A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása

A legalább egy gyermeket váró vagy nevelők otthonfelújítási támogatást vehetnek igénybe a felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 000 000 forint mértékben. A támogatás a 2021. január 1-jét követően megkötött vállalkozási szerződés alapján megkezdett, a lakáson végzett felújítás befejezését és a számlák kifizetését követően igényelhető, legkésőbb 2022. december 31-ig.

Új rendeletet [518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet] adott ki a Kormány a gyermeket nevelő családok lakhatási körülményeinek javítása, a hazai lakásállomány megújulásának ösztönzése és az építőipari ágazat fehérítése érdekében. A rendelet értelmében a központi költségvetésből vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásként otthonfelújítási támogatás vehető igénybe.

 

Ki veheti igénybe?

A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelheti. Gyermeknek minősül az igénylő magzata a várandósság betöltött 12. hetét követően, a vér szerinti vagy örökbefogadott eltartott gyermeke (aki a 25. életévét még nem töltötte be, vagy betöltötte, de megváltozott munkaképességű), valamint a kiskorú rokona, ha a gyermek szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt gyámja.

 

A támogatás feltétele

A támogatás egy alkalommal vehető igénybe, feltétele, hogy az igénylő

1. teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában a társadalombiztosítási törvény szerint biztosított (kivéve a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyt), vagy 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és

2. legalább 1 éve (maximum 30 nap megszakítással) folyamatosan

– a társadalombiztosítási törvény szerint biztosított (ide nem értve az igénylést megelőző 180 napban a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyt) és erről teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik,

– magyar állampolgár esetén kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja,

– kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja,

– középfokú oktatási intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatott, és erről teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik,

– gyermekgondozási díjban részesült, és erről teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik.

A feltételeket nem kell figyelembe venni, ha az igénylő végleges határozat alapján gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül. Nem kell figyelembe venni akkor sem, ha az igénylő a kiskorú rokona, és a gyermek szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt gyámja, és ha az igénylő saját jogú nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató személynek.

A támogatásra az igénylő valamennyi, vele azonos lakóhelyen élő gyermeke után együttesen jogosult. Ha a gyermeket a támogatás igénybevétele során a szülők vagy a többes gyámul rendelt személyek legalább egyikénél figyelembe vették, akkor egy újabb igénylés során már nem vehető ismételten figyelembe.

A támogatás akkor igényelhető, ha

– az igénylő, illetve kiskorú gyermeke a támogatással érintett lakásban együttesen legalább 50%-os mértékű, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal rendelkeznek,

az igénylő, valamint a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi kiskorú gyermeke a támogatással érintett lakásban legalább egy éve lakóhellyel rendelkezik,

az igénylőnek az állami adóhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása.

A feltételek együttes igénylés esetén mindkét félre vonatkoznak.

Ha a szülők lakóhelye nem azonos, az előbbi feltételnek is megfelelő azon szülő a támogatási összegre, akinél az összes közös gyermek lakóhelye van, vagy mindkét szülő a támogatási összeg 50%-os mértékére jogosult, amennyiben külön-külön mindkettejük lakóhelye megegyezik legalább az egyik gyermekük lakóhelyével. Utóbbi esetben a szülők egyike az egész támogatási összeget igényelheti, ha a másik szülő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban lemond a támogatás saját nevében történő igényléséről. Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén a tulajdoni hányad teljesülését a támogatással érintett ingatlanrészre vonatkozóan az igénylő által benyújtott használati megállapodás vagy bírósági ítélet alapján is szükséges vizsgálni. Az egyéves időtartamot viszont nem kell alkalmazni magzat és az egy évnél nem régebben született gyermek esetén, vagy ha a támogatással érintett lakás tulajdonjogának megszerzésére a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor.

Korábban már támogatással érintett lakásra támogatás nem igényelhető, kivéve, ha a korábbi igénylő az igénylése időpontjában meglévő tulajdoni hányadát teljes mértékben elidegenítette, és ha az újabb igénylő a korábbi igénylőnek nem hozzátartozója.

A támogatás mértéke

A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 000 000 forint.

 

A támogatható építési tevékenységek

A támogatás a következő tevékenységekhez igényelhető:

víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje,

– fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,

fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,

az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,

– a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,

tető cseréje, felújítása, szigetelése,

égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,

klímaberendezés beépítése, cseréje,

napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,

belső tér felújítása, (a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréje, felújítása, festése, tapétázása, a galériaépítés, belső lépcső, szaniterek, villanykapcsolók és -dugaljak kialakítása és cseréje, belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítése, cseréje vagy felújítása,

a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,

kerítés építése,

gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,

terasz, loggia, erkély, előtető építése,

térburkolat készítése, cseréje,

télikert kialakítása,

– ha az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott, akkor akadálymentesítési munkák,

– alapozási szerkezet megerősítése, valamint

– beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje.

Az építési tevékenységek teljesítését igazoló számlaként saját nevére szóló, áfa hatálya alá tartozó termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, és a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított olyan számla fogadható el, amelyről a vállalkozó az áfa törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette. Fontos korlát, hogy a támogatás az 5%-os áfa mértékkel kiállított számla vonatkozásában nem vehető igénybe. A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet.

A felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat végző vállalkozó által kiállított számla csak akkor fogadható el, ha a vállalkozó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy gazdálkodó szervezet esetében az igénylő vagy az igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa annak nem tagja, munkavállalója vagy vezető tisztségviselője.

Nem fogadható el az olyan számla sem, amelyet az igénylő a felújítással érintett lakás vonatkozásában tanya, birtokközpont vagy preferált kistelepülés területén használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez vagy korszerűsítéséhez és bővítéséhez vagy meglévő lakás korszerűsítéséhez, illetve korszerűsítéséhez és bővítéséhez igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) kapcsán már elszámolt.

Hogyan, meddig lehet igényelni?

A támogatás a lakáson végzett építési tevékenységek befejezését és a számlák kifizetését követően 60 napon belül, de legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető, a Kincstár által rendszeresített formanyomtatványon. Több számla esetén az igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni.

A kérelem a Kincstár által üzemeltetett elektronikus felületen, postai úton vagy személyesen a kormányablaknál nyújtható be. A támogatást csak 2021. január 1-jét követően megkötött vállalkozási szerződés alapján megkezdett, a lakáson végzett felújítás befejezését és a számlák kifizetését követően igényelhető. Vállalkozási szerződés csak olyan kivitelezővel köthető, amely a szerződéskötéskor szerepel a működő adóalanyok állami adóhatóságnál vezetett nyilvántartásában. Amennyiben az a szülő, akinek a nevére a számlát kiállították, a kérelem benyújtását megelőzően elhalálozik, és a számlát a másik szülő csatolja a kérelméhez, ez a tény a számla elfogadhatóságát nem akadályozza. Amennyiben az a szülő, akinek a nevére a számlát kiállították, a kérelem benyújtását megelőzően elhalálozik, és a számlát a másik szülő csatolja a kérelméhez, ez a tény a számla elfogadhatóságát nem akadályozza. Amennyiben az a szülő, akinek a nevére a számlát kiállították, a kérelem benyújtását megelőzően elhalálozik, és a számlát a másik szülő csatolja a kérelméhez, ez a tény a számla elfogadhatóságát nem akadályozza. Amennyiben az a szülő, akinek a nevére a számlát kiállították, a kérelem benyújtását megelőzően elhalálozik, és a számlát a másik szülő csatolja a kérelméhez, ez a tény a számla elfogadhatóságát nem akadályozza. Amennyiben az a szülő, akinek a nevére a számlát kiállították, a kérelem benyújtását megelőzően elhalálozik, és a számlát a másik szülő csatolja a kérelméhez, ez a tény a számla elfogadhatóságát nem akadályozza.

A kérelemhez csatolandó mellékletek:

– vállalkozási szerződés vagy szerződések, amelyek részletesen meghatározzák a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat és azok díját, valamint tartalmazza, hogy a vállalkozó vállalja a számla kiállításra vonatkozó feltételek megtartását,

– az építési tevékenységekhez szükséges anyagok költségeiről, illetve a vállalkozási szerződés szerinti felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokról szóló számlák, valamint az átutalással teljesített számlák esetén a kifizetést igazoló dokumentum,

– az igénylőnek és a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett gyermeknek a támogatással érintett lakásban legalább egy éve fennálló lakóhelyének, valamint a gyermeknek az igénylővel közös háztartásban élésének igazolására a lakcímet igazoló hatósági igazolványok,

– örökbefogadott gyermek esetén a gyámhatóság véglegessé vált engedélyező határozata,

– a várandósság 12. hetét betöltött magzat esetén a várandósgondozási könyv vonatkozó része vagy a kezelőorvos által kiállított, a várandósság tényéről és annak fennállása időtartamáról szóló igazolás (itt nyilatkozni kell arról is, hogy az igénylő legkésőbb 60 nappal az élveszületést követően a születési anyakönyvi kivonatot, a halvaszületést vagy az erre vonatkozó okiratot a Kincstár részére benyújtja),

– 25. életévét betöltött gyermek esetén, ha megváltozott munkaképességű, az erről szóló orvosszakértői igazolás, a fogyatékossági támogatásra való jogosultság fennállásáról szóló nyilatkozat, a vakok személyi járadékának folyósításáról szóló nyilatkozat vagy a gyermekek otthongondozási díjának megállapításáról szóló, a járási vagy fővárosi (kerületi) hivatal által kiállított határozat,

– több lakásból álló közös tulajdonú ingatlan esetében a közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megállapodás vagy bírósági ítélet,

– a Kincstár által készített és az igénylő által kitöltött számlaösszesítő formanyomtatvány,

– mozgáskorlátozott személy esetén az erre vonatkozó igazolás, nyilatkozat,

– a szülő nyilatkozata, ha lemond a támogatásról,

– együttes igénylés esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata a kérelem másik igénylő által történő benyújtásához,

– az igénylő büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata arról, hogy az általa megadott adatok a valóságnak megfelelnek, összeférhetetlenségi ok nem áll fenn (az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa a vállalkozó, gazdálkodó szervezet esetén nem tagja, munkavállalója vagy vezető tisztségviselője), a korábban esetlegesen igénybe vett CSOK-ról, hogy a tb jog szerint biztosított, hogy nyugdíjban részesülő-e,

– gyámság esetén a gyámrendelésről szóló végleges és hatályban lévő gyámhatósági határozat,

– a kiegészítő tevékenység folytatásáról a foglalkoztató által teljes bizonyító erejű magánokiratként kiállított igazolás vagy egyéni vállalkozó esetén a hatósági nyilvántartásból kiállított hatósági bizonyítvány, illetve igazolvány, engedély vagy kamara, kar által kiállított igazolás,

– ha az igénylő kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozik, az erről kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordítása,

– személyazonosság igazolására személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély,

– szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát tanúsító regisztrációs igazolás, érvényes tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya,

– ha az igénylő gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, ezek megállapításáról szóló, a járási vagy fővárosi (kerületi) hivatal által kiállított határozat.

Mikor fizetik ki a támogatást?

A támogatás iránti kérelmeket a Kincstár a hozzá történő beérkezés időpontját követően – a beérkezés sorrendjében – 30 napon belül bírálja el. A beérkezés napja elektronikus ügyintézés esetében az elektronikus felületen történő beküldésének, postára adásának vagy a kormányablak általi átvételének a napja. A kérelem elbírálása során hiánypótlásra egy alkalommal kerülhet sor. A hiánypótlásra meghatározott – legfeljebb 30 napos – időtartam az elbírálási határidőbe nem számít be. Ha a Kincstár az igénylő támogatásra való jogosultságát megállapítja, támogatói okiratot állít ki és megküldi az igénylő részére. A Kincstár a támogatói okirat kiállítását követő 5 napon belül folyósítja a támogatást az igénylő belföldi fizetési számlájára.

Ha az igénylő a támogatás igénybevételéhez szükséges feltételeknek nem felel meg, a Kincstár tájékoztatja az igénylőt a kérelem elutasításáról és annak indokáról.

A támogatás jogszerű igénybevételének utólagos ellenőrzése

A támogatás igénybevételének jogszerűségét a Kincstár, legkésőbb a támogatás folyósítását követő 180. napig jogosult a lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal bevonásával helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálni. Jogosulatlan igénybevétel esetén felszólítja az igénylőt a támogatásnak a kamattal növelt összegben történő visszafizetésére.

Kapcsolódó cikkek:


A merchandising szerződés – II.
2020. november 24.

A merchandising szerződés – II.

Julia Roberts és a Calzedonia, Leonardo di Caprio és a Fiat – a marketing egy sajátos, izgalmas világába kalauzol minket Strihó Krisztina A merchandising szerződés című kötete, melyből az alábbi sorozatunkban adunk ízelítőt. Valójában egy kétarcú jelenség képezi a könyv tárgyát, hiszen a merchandising előfordul a jogi és a közgazdaságtani nyelvezetben egyaránt. A két terület találkozási pontja tipikusan a reklámjog területe.