Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A felülvizsgálati kérelem befogadásának nincs helye a joggyakorlat továbbfejlesztése címén, ha a felmerült jogkérdésben még nem alakult ki bírói joggyakorlat. A Kúria jogegységesítésben megnyilvánuló alkotmányos feladata a meglévő gyakorlat egységesítését jelenti, a Kúria alkotmányos szerepével ütközne, ha azért fogadná be a felülvizsgálati kérelmet, mert megelőző értelmezést kíván adni – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 118. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpont.
Ami a tényállást illeti, a társasház a felperes tulajdonát képező társasházi ingatlanjaira vonatkozóan jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmet nyújtott be az alpereshez a felperes által felhalmozott társasházi közösköltség-tartozás és járulékai erejéig. A kérelemhez csatolta a közös képviselői határozatot a közös költség tartozásról, és a bíróság előtt ezügyben folyamatban lévő perben tartott perfelvételi tárgyalásról készült jegyzőkönyvet. Az alperes az ingatlanok tulajdoni lapjára X forint és járulékai erejéig a jelzálogjogot bejegyezte.
Az elsőfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megsemmisítette és új eljárásra kötelezte. A bíróság szerint a közös képviselő határozata önmagában akkor sem elég a jelzálogjog bejegyzéséhez, ha az amúgy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben (Inytv.). rögzített feltételeknek megfelel. Az Inytv. végrehajtási rendelete [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 68/D. §] ugyanis kifejezetten előírja a társasházi közösköltség-tartozás biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzéséhez a követelés összegét megállapító végrehajtható okirat vagy a tulajdonosnak a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a társasházi közösköltség-tartozás fennállását elismerő nyilatkozata csatolását is. Az alperes kizárólag a védiratában hivatkozott a rendelet 68/D. §-ában foglaltakra, annak ellenére, hogy a védiratában foglaltak szerint e jogszabályhelyre figyelemmel történt meg a jelzálogjog bejegyzése a felperes ingatlanaira.
Megállapította azt is, hogy a kérelmező által a megelőző eljárásban benyújtott okiratok nem értékelhetőek akként, hogy a felperes a közös költség követelés fennállását elismerte volna. A felperes úgy nyilatkozott, hogy nem vitatja a kérelmező társasház kereseti kérelmében megjelölt közös költségre vonatkozó követelés összegét, de a közös költség tartozás összegét meghaladó összeget kért beszámítani a közös költség követelésbe. A beszámítással a közös költség tartozás fennállása megkérdőjeleződött, így annak fennállásáról a beszámítás alaposságának függvényében a polgári perben eljáró bíróság dönt.
A tartozáselismerő nyilatkozat hiányában végrehajtható okirat lenne szükséges a bejegyzéshez, mely nem a végrehajtási törvény szerinti végrehajtható okiratok valamelyikét jelenti, hanem kizárólag jogerős bírósági határozatot. Mivel az ügyben még nem született jogerős döntés, ezért a rendeletben vagylagosan előírt okiratok egyikével sem rendelkezett az alperes a megelőző eljárásban, így jogsértő módon jegyzett be az ingatlanokra jelzálogjogot.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes szerint a bejegyzési eljárásban elfogadott bírósági jegyzőkönyv rendelkezik a törvény által megkívánt alaki kellékekkel, a felperes abban tett nyilatkozata a társasház közösköltség-tartozás elismerésének minősül. Beszámítani követelést csak elismert tartozásba lehet. Az alperes érvelése szerint a rendelet 68/D. § értelmezésére nem alakult ki olyan bírói gyakorlat, mely a jogszabály értelmezését egyértelművé tennék a hatóságok és a gazdasági szereplők számára. Úgy vélte, ebben az ügyben azért fontos a joggyakorlat fejlesztése, mert vitatott beszámítási kifogásokkal megakadályozható lenne a jogosult jelzálogjogának bejegyzése, mely által a hitelezők védelme csorbát szenved.
A Kúria megállapításai
A Kúria szerint a befogadás feltételei nem állnak fenn. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 118. § (1) bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
a) az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
aa) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
ab) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
ac) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
ad) a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
b) a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés
miatt indokolt.
A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, és bár annak fennállását bizonyítani és indokolni nem kell, mindez nem azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérőnek elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy a hivatkozott okból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelmező szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a kérelmező szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára.
A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a joggyakorlat egysége vagy továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati kérelem befogadására akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható.
A joggyakorlat továbbfejlesztésével összefüggésben a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának szükségét azzal indokolta az alperes, hogy a felvetett jogértelmezési kérdésben (beszámítási kifogásokkal megakadályozható-e a jelzálogjog bejegyzése) még nem alakult ki bírói joggyakorlat. A Kúria szerint bírói joggyakorlat hiányában, annak továbbfejlesztése fogalmilag kizárt. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletet jogszabálysértőnek tartja, az abban foglaltakkal nem ért egyet.
A jogkérdés különleges súlya, társadalmi jelentősége miatt akkor van helye felülvizsgálati eljárás lefolytatásának, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, nagy számú új típusú ügy esetén a jogegység vagy a jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetve érinti. Az adott ügy ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson. Az egyént ért jogsérelemnek önmagában társadalmi jelentősége, különleges súlya nincs. Az ügyben a Kúria a jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét sem látta megállapíthatónak, mivel az a jogalanyok széles körét sem közvetlen, sem közvetett módon nem érinti.
A Kúria szerint az alperes felülvizsgálati kérelme valójában nem a megjelölt jogszabályhely Kúria általi értelmezésére irányult, hanem az alperes a bejegyzés alapjául elfogadott okiratok mint egyedi ügyben keletkezett és a perben vizsgált okirati bizonyítékok bíróság általi értékelésének jogszerűségét vonta kétségbe. Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.IV.37.484/2023/2.) a Kúriai Döntések 2023/11. számában 283. szám alatt jelent meg.
