A diploma kézzel fogható tudással jár (X)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adatbiztonsági és adatvédelmi képzés az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetében – beszélgetés dr. Péterfalvi Attilával, a képzés szakmai vezetőjével

2014 őszén indította el először az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Jogi Továbbképző Intézete az adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász és szakokleveles szakember képzését. A képzés szakmai vezetését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, dr. Péterfalvi Attila vállalta, aki oktatóként maga is tevékenyen részt vesz a tudás átadásában. Vele beszélgettünk az első év tapasztalatairól.

Szükség van adatvédelmi szakjogászokra és szakértőkre?
Persze, hogy szükség van! Ennek ellenére sem az egyetemi alap-, sem a mesterképzéseken nincs olyan részletes adatvédelmi oktatás, ami kellő mélységben bevezetné a hallgatókat eme jogterületre. Pedig szükség van rá, hogy számba vegyük egyrészt a lehetséges jogi eszköztárat, másrészt értékeljük a technikai fejlődés hatásait, harmadsorban pedig mindezeket aktualizálva tárjuk a hallgatóság elé a lehetséges megoldásokat. Ez a képzés mindenképpen hiánypótló jellegű. Az adatvédelem ugyanis nem leszálló ágban van!
Amikor adatvédelemről beszélünk, akkor tisztáznunk kell, hogy ez a jogi, míg az adatbiztonság az informatikai oldalt takarja. Mennyire egyértelmű ez kettéválasztás?
Csak remélni tudom, hogy ez a legtöbbek számára világos. Ellenben üdvözölendő, hogy az Infotv. (az adatvédelmi törvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szól 2011. évi CXII. törvény – a szerk.) együtt szabályozza az adatvédelmet és az adatbiztonságot. Adatvédelem ugyanis nincs adatbiztonság nélkül!
Nem elég tehát önmagában a jogi tudás, szükséges az informatikai is?
Önmagában a szabály semmit sem ér, ha nem valósítjuk meg azt a technika oldalán és nem hívjuk fel rá az érintettek figyelmét. Mert ugyan az adatkezelőkre nézve szektorális szabályok írják elő az adatbiztonsági követelményeket, amelyek ki is kényszeríthetőek, ám a jogsértések jelentős részénél azt tapasztaljuk, hogy az érintettek nem védik kellően a saját adataikat! Visszakanyarodva: ez mutatja, hogy az oktatásban is együtt kell oktatni az adatvédelmet és az adatbiztonságot.
Mitől lesz jobb az, aki adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogásszá, szakemberré válik a képzésen?
Mélyebb ismeretekkel rendelkezik, aminek az előnyeit mindenki a saját szakterületén tudja kiaknázni. Nem csak elméleti tudással lesz gazdagabb, hanem bővülnek a kereseti lehetőségei is: a diploma kézzel fogható, materiális tudással is jár! Egy ügyvédnek például előny, ha adatvédelmi ügyekben is tud tanácsot adni és el tud járni, például segíteni tud az adatkezelőknek a belső szabályozás elkészítésében.

Mi a helyzet egy nem ügyvéd esetében?
Szintén sok pozitívumot hozhat az új ismeret: garantálni tudja a munkáltatójának vagy a megbízójának a megfelelő adatvédelmet és adatbiztonságot, észre tudja venni, ha valahol lyukas a rendszer, és tudja is, hogy mit és hogyan kell megváltoztatni. Ezek nagyon speciális ismeretek. És persze ne feledjük: a végzettség az elhelyezkedésnél is előnyt jelenthet!
Az első évfolyam most készülődik a szakdolgozat megírására és a záróvizsgákra. Milyenek az eddigi visszajelzések?
Én azokat ismerem, amelyek közvetlenül a hallgatóktól vagy az egyetemen keresztül érkeznek: túlnyomórészt pozitívak. Ellenben azt is örömmel vesszük, ha nem pozitív reakció érkezik, mert ezekből a véleményekből tudhatjuk meg, miben szükséges változtatnunk az ősszel induló második évfolyamon. De nagy öröm, hogy nem a negatív vélemény van többségben.
Az JOTOKI legtöbb képzésétől eltérően nem az egyetem, hanem a hatóság épületében zajlanak az órák.
És ez nagy büszkeségre ad okot! Nyilvánvaló, hogy a képzés hatósághoz történő kihelyezése is annak a szaktudásnak az elismerését jelenti, amivel a hatóság rendelkezik, a képzés ezt aknázza ki.
De nem csak a hatóság munkatársai oktatnak – külön figyeltek a hatósági és nem hatósági oktatók arányára?
Ha azt mondtam, hogy az adatvédelem és az adatbiztonság csak együtt képzelhető el, akkor ugyanez igaz az elméletre és a gyakorlatra! Húsz éve létezik Magyarországon az adatvédelem intézményi garanciája, a munkatársaim egy része pedig már az első adatvédelmi biztos stábjában is dolgozott. Mind a szellemi, mind, hála az auditoknak és a konzultációs ügyeknek, a gyakorlati tudás is összegyűlt, ami nagyon fontos. Ellenben ez nem egy hatósági továbbképzés, így nagyon fontosnak tartom a „külsős”, tehát a nem hatósági oktatót jelenlétét is.
Ez annak is a veszélyével járhat, hogy esetlegesen merőben más álláspontra helyezkedik adott ügyben egy hatósági és egy nem hatósági oktató.
Ez nem baj, sőt, kifejezetten hasznosnak tartom! Nyilvánvalóan nagyon fontos, hogy azok is részt vegyenek az oktatásban, akik az adatkezelői oldalon dolgoznak a gyakorlatban. Így az is elképzelhető, hogy egy gyakorlati előadó olyan megoldásokat ismertet, amit a hatóság esetleg elkaszálna. Ellenben ezt a szituációt is az előnyére lehet fordítani, mert van lehetősége a hallgatónak és az oktatóknak egy-egy kérdésben vitázni, ütköztetni az álláspontokat. És ez mind az oktatás, mind a hallgatók előnyére válik.

---