhelt elővezetését, majd több óra várakozást követően megállapítja, hogy az sikertelen. Ha az eljárási cselekményt valamilyen okból nem lehetett megtartani, jelenleg erre a kirendelt védő részére mindösszesen 2500 Ft kerül megállapításra, függetlenül attól, hogy a kirendelt védő ténylegesen három óra időtartamban jelent meg a bíróságon. A rendelet ezért előírja, hogy sikertelen eljárási cselekmény esetén a várakozás minden megkezdett órájára a kirendelt ügyvédi óradíj fele kerüljön megállapításra.

A fogva lévő terhelttel folytatott megbeszélés lebonyolítása a kirendelt védő részéről körültekintő szervezést, egyeztetést igényel, illetve a fogvatartottal való kapcsolattartás fontos, ezért a rendelet a kirendelt ügyvédi óradíj 50%-a helyett, az ügyvédi munkadíj 70%-ának megfelelő összeg megfizetését írja elő a fogva tartott terhelttel történő megbeszélés díjaként.

A tervezet egyértelművé teszi, hogy a kirendelt védő helyettesítése esetén is a kirendelt védő részére kell megállapítani a díjat és a költséget.

Az ügygondnok díjazása

Az új Be. a büntetőeljárásban egységes ügygondnoki rendszert vezet be, az ügygondnok közreműködéséért díjra és költségeinek megtérítésére is jogosult. Az ügygondok az új szabályok szerint a büntetőeljárás résztvevője lesz. A hatályos szabályozás azonban csak a polgári és a közigazgatási ügyekre terjed ki. Az ügygondnok a büntetőeljárásban a terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt képviseletét látja majd el.

A módosítás a büntetőeljárásban résztvevő ügygondnok díjának szabályozását a kirendelt ügyvédi óradíjban állapítja meg.

---