A fizetési meghagyás alternatívája – Külföldi jogosultak lejárt pénzköveteléseinek érvényesítése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Külföldi cég 2018. január 1-jétől már nem indíthat fizetési meghagyást Magyarországon még magyar jogi képviselő útján sem. Ám mégsem esik el attól a lehetőségtől, hogy a nem vitatott követelését magyar adósával szemben polgári nemperes eljárásban érvényesítse. E szemszögből a fizetési meghagyás alternatívájának tekinthető európai fizetési meghagyás még számos előnnyel rendelkezik.

 

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 2018. január 1-jétől hatályba lépett módosítása szerint többek között fontos változás, hogy a pénz fizetésére irányuló lejárt követelés kizárólag akkor érvényesíthető fizetési meghagyás útján, ha a feleknek van ismert belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (kézbesítési címe). Tehát már nem csak a kötelezett esetén, de a jogosult esetén is kritérium a belföldi cím. Külföldi vállalkozás esetén az úgynevezett képviselet megindíthatja a fizetési meghagyást, viszont nem elég a magyarországi kézbesítési megbízotti pozíció. Kizárólag a kereskedelmi képviselet és az EGT-állambeli székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített magyarországi pénzügyi fióktelep minősül képviseletnek.

Ugyanakkor azok a magyar adóssal rendelkező külföldi vállalkozások sincsenek megfosztva attól a lehetőségtől, amelyet a fizetési meghagyás intézménye biztosít, akik nem rendelkeznek az Fmhtv. szerinti képviselettel. Az európai fizetési meghagyás intézményének a célja szintén az, hogy a nem vitatott lejárt pénzkövetelés esetén minél gyorsabban és egyszerűbben, polgári nemperes eljárás keretében a jogosult egy végrehajtható határozathoz jusson.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

Az európai fizetési meghagyás intézménye nemcsak pótolja ezt a lehetőséget a külföldi vállalkozások számára, hanem még egyszerűbb eljárást biztosít. A magyar fizetési meghagyásos eljárásban a cégek, mint gazdálkodó szervezetek elektronikus eljárásra kötelezettek, az elektronikus rendszer csak magyar nyelven érhető el, így egy külföldi vállalkozás magyar jogi képviselő nélkül nem tudja azt használni. Ezzel szemben az európai fizetési meghagyásos eljárás az európai unió jelenleg 24 hivatalos nyelvéből 23 nyelven elérhető, online kitölthető az európai igazságügyi portálon (europen justice) valamely nyelv egyikén. A kitöltést kódok segítik, így szabad szöveges rész nemigen található a nyomtatványon, és a kitöltés végén bármely tagország nyelvén letölthető a teljes nyomtatvány. Ez már olyan segítséget nyújt egy külföldi jogosult vállalkozásnak, hogy magyar jogi képviselő nélkül is képes kitölteni és benyújtani a kérelmet Magyarországon.

Az Európai Unió (EU) tagállamai – Dánia kivételével – magukra nézve kötelezőnek ismerték el az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendeletét (Rendelet), mely minimumszabályokat határoz meg a tagállamok számára, a részletszabályokat a rendelet keretein belül a magyar jogszabályok adják, így az Fmhtv. és a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.).

Az európai fizetési meghagyásos eljárás Magyarországon teljes egészében papíralapú (az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény is kiveszi a hatálya alól), nem vonatkozik rá a jogi képviselő hiányos kérelmére vonatkozó visszautasítási ok sem.

A vonatkozó európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint három fő követelménynek kell teljesülnie ahhoz, hogy európai fizetési meghagyás útján érvényesíthető legyen a követelés. Ilyen, hogy az eljáró bíróság állama rendelkezzen joghatósággal az ügyben, az ügynek határon átnyúló jellegűnek kell lennie és európai fizetési meghagyással is csak lejárt pénzkövetelés érvényesíthető

Az unió tagállamainak többségében az európai fizetési meghagyások kibocsátása bírósági hatáskörben van. Az egyik kivétel Magyarország, ahol a közjegyző az eljáró bíróság, a hatáskörrel rendelkező szerv. A magyar fizetési meghagyáshoz hasonlóan az európai fizetési meghagyás is benyújtható bármely közjegyzőhöz.

A Rendelet szerint három fő követelménynek kell teljesülnie ahhoz, hogy európai fizetési meghagyás útján érvényesíthető legyen a követelés. Ezek az alábbiak:

– az eljáró bíróság állama rendelkezzen joghatósággal az ügyben;

– az ügynek határon átnyúló jellegűnek kell lennie;

– európai fizetési meghagyással is csak lejárt pénzkövetelés érvényesíthető.

A joghatósági szabályokat a 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, tartási ügyekben a 4/2009/EK tanácsi rendelet határozza meg, ezenkívül nemzetközi megállapodások és az eljáró bíróság nemzeti joga is irányadó, ha a kötelezett harmadik állambeli. A joghatósági ok kiválasztására is segítséget nyújt a kérelem formanyomtatványa, hiszen a leggyakrabban előforduló joghatósági okokat is felsorolja. Joghatósági alapot nemcsak az adós lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nyújthat, hanem akár a károkozás helye, ingatlan fekvésének a helye ingatlannal kapcsolatos követelések esetén, vagy a felek által kikötött joghatóság. Cég mint jogosult és természetes személy mint kötelezett között azonban speciális joghatósági ok fogyasztói szerződések esetén a kötelezett lakóhelye (nem a szokásos tartózkodási helye).

Érdemes felhívni a figyelmet a határon átnyúló jelleg fogalmára. A Rendelet alkalmazásában határokon átnyúló ügynek minősül az, amelyben legalább az egyik fél az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel. E szabály alapján egy nem uniós tagállambeli vagy dán cég is tud európai fizetési meghagyást indítani a magyar adósával szemben egy másik tagállambeli ország (Dánia kivételével) eljáró bírósága előtt, és ellentmondás nélkül, azaz hallgatólagos elismeréssel majdnem olyan gyorsan végrehajthatóvá teheti a követelését, mintha magyar fizetési meghagyásos eljárást indított volna. Az egyes államokban történő benyújtás szabályai is megtalálhatók az európai igazságügyi portálon.

A magyar fizetési meghagyásos eljáráshoz hasonlóan az európai fizetési meghagyásos eljárásban is csak lejárt pénzkövetelés érvényesíthető. Kiemelhető, hogy az eljárásban úgynevezett nyílt kamat is érvényesíthető, vagyis a jogosult az esedékesség napjától a főkövetelés teljesítésének napjáig terjedő időszakra is követelheti a kamatot.

[htmlbox pp_termekek]

Az európai fizetési meghagyás iránti kérelem előterjesztésének díja vonatkozásában a nemzeti szabályokat kell alkalmazni, így Magyarországon az eljárási díj a főkövetelés 3 százaléka, de legalább ötezer, legfeljebb 300 ezer forint, amely a közjegyzőnek fizetendő.

Lényeges különbség a magyar fizetési meghagyáshoz képest, hogy az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmen a jogosult nyilatkozhat úgy, hogy ellentmondás esetén nem kéri a perré alakulást. Az ellentmondás előterjesztésére 30 napja van a kötelezettnek.

Fenti szabályok alapján az a magyar cég, amelyiknek külföldi adósa van, szintén tud európai fizetési meghagyásos eljárást indítani valamely tagállamban (Dánia kivételével), még abban az esetben is, ha nem tagállambeli az adós. A magyar adóssal rendelkező külföldi cégeknek pedig a magyar jogszabályok változása, miszerint mindkét félnek belföldi kézbesítési címmel kell rendelkeznie a fizetési meghagyásos eljárásban, nem jelent akadályt a követelés érvényesítésében. Európai fizetési meghagyáshoz szükséges nyomtatványokat, az egyes országok eljárásaira vonatkozó információkat az e-justice.europa.eu weboldalon találhatunk.

---